Mindennap az Ige fényében- A NÉGY LÓ

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 6,1-8

1 És láttam, amikor a Bárány feltörte a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: "Jöjj!" 

2 És láttam: íme, egy fehér ló, a rajta ülőnek íja volt, és korona adatott neki, és győzelmesen vonult ki, hogy újra győzzön. 

3 Amikor feltörte a második pecsétet, hallottam, hogy a második élőlény szól: "Jöjj!" 

4 És kijött egy másik ló, egy tűzvörös, és a rajta ülőnek megadatott, hogy elvegye a békességet a földről, sőt hogy öldössék egymást az emberek; és nagy kard adatott neki. 

5 Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szól: "Jöjj!" És láttam: íme, egy fekete ló, a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. 

6 És hallottam, hogy egy hang szól a négy élőlény között a középen: "Egy mérce búza egy dénár, és három mérce árpa egy dénár, de az olajat és a bort ne bántsd". 

7 Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény hangját, amint így szól: "Jöjj!" 8És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által. 

"És adatott nekik hatalom a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által."- (Jel 6,8)

A Bárány felbontja Isten könyvének pecséteit. Ez azt jelenti, hogy Jézus megvalósítja Istennek a világgal kapcsolatos tervét.
Amikor az első négy pecsétet bontja fel, lovakat eresztenek szélnek. Ezek a lovak fanatikus dühvel dübörögnek végig a földön.
Vannak, akik azt gondolják, hogy az első lovas Krisztust vagy az evangéliumot példázza, mert hogy fehér, és olyan a megjelenése, mint a Jel 19,11 lovasának.

Gondolhatunk azonban arra a négy lovasra vagy harci kocsira is, akiket vagy amiket Zakariás látott (Zak 6).

Ott, Zakariás látomásában ezek Isten járőrei, akiknek hatalmuk van arra, hogy végrehajtsák az ő ítéletét. Ha a Jelenések könyvének négy lova a Zakariásnál olvasható képekkel van összefüggésben, akkor a fehér ló nem az evangéliumot példázza, hanem csak egy más színű ló.
A háború, az éhínség és a döghalál végigrohannak ezen a világon, mint megannyi vad lovas. Az emberi lények megremegnek, ha hallják patáik csattogását. Bizonyára mindannyian, még a legnagyobb biztonságban lévők is, hallottuk hírét a zajnak, amit csapnak , és millióknak volt személyes találkozásuk ezeknek a lovaknak a dühöngésével.
Nem vagyunk képesek megszüntetni vagy megakadályozni a háborúkat. Éhínségek kezdettől fogva voltak, és a szakemberek azt mondják, hogy még több és még rosszabb éhínség közeledik. 

A halál tátott szájjal nyeli el régóta a négy vad lovas áldozatait félelmetes mennyiségben.
És most egy új távlat tárul szemünk elé: Krisztus ott van e mögött a káosz mögött. Ez nem akar magyarázat lenni. Még kevésbé igazolása ez annak, hogy szabad folyást engedjünk a háborúknak, és megengedjük az éhínségek folytatódását. De a látomásnak az a célja, hogy megerősítse Isten szolgáit a hitben. A düh sötét órájában nemcsak azt kell tudniuk, hogy Krisztus mindennek ellenére ott van, hanem azt is, hogy ő parancsol. 

A Bárány bontja fel a könyv pecséteit.
Feszült hittel hisszük, hogy Jézusnak hatalma van a gonosz eme áradatának mindent elnyelő ereje felett.

Andrew Kuyvenhoven -

MINDENNAP AZ IGE FÉNYÉBEN-ANDREW KUYVENHOVEN

Andrew Kuyvenhoven számos írása közül legismertebb a Mindennap az Ige fényében címmel jelent meg, ez már a második kiadása. A mostani bizonyos értelemben új fordítás is, mivel a szerző az igemagyarázatokhoz további megjegyzéseket fűzött és az eredeti szöveget is átdolgozta, aktualizálta.A Daylight magyarul nappalt, nappali világosságot jelent.
Ha valaminek a színét meg akarjuk vizsgálni, természetes, azaz nappali fényre van szükségünk.
Jézus Krisztus így szólt önmagáról: "Én vagyok a világ világossága." (Jn 8,12)
Számunkra - lelki értelemben - Ő a "nappali fény". "Éleslátásunk" garanciája az a Jézus, akit az Atya Úrrá és Krisztussá tett azáltal, hogy halottaiból feltámasztotta.
A Mindennap az Ige fényében ezt a lelki látásunkat élesíti.

Az egész könyv itt olvasható:

http://mennyeikincseslada.blogspot.de/search/label/Mindennap%20az%20Ige%20f%C3%A9ny%C3%A9ben

Andrew Kuyvenhoven-Mindennap az Ige fényében-A TE JAVADRA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 4,1-8 

1 Mit mondjunk tehát, mit ért el Ábrahám, a mi test szerinti ősatyánk a saját erejéből?
2 Ha ugyanis Ábrahám cselekedetekből igazult meg, akkor van mivel dicsekednie, de nem Isten előtt.
3 De mit mond az Írás? "Hitt Ábrahám az Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul."  
4 Aki fáradozik, annak a bért nem kegyelemből számítják, hanem azért, mert tartoznak vele.  
5 Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak a hite számít igazságnak.
6 Ahogyan Dávid is azt az embert mondja boldognak, akinek az Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot:
7 "Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegéseik, és akiknek elfedeztettek bűneik.  
8 Boldog az az ember, akinek az Úr nem tulajdonít bűnt."

"Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak a hite számít igazságnak." (Róm 4,5) 
 

Az evangélium új. Krisztus eljövetelével lett nyilvánvalóvá - nem hamarább. Azonban "az új" a Biblia szerint azt jelenti, hogy "az ó" beteljesedett, nem pedig eltöröltetett. Ha új kocsit veszünk, a régin túladunk. De amikor Isten új testamentumot vagy új szövetséget vagy új parancsolatot vagy új földet szeret, akkor a régi teljesedett be az újban, ahogy a mag a növényben, vagy a gyermek az érett személyiségben. Ezért az evangélium nem teljes szakítás az Ótestamentummal. Valójában Pál azt mutatja meg, hogy a hit által való igazság evangéliuma annak az üdvösségnek a módját tisztázza, mely az Ótestamentumban jelentetett ki. Az Isten és Ábrahám közötti viszony nem olyan, mint a munkáltató-munkavállaló viszony. Ha olyan lenne, Ábrahámnak lennének jogai és lenne jövedelme. Ehelyett Isten egy ígérettel lépett Ábrahámhoz, és Ábrahámnak hittel kellett válaszolnia arra. Számunkra a helyzet lényegében ugyanez. Hittel kell válaszolnunk Isten ígéretére. Az igazság régen is hit által lett az emberé, és ma is hit által nyerhető el, és nem fáradozás által. Amikor Isten igazságot számított be Ábrahámnak, akkor ez nem azért volt, mert Ábrahám elegendő jó pontot szerzett, vagy mert valóban igaz volt. Az igazság akkor számíttatott vagy tulajdoníttatott be Ábrahámnak, amikor hitt. És így működik a hit által való megigazulás. Nem azért igazulunk meg, mert jók vagyunk. Isten az istenteleneket nyilvánítja igaznak. Krisztus jósága tulajdoníttatik nekik, amikor hisznek. A javunkra íratik. Isten, aki igaznak nyilvánítja az istenteleneket, Krisztus "jó pontjait" írja a hívő bűnösök javára. A megigazulás nem olyasmi, ami bennünk megy végbe, hanem Isten jogi cselekedete. Jézus érdemét tudja be nekünk. A keresztyének valaki másnak az igazságából élnek. Ha magamra nézek, nem látom, hogy a megigazulás csakugyan megtörtént-e, Krisztusra kell néznem, őbenne vagyok igaz - hit által.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében: EZ AZ EVANGÉLIUM

EZ AZ EVANGÉLIUM

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 3,21-23

21 Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták. 22Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség: 23 mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.

"Most pedig Isten a törvény nélkül tette nyilvánvalóvá igazságát, amelyről bizonyságot tesznek a törvény és a próféták. Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által..."

(Róm 3,21-22)

