HOGYAN OLVASD A BIBLIÁT❓

1. OLVASD A BIBLIÁT AZZAL AZ ŐSZINTE ÉS HŐ VÁGGYAL, HOGY AZT VALÓBAN MEGÉRTSD. /Kérd a Szent Szellem vezetését - bölcsességet/

Ne elégedj meg azzal, hogy pusztán csak a Szentírás szavait olvasod. Törekedj arra, hogy megragadd a benne lévő üzenetet.

2. OLVASD A BIBLIÁT EGYSZERŰ, GYERMEKI HITTEL ÉS ALÁZATTAL.

Hidd el mindazt, amit Isten kijelent. Az emberi értelemnek meg kell hajolnia Isten kinyilatkoztatásai előtt.

3. OLVASD ÚGY, HOGY AZT MAGADRA NÉZVE IGENIS ALKALMAZNI AKAROD.

Alkalmazd magadra mindazt, amit Isten mond, és minden dologban engedelmeskedj az Ő akaratának.

4. MINDEN NAP , RENSZERESEN OLVASD EGY -EGY RÉSZT.

A tegnapi táplálék-adta tápanyagokat és erőt gyorsan elveszítjük. Naponta kell a lelkünket táplálni azzal a mannával, amelyet Isten adott nekünk.

5. A TELJES BIBLIÁT OLVASD El, ÉS RENDSZERESEN az EVANGÉLIUMOKAT - ÚJSZÖVETSÉGET!

“A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos!” Nem tudok annál jobb módot a Biblia-olvasásra, mint hogy elkezdjük az elején, majd végigolvassuk, minden nap egy adagot, az Igét az Igékkel összevetve.

6. ISTEN IGÉJÉT HANGSÚLYOZVA OLVASD, MINDEN SZÓNAK JELENTŐSÉGE VAN és ÖSSZESSÉGÉBEN ÉRTELMEZD!

Általános szabályként elmondható, hogy bármely szentírásbeli igeszakasz azt jelenti, amit jelenteni látszik. Minden igeszakaszt ilyen egyszerű módon értelmezz, a szövegkörnyezetet mindig figyelembe véve! Ne kiragadva értelmezd az Igét!!!

7. ÚGY OLVASD A BIBLIÁT, HOGY KÖZBEN VÉGIG KRISZTUSRA FÓKUSZÁLSZ.

Az egész Könyv róla szól.
Keresd Őt minden egyes lapon.
Ő ott van.
Ha nem sikerül meglátnod Őt, akkor szükséges azt az oldalt újraolvasnod.

-J.C. Ryle-

Kenyér és a hal

,,Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.,, -János evangéliuma 6:5-13

Ne panaszkodj, ne lázadj, azért amid nincs, hanem légy hálás azért amid van.
Figyeljétek meg: Jézus NEM kért, hanem ,,csak,, hálát adott azért amijük volt!
Te is adj hálát amid van és oszd amid van!!
Mindig adj hálát Istennek!

,,Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.,,
(1 Thesszalonika 5,18 )

Görögül a „köszönet" szó „charis", és ugyanennek a szónak egy másik jelentése a „kegyelem". Tehát kegyelemmel telve lenni azt jelenti: hálaadással ...

„Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek? Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset. 
Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek? Jézus ezt mondta: Ültessétek le az embereket. Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba. Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek.”-János evangéliuma 6:5-13

Nem, Ő nemcsak valami keveset akar neked adni. Nem kóstolót, ami után még éhesebb leszel, hanem azt akarja, hogy végre lakj jól. Végre érezd át, milyen is az igazi szeretet, hogy többé ne legyél éhes, hanem ismerd és tapasztald meg Istent. Ő azt akarja, hogy végre lakj jól Vele, és ne nyúlj holmi hamis gyors ételekhez, olyan istenképekhez, amiknek semmi közük sincs a valósághoz.
Szeretné, ha többé nem éreznéd azt a kimondhatatlan űrt szíved mélyén, ha végre betölthetné életedet. Szeretné, ha közel engednéd magadhoz, és te magad ismerhetnéd meg a Mindenhatót.
Mert Ő szerepet szánt neked. Igen, számít rád. Azt szeretné, ha kenyér és hal lennél az Ő kezében. Azt szeretné, ha rajtad keresztül sok-sok emberhez eljuthatna az igazi szeretet. A szeretet, ami nem személyválogató, ami nem a maga, hanem mások hasznát keresi. 
A szeretet, ami összeköti a mennyet a földdel, embert az emberrel, és begyógyítja a fájó sebeket, az Isten szeretete.
Ma reggel tedd az Ő kezébe életed! Engedd, hogy hálát adjon érted, hogy megköszönje döntésedet, és felhasználjon másokért.

