Néhány szó a halottak napja kapcsán🕯️✝️

Az evangélikusok nem "tartják" ezt a napot, de egyes helyeken, egyszerű, csendes, temetői istentisztelet keretében megemlékeznek és hálát adnak elődeikért, családtagjaikért és hirdetik az evangéliumot. 

Úgy, mint más temetések alkalmával. Semmiben nem lépik át az igei határokat.
Gyertyát, mécsest mi a templomban is gyújtunk minden istentiszteleten, mert számunkra ez Jézus-jelkép: fényt és meleget ad, miközben elfogy. Az isteni áldozat üzenete ez.
Elutasítjuk a pogány, spiritiszta szokásokat: pl. a mécses azért kell, hogy a lelkek megtalálják a sírt....
A halottakkal nem kommunikálunk. Ennek nincs bibliai alapja.

Egy helyen olvasunk ilyenről, amikor Saul megidézteti Sámuel szellemét. 

Ez halálos bűn volt Izraelben, spiritizmus.
"Ha majd ezt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? 

A holtakhoz kell fordulni az élő helyett? A törvényre és az igére figyeljetek!" (Ézsaiás)

Az elhunytak kiléptek a tér-idő-anyag világból.
Hisszük, hogy itt és most kell rendeződnie életünknek.
Az exit után kiteljesedik az az állapot, amiben itt élünk: Istennel vagy Isten nélkül. 

Itt még felhozza Isten napját jókra és a gonoszokra is, de "ott" már minden megváltozik: 

A mennyben nincs már semmi rossz, a pokolban viszont nincs már semmi jó.

Én magam nem szoktam ilyenkor temetőkbe járni (a tömeg is zavar), de nem ítélem el azokat, akik bibliai alapon emlékeznek meg az elhunytakról.

"Aki hisz a Fiúban annak örök élete van. Átment a halálból az életbe."

Szeverényi János -

MEGEMLÉKEZÉS 🙏🏼💗

Kedves Testvérek!

Ma, a hosszú hétvége utolsó napján, a megemlékezés és emlékezés csendjében vagyunk.

💜🙏🏼🕯️💜

November eleje mindig elhozza azt a különleges időszakot, amikor szívünkben helyet adunk az eltávozott szeretteinknek, emlékezünk rájuk, és csendben hálát adunk az életükért.🙏

Ezek a napok arra emlékeztetnek bennünket, hogy bár szeretteink fizikailag már nincsenek velünk,
szívünk mélyén örökké velünk maradnak, szeretetük és emlékük elkísér minden lépésünknél.

💜🙏🏼🕯️💜

Holnap új hét indul és ezzel együtt egy új hónap is, ami új lehetőségeket hozhat mindannyiunk számára. 

Az új kezdetek reményt adnak, hogy bármilyen nehézségeink is voltak, mindig van lehetőség a változásra, az újrakezdésre.
A Biblia is arra bátorít minket, hogy ne féljünk, mert Isten velünk van minden lépésünknél.

Ahogy a Zsoltárok könyve mondja:

„ Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm” (Zsoltárok 23:1)

Ő az, aki útmutatást és erőt ad a mindennapokban, és megtart bennünket a nehéz időkben is.🙏

Bátorodjunk fel ebben az új hónapban, hiszen bármilyen kihívások is várnak ránk, mindig ott van a hit, amely megtart és felemel.
Kívánom, hogy az elkövetkező időszak békével, örömmel és reménnyel töltse meg szíveteket, hogy minden nap újabb lehetőséget hozzon a szeretetre, a megbocsátásra és a belső erő megtapasztalására.

🥰🙏🏼💗
Áldott, békés hetet és új hónapot kívánok mindannyiótoknak!

Forrás: Jézus magvetői -

A MEGEMLÉKEZÉS NAPJA: Reménység és Hála🕯️✝️

„ 📖Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” (Máté 5:4)

Kedves Testvéreim!💗

Ma reggel, ahogy fellépek az oldalra, a csendes novemberi reggel különösen közel hozza a gondolatot: ma emlékezünk azokra, akik már nincsenek köztünk.
A halottak napján sokan újraélik a veszteségeket, felidézik az emlékeket.
Talán ilyenkor a gyász és a fájdalom felerősödik bennünk, mégis, ezzel a nap különös szentséget is hordoz: a szeretetünket, a hálánkat az eltávozottak iránt.
A Biblia mindig újra és újra eszembe juttatja, hogy a gyász nem végleges állapot, és a veszteségben mindig jelen van az Istentől kapott vigasz.
A fenti ige, Jézus szavai szerint a fájdalmunk nem marad meghallgatatlan.
Isten látja a könnyeket, meghallja a sóhajokat, és a fájdalmunkkal együtt ott van az Ő jelenléte.
Ha elcsendesedünk és engedjük, hogy szívünket megérintse az Ő vigasztalása, a legmélyebb fájdalomból is reménységet ad.

✝️🕯️✝️

A halál nem az élet vége, hanem egy új kezdet.
Ebben az áthidalhatatlannak tűnő távolságban ott van a hit, amely szerint azok, akiket elvesztettünk, nem tűntek el véglegesen.
Az Ő országában várnak ránk, és egyszer majd újra találkozunk.
Ebben a reményben rejlik az igazi megnyugvás.
Talán ma gyertyát gyújtunk értük, elmondunk egy imát, megállunk a sírnál, és elmerülünk az emlékekben. Ahogy azonban emlékezünk, ne csak a fájdalomra, hanem a hála érzésére is gondoljunk. Köszönjük meg azokat a pillanatokat, amelyeket velük tölthettünk, az örömöket, a közös utakat, a tanításokat, amelyeket tőlük kaptunk.

💜🙏🏼💜

Ma reggel arra hívlak, hogy merülj el a csendben, és tarts egy pillanatnyi találkozást a szívedben azokkal, akiket szerettél.
Emlékezz rájuk hálával, és vedd észre, hogy Isten szeretete körülvesz, megvigasztal, és újraéleszti bennünk a reményt.
„Mert én veletek vagyok mindenkor a világ végezetéig.”
(Máté 28:20)
Ezen az emlékezés napján szóljon ez az ígéret mindannyiunknak.
Áldott, szeretettel teljes, csendes napot kívánok!

✝️🕯️✝️

Forrás: Jézus magvetői -