"Most pedig..." Itt jön a nagy fordulópont. Ez a "most" azt jelenti, hogy miután Isten Jézus Krisztusban cselekedett. Ütött az üdvösség órája. És a dolgok soha nem lesznek már ugyanazok. "Isten ... nyilvánvalóvá tette igazságát." "Isten igazsága" azt a módot jelöli, ahogy az emberek igazzá lehetnek Isten előtt. Nem az emberek fedezték fel ezt a módot, hanem Isten tette azt nyilvánvalóvá. És ez a törvény nélkül nyilvánvalóvá lett igazság. Ez azt jelenti, hogy nem a cselekedeteink alapján kapjuk. Ez az új hír. Nem hallottuk, vagy nem lett nyilvánvalóvá Jézus eljövetele előtt. Mégis a törvény és a próféták bizonyságot tettek róla. A Szentírás ótestamentumi része mintegy kinyújtott ujjal mutatott előre erre a nagy eseményre. De most, az idő teljességében, nyilvánvalóvá lett az igazság. A "Jézusban való hit által" igazulunk meg Isten előtt. Krisztus a tartalma az isteni igazságról való kijelentésnek. Ő vette el a mi ítéletünket és mi megkaptuk az ő igazságát. Az őbenne való hit igazít meg minket. A hit azt jelenti, feladjuk a kísérletezgetést hogy "magunk csináljuk". A hit azt jelenti, hogy teljesen Jézus művére hagyatkozunk. Erről van szó. Ez bámulatosan egyszerű, és egyszerűen bámulatos. Érvényes mindenkire nézve, "mindenki számára, aki hisz". Az Isten igazságáról való kijelentés nem csupán arra szolgál, hogy megmutassa minden ember elveszett voltát (23.v.: "mindenki vétkezett"), hanem be is tölti minden ember szükségét, azzal, hogy megmutatja az egyetlen ajándékot, ti. Krisztust (24.v.: "Isten ingyen igazítja meg őket.") Ez az evangélium. Itt az emberiség valamennyi fárasztó útja véget ér. És úgy találjuk, hogy itt valami új kezdődik. Most hát vessük minden bizalmunkat Jézusba. Őbenne adta nekünk Isten azt, amit mi nem tudtunk megtalálni. Krisztusban Isten jött el hozzánk, akik nem tudtunk és nem akartunk hozzá menni.

Andrew Kuyvenhoven-Mindennap az Ige fényében-TESTVÉRISÉG A NYOMORÚSÁGBAN

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 3,9-20 

9 Mi tehát az igazság? Különbek vagyunk? Egyáltalában nem! Hiszen előbb már kimondtuk azt az ítéletet, hogy zsidók is, görögök is mind bűnben vannak,  
10 amint meg van írva: "Nincsen igaz ember egy sem,  
11 nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent.  
12 Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.    
13 Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon;  
14 szájuk átokkal és keserűséggel van tele.  
15 Lábuk gyors a vérontásra,  
16 romlás és nyomorúság jár a nyomukban,
17 és a békesség útját nem ismerik:  
18 Isten félelmével nem törődnek."
19 Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény alatt élőknek mondja, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világot Isten ítélje meg.  
20 Mert a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.

"Mert a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik." (Róm 3,20) 

Most jön a Római levél első része tanításának a végkövetkeztetése. "Isten ítélőszéke előtt a törvény nem ügyvéded, hanem a vádlód. Ti zsidók, éppúgy, mint az egész világ, ki vagytok téve Isten ítéletének. Isten kijelentett akarata nem lesz a segítségetekre abban, hogy érdemeket szerezzetek Isten előtt. Ellenkezőleg: a törvényből a büntetéseket olvashatjátok ki, s a törvény megmutatja a bűnötök nagyságát."
A bűnről való tanítás, mint valami bevezetés az evangéliumhoz, egy szintre helyez minden embert. Mindnyájan felelősségre vonhatók vagyunk az egyetlen bíró előtt, és mindnyájan bűnösök vagyunk. Senkinek nincs joga arra, hogy bárkit is lenézzen. Természetesen vannak fokozatbeli különbségek közöttünk, mert az egyik ember gonoszabb bűnös, mint a másik. A mennyiséget illetően van különbség, de nincs minőségbeli különbség. Mindannyian bűnösök vagyunk.
Most az összes álarc lehull. Elnémul minden száj. Isten színe előtt mindenki szótlan vétkes.
A bűn félelmetes valósága lelepleződött. Úgy látszik sokkal többről van szó, mint csak arról a rossz magatartásról, amelyet mi emberek észlelünk, s amelyről vitatkozunk. A bűn olyan hatalom, amely fogságban tart minket. "Mind a bűn hatalmában vannak", (ld. 3. verset az eredeti szövegben, a ford. megj.). És senki nem tud szabadulni ebből a börtönből, amelyben mindnyájan börtöntöltelékek vagyunk. Senki sem tudja kiszabadítani magát, s másokat sem.
Vannak emberek, akik szívesen beszélnek az emberi testvériségről. Ezt a kifejezést gyakran használták az ú.n. liberálisok (liberális - szabadelvű, a ford. megj.). Ezek azt gondolták, hogy az emberek nem is olyan rosszak valójában, és hogy megvalósíthatnánk a békességet és a testvériséget, ha elég erősen megpróbálnánk "rendesek lenni".


A Róm 3,20 fényében be kell vallanunk, hogy mi együtt az összes kannibállal és liberálissal, osztozunk a bűn cinkosságában. Ez a mi testvériségünk, ha úgy tetszik. Egyetlen egy igazhitű nem állhat meg csak azért, mert igazhitű. Egyetlen egy zsidó sem csak azért, mert zsidó. Egyetlen egy liberális sem csak azért, mert aranyos. Ez a nyomorúságban való testvériség azonban nem olyan hitvallás, amely megvigasztal minket. Inkább arra késztet, hogy kivezető utat keressünk.

"Úr Jézus, nézz le rám, jöjj mosd le bűnömet" (Ref. énekeskönyv 470. ének).

Andrew Kuyvenhoven-Mindennap az Ige fényében-AZ EVANGÉLIUM EREJE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 1,8-17 

8 Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van.  
9 Mert tanúm az Isten, akinek teljes lelkemmel szolgálok az ő Fia evangéliumával, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok,  
10 és szüntelenül kérem imádságaimban, hogy Isten akaratából egyszer már el tudjak menni hozzátok.  
11 Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek,  
12 vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által.  
13 Szeretném, testvéreim, ha tudnátok: sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy közöttetek is legyen munkámnak valami gyümölcse, ahogy a többi nép között is volt.
14 Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok.  
15 Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok.  
16 Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is,  
17 mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: "Az igaz ember pedig hitből fog élni."

"Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, amellyel minden hívőt üdvözít." (Róm 1,16) 

Isten az Újszövetség nagy részét Pál apostol közvetítésével adta nekünk. És az evangélium, a maga legteljesebb megfogalmazásában, ahogy Pál hirdette azt, abban a levélben található, melynek neve: a Rómaiakhoz írt levél. A "Róma" - az evangélium Pál szerint.
A levél nagyon régen megíratott, mégpedig az 58. évben. Abban az időben Róma volt a Római Birodalom fővárosa. Maga a császár Rómában élt. De a császár és a többi jelentős római állampolgár zöme mit sem tudott arról, hogy városukban van egy kicsiny keresztyén csoport, akik egy nap kaptak egy levelet, mely túl fogja élni a birodalmat. Isten úgy döntött, hogy ez a kis levél mélyebb hatást tesz az emberiség történetére, mint az összes római hadsereg.
Isten római gyülekezete leült, hogy elolvassa a levelet. "Pál Rómába jön", - kiáltották. "És íme itt írja az evangéliumot, ahogy ő hirdeti azt."


Ez a kis római keresztyén egyház hamarosan nagy bajba keveredik majd. A császár és a többi jelentős ember a városukban éppen készültek tudomást szerezni felőlük. Nem akarták eltűrni ezeket a keresztyéneket, akik a császár helyett Jézust szolgálják Úrként. Az oroszlánok elé vetik majd a keresztyéneket. A birodalom azonban nem fogja legyőzni a keresztyén hitet. A keresztyénség fogja legyőzni a birodalmat, mivel az evangélium Isten üdvözítő ereje.

Amikor a keresztyének a történelem folyamán győzelmeket arattak, rendszerint a Római levél evangéliumának újra felfedezése volt erejük titka. A Római levél gondos olvasása mindig új meglátásokat ébreszt az egyházban és új erőt önt azokba, akik Krisztust képviselik ebben a világban.


Nem szégyelljük olvasásra ajánlani ezt a levelet. A keresztyén evangélium ez - Isten üdvözítő ereje az mindenkinek, aki olvassa és hiszi. E dokumentum által Isten üdvözítő ereje itt és most működni kezd. Bárhol, ahol hit van.

Andrew Kuyvenhoven-Mindennap az Ige fényében-A GYÜMÖLCSTERMÉS

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jn 15,1-11  

1 "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
2 Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.
3 Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek.
4 Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.
5 Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.
6 Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik.
7 Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.
8 Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek."
9 "Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben.
10 Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
11 Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen."

"Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és tanítványaim lesztek." (Jn 15,8)  



A "gyümölcstermés", emberekre alkalmazva képes beszéd. Gyümölcsösre vagy szőlőskertre kell gondolnunk. Isten a gyümölcsös tulajdonosa. Most jön, hogy gyümölcsöt keressen, hisz ez a gyümölcstermelő elsődleges érdeke.

A sok gyümölcs a tulajdonos díszére válik. Boldoggá teszi őt. Ha nincs gyümölcs, metszőkésével megmetszi az ágakat. Ha ezután sincs gyümölcs, levágja az ágakat.