Imádkozzunk!

Ma imádkozzunk azokért, akiknek nincs még társuk, ,hisz az Úr terve az, hogy ne legyenek egyedül! 

Prédikátor 4:9-12Hungarian Károli (KAR)
9 Sokkal jobban van dolga a kettõnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az õ munkájokból.
10 Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki õt felemelje.
11 Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
12 Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
Jézus nevében, Ámen!

Mi a pokol? - Isten által teremtett valóságos hely.

Ledöbbentő, hogy még sok keresztény is tagadja a pokol létezését!

Ami jó és szép azt elfogadja a Bibliából, azt ami nem az, azt egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy benne van vagy kimagyarázzák számukra kedvezővé!

Nézzük akkor a tényeket az Ige fényében, ami ugye a hitünk szerint:

A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre..." ( 2 Timóteus 3:16)

***************************************************

Mivel egy helyről van szó, tudunk kell, hogy Isten teremtette.

Mivel mindent ő teremtett és minden az ő akarata által áll fenn és jött létre (Jel. 4,11), ez magába foglalja a pokolt is. Ő hozta azt létre. Az ő parancsának köszönhetően készült az örök tűz helye, „amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett” (Máté 25,41).

A pokol valóságos hely!  Nem metafora vagy jelkép, nem a belső sivár állapotok vagy jelenlegi szenvedések leírása, akármennyire kínosak lennének is ezek. Nem lelki állapotot jelöl. 

A pokol egy térbeli dimenziókkal rendelkező hely. 

A gazdag és a szegény Lázárról szóló történetben, a gazdag a „gyötrelem helyére” utal (Luk. 16,28), miközben a megszokott görög „hely” szót használja, amelyből a mi „topográfia” szavunk ered – a helyleírás tudománya. 

A Szentírás közli velünk, hogy Iskáriótes Júdás a „saját helyére jutott” (ApCsel 1,25). Nem tudjuk, hogy ez a hely merre van a világegyetemben, de valahol pontosan megtalálható. 

A Biblia az Isten életétől és világosságától való távolságára utal, mikor a „kint”, „kívül”, „külső sötétség” helyeként írja le. 

Az Újszövetség jellemző kifejezése a pokolról a gyehenna. Ennek a szónak érdekes a története. Korábban a Jeruzsálem szélén meghúzodó Hinnom-völgyre utalt, ahol az izráeliták az ammonita Molok istennek feláldozott gyermekeiket égették el (2Krón. 28,3; 33,6; 2Kir. 23,10). 

Szívet-tépő bánat és az ördöngösség helye volt. Az első évszázadra a Hinnom-völgy szemétdombbá vált, ahol éjjel-nappal a hulladék égett. A Jézus korabeli emberek füsttel, szaggal és férgekkel azonosították, mindazzal, ami visszataszító és romlott volt. Ezt a húsbavágóan élénk kifejezést választotta az Úr a valóságos pokol megfelelő ábrázolására.

Igazságos, rettenetes és örök büntetés. A pokol a büntetés helye.

Négy különböző módon ábrázolhatjuk fontosságát.

Az első a bibliai bizonyságtevések temérdek súlya. 

A pokolról nemcsak hébe-hóba, egy-két homályos szakaszban, tesz említést a Szentírás. Ellenkezőleg, Isten igéjének terjedelmes szakaszai foglalkoznak ezzel a tannal. 

A Biblia többször utal Isten haragjára. Az Ószövetség tele van az Úr heves ítéleteivel, amelyeket ellenségeire zúdított, előrevetítve a pokolt. 

Urunk Jézus Krisztusnak látványosan több mondanivalója volt a pokolról mint a mennyországról. Meglepő, de igaz. 

Csