Mennyei Atyám, Jézus nevében imádkozom, és megvallom a Te Igédet a gyermekeimrõl.
Hittel jövök Eléd, és tudom, hogy tetszésedre van az Igédbe vetett hitem.
Köszönöm, hogy gondod van az Igédre, hogy beteljesítsd azt. (Jer. 1,12.)
Köszönöm Uram, hogy megkülönbözteted és szemmel tartod gyermekeimet az õ javukra, és visszahozod és meg- építed és beplántálod õket, és olyan szívet adsz nekik, hogy megismerjenek Téged, hogy Te vagy az Úr; és õk a
Te népeddé lesznek, Te pedig Istenükké leszel, mert teljes szívükbõl megtérnek Hozzád. (Jer. 24,5–7.)
Teremts bennük tiszta szívet, oh Uram, és az erõs szellemet újítsd meg bennük.
Add meg gyermekeimnek a Te üdvösségednek örömét, és az engedelmesség szellemével támogasd õket. (Zsolt. 51,10. 12.)
Köszönöm Uram, hogy felindítod gyermekeim szívét a Te akaratod megcselekedésére. (2Móz. 35,21.)
Hiszem és megvallom: Gyermekeim felismerik, hogy amiképpen, Atyám, Te szereted Jézust, Jézus is úgy szereti õket, és õk megmaradnak ebben a szeretetben.
Gyermekeim megdicsõítenek Téged Atyám, mert sok gyümölcsöt teremnek, és Jézus tanítványaivá lesznek, és nagy lesz az õ békességük. Õk engedelmesek a Te akaratodnak, és Te megtartod õket. (Ján. 15,8–9. Ésa. 54,13. 49,25.)
Mennyei Atyám! Rád bízom a gyermekeimet, mert Te azt mondod az Igédben: „Kérdezzétek meg a jövendõt tõlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!
Én támasztom fel gyermekeidet igazságban, és minden útjukat egyengetem.” (Ésa. 45,11. 13.)
Mert mint az új egek és az új föld, amelyeket én teremtek, megállnak elõttem — szól az Úr; azonképpen megáll az én magom és nevük az Úr elõtt. (Ésa. 66,22.)
A Te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az õ magvuk erõsen megáll Elõtted.
(Zsolt. 102,28.) Téged szolgálnak a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. (Zsolt. 22,30.)
Te könnyebbséget és biztonságot adsz gyermekeimnek.
A gyermekeimmel kapcsolatos minden gondomat átadom Neked egyszer és mindenkorra Atyám, mert Neked gondod van rám és gyermekeimre.
A gyermekeim a Te kezedben vannak, és bizonyos vagyok abban, hogy Te megõrzöd és megtartod a Nálad letett kincsemet. (1Pét. 5,7. 2Tim. 1,12.)
Felettébb örülök, mert gyermekeim az igazságban járnak, amint a parancsolatot vették az Atyától. (2Ján. 4.)
Az én gyermekeim szót fogadnak a szüleiknek az Úrban, és az Úr küldötteinek, mert ez igaz és tisztességes. Az én gyermekeim tisztelik és becsülik a szüleiket, mivel ez az elsõ parancsolat ígérettel, hogy jól legyen nékik dolguk és hosszú életük legyen e földön. (Ef. 6,1–3.)
Te tökéletes szívet adsz gyermekeimnek, hogy a Te parancsolataidat, bizonyságtételeidet és rendeléseidet megõrizhessék, és hogy mindazokat megcselekedhessék. (1Krón. 29,19.)
Gyermekeim figyelmeznek parancsolataidra, ezért olyan a békességük, mint a folyóvíz, és megigazultságuk, mint a tenger habja. Olyan az én magom, mint a tengernek fövenye,
és méhemnek gyümölcsei, mint annak kövecskéi, nem vágatnak ki és nem pusztul el nevük orcád elõtt. (Ésa. 48,18–19.)
Hiszem és megvallom, hogy az én gyermekeim az életet választották, azt, hogy szeressenek Téged Uram, és hogy hallgassanak a Te szavadra és ragaszkodjanak Hozzád, hogy Te lehess az õ életük és az életük hosszúsága. Ezért az én gyermekeim fejjé lesznek és nem farkká, mindinkább
feljebbvalókká lesznek, áldottak lesznek a városban, és áldottak lesznek a mezõben, áldottak lesznek bejöttükben, és áldottak lesznek kimentükben, és az Úr bõvölködõvé
teszi õket minden jóban. (5Móz. 30,19–20. 28,3. 6. 11. 13.)
Gyermekeim nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz gyermekeim élete, és kezeik
munkáját élvezni fogják, mert õk az Úrnak választottai.
Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva õk, és ivadékaik velük megmaradnak.
És mielõtt kiáltanának, az Úr már felel, õk még beszélnek, és az Úr már meghallgatta õket. (Ésa. 65,22–24.)