Ahogy a gyümölcstermelő bajlódik fáival, úgy bajlódik Isten az ő népével. Célja a gyümölcs - a sok gyümölcs. Csak azért használja a kést, hogy gazdagabb termésre tegyen szert. Az ágat pedig csak akkor vágja le, ha semmiféle gyümölcs nem mutatkozik miután minden munkáját elvégezte. Ez azt jelenti, hogy nem tűri el többé az ilyen embert, mint népének tagját.

Nem teremhetünk gyümölcsöt, hacsak Jézushoz nem tartozunk. "Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." Csak akkor cselekedhetünk Isten jótetszése szerint, ha kegyelmét ismerjük, és Lelke bennünk van. Az ilyen cselekedetek a gyümölcsök, amelyek tetszenek az Atyának.

Akkor termünk gyümölcsöt, ha szenvedünk anélkül, hogy megkeserednénk, ha jót teszünk anélkül, hogy nagyra lennénk vele, ha engedelmeskedünk, még ha az sokba kerülne is, ha megvalljuk Jézust még akkor is, ha népszerűtlenné leszünk, ha követjük Krisztust akkor is, ha oda vezet minket, ahová mi magunktól nem mennénk.

Nem teremhetnek gyümölcsöt azok, akik nincsenek Krisztusban, de semmi különleges nincs a gyümölcstermésben azokra nézve, akik új életet kaptak Jézustól. Amikor egy keresztyén ember egyáltalán nem terem gyümölcsöt, ott valami baj van, és eljött az ideje egy alapos önvizsgálatnak.

Isten nem hiába munkálkodik. Ha elküldte ezt az életünket megváltoztató hatékony kegyelmet, le is akarja aratni azt a termést, amelyet ő maga érlelt meg.



Egy régi hitvallás azt mondja, lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba oltattak, a háládatosság gyümölcseit ne teremjék (Heid. Káté 64. kérdése, a ford. megj.).

Andrew Kuyvenhoven-Mindennap az Ige fényében-A BENNÜNK LAKOZÓ KEGYELEM

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jn 14,18-24 

18 "Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok.  
19 Még egy kis idő, és a világ többé nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
20 Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. 21 Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat."
22 Így szólt hozzá Júdás, de nem az Iskáriótes: "Uram, miért van az, hogy nekünk akarod kijelenti magadat, és nem a világnak?"  
23 Jézus így válaszolt: "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála.  
24 Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én igémet. Az az ige pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki elküldött engem." 

"Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet, azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála." (Jn 14,23) 

Jézust szeretni annyit tesz, mint engedelmeskedni neki. Ezért mondja az Úr: "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet. "A Krisztus iránti szeretet, amint a házastársi szeretet is, nagyon gyakorlati dolog. Nem szavakból áll, hanem tettekből. Vagy ha szavakra van szükség, ezek csak akkor hordozhatók el, ha a tettekkel megegyeznek.
Aki ily módon, azaz az engedelmességben megmutatkozó szeretet-kapcsolat módján kötődik Krisztushoz, Isten kegyelmét egyre gazdagabban tapasztalja meg életében. Állandóan bizalmat érez magában Isten kegyelme iránt. Valójában Isten lakozik benne.
Megtanulunk úgy gondolni Istenre, mint aki személyében három: Atya, Fiú és Szentlélek. Azért gondolunk rá ily módon, mert így jelenti ki a Biblia az egy örök Istent. Tehát az Atyára gondolunk, aki felettünk van, aki a Teremtő Úr. A Fiú Istenre gondolunk, aki értünk van, a Közbenjáróra. A Szentlélek azonban az, aki bennünk van. Többnyire így kell nekünk az örökkévaló Istenre gondolnunk.
A három azonban egy, mert csak egyetlen igaz Isten van. És jóllehet a Biblia (rendszerint) azt tanítja, hogy a Szentlélek az, aki belénk költözik, hogy bennünk lakjon, amikor vesszük Isten kegyelmét, itt Jézus mégis így szól: "Mi - vagyis az Atya és én - szállást készítünk magunknak nála."
Az örökkévaló Isten lakozást vesz bennünk, ha szeretjük Jézus Krisztust. Ez a gondolat oly gazdag tartalmú, hogy szinte megrémít bennünket.
A mindenható Isten, aki egykor egy arany templomban lakott, hogy népe megközelíthesse őt, most úgy határozott, hogy az én hittestvéremben és bennem éljen. Micsoda kegyelem! És micsoda nagyszerű elkötelezettség! Most hát mi vagyunk az a hely, ahol az embereknek meg kell találniuk Istent.
Ez a tanítás egyszer s mindenkorra a legalaposabban megindokolja, hogy miért kell a kegyelemnek rajtunk keresztül mások felé áramlania, ha egyszer eljutottunk a Jézusban való hitre.