Hiszem és megvallom, hogy Te az angyalaidnak parancsoltál, hogy kísérjék, védelmezzék és õrizzék meg gyermekeimet minden útjukban. Te vagy Uram a gyermekeim oltalma, vára és erõssége. (Zsolt. 91,2. 11.)Te vagy a gyermekeim pajzsa, dicsõsége, Te magasztalod fel õket. (Zsolt. 3,3.)
Hálát adok Neked, hogy angyalaid tábort járnak gyermekeim körül, és kiszabadítják õket minden útjukban, kijöttükben és bementükben, jártukban és keltükben. (Zsolt. 34,7.)
Te erõsekké teszed kapuim zárait, és megáldod bennem az én fiaimat. (Zsolt. 147,13.)
Hatalmas lesz magom a földön; az igazak nemzedéke megáldatik. Gazdagság és bõség lesz házukban, és megigazultságuk mindvégig megmarad, mert az igazakra vilá- gosság fénylik a sötétben: attól, aki irgalmas, kegyelmes és igaz. (Zsolt. 112,2–4.)
A Te mûved megláttatik a Te szolgáidon, és a Te dicsõséged azoknak fiain. A Te dicsõséged megláttatik az én gyermekeimen.
Gyermekeimmel lesz a Te hûséged és kegyelmed, és a Te neveddel magasztaltatnak fel, elárasztod õket
csillogó olajjal. (Zsolt. 90,16. 89,24. 92,10.)
Fiaim a Te szárnyaidnak árnyékába menekülnek, dúslakodnak házadnak bõséges javaiban; megitatod õket gyönyörûségeid folyóvizébõl. (Zsolt. 36,7–8.)
Az én magom örökség szerint fogja bírni az õ ellenségeinek kapuját. (1Móz. 22,17. 24,60.) Mert nékem lett az ígéret és az én gyermekeimnek. (Csel. 2,39.) Fiaim olyanok lesznek, mint
a plánták, naggyá nõnek ifjú korukban; leányaim, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok. (Zsolt. 144,12.)
Te ékességet adsz gyermekeimnek a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsõségnek palástját a csüggedt szellem helyett. És ismeretes lesz magom a népek
között, és ivadékaim a nemzetek között; akik csak látják õket, felismerik, hogy õk valóban az Úrtól megáldott magok. (Ésa. 61,3. 9.)
Uram, Istenem, mily felséges a Te neved az egész földön, aki az egekre helyezted dicsõségedet. Neked gondod van az embernek fiára. Hálát adok Neked, hogy gondod van
a gyermekeimre. (Zsolt. 8,1. 4.)
Legyen a Te kezed a Te jobbodnak férfiján, és az embernek fián, akit megerõsítettél magadnak. Hálát adok Neked, hogy megerõsítetted magadnak gyermekeimet. (Zsolt. 80,17.)
Dicsérlek Uram teljes szívembõl, hirdetem minden csodaté- teledet. Örülök és örvendezek Tebenned, zengedezem,
Magasságos, a Te nevedet, hogy az én gyermekeim ellenségei meghátráltak, elbuktak és elvesztek a Te orcád elõtt. A gyermekeim Benned bíznak és ismerik a Te nevedet, mert Te nem hagytad el õket, Uram, mert keresnek Téged.
Áldalak Atyám, mert az igazak magva megszabadul. (Zsolt. 9,1–3. 10. Péld. 11,21.)
Az Úr megõrzi gyermekeim minden csontját, egy sem töretik meg azok közül, mert az én gyermekeim az Úr testének tagjai, az Õ testébõl és az Õ csontjaiból valók. (Zsolt. 34,20. Ef. 5,30.)
Az Úr kegyelme öröktõl fogva való; és örökkévaló az Õt félõkön, és az Úrtól való megigazultság a fiaknak fiain.
Hálát adok Neked, hogy a Te kegyelmed és megigazultságod
örökkévaló a gyermekeimen. (Zsolt. 103,17.)
Te vizet öntesz a szomjúhozóra és folyóvizeket a szárazra; kiöntöd Szellemedet az én magomra, és áldásodat az én csemetéimre, és kegyelmedbõl növekednek, mint fûzfák
vizek folyásainál. (Ésa. 44,3–4.)
Uram, a Te tanításod és intésed szerint nevelem gyermekeimet, így mikor felnövekednek, nem távoznak el a Te útjaidról. (Ef. 6,4. Péld. 22,6.)
Gyermekeim minden útjukban eszesen és bölcsen viselik magukat, mert az Úr van velük.
Gyermekeim folytonosan növekednek, és kedvesek mind az Úr, mind az emberek elõtt. (1Sám. 18,14. 2,26.)
Gyermekeim növekednek és erõsödnek szellemben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme van rajtuk.
Gyermekeim gyarapodnak bölcsességben és testi erõben, az Isten és emberek elõtt való kedvességben. (Luk. 2,40. 52.)
Köszönöm Neked, drága Jézusom. Ámen.
.png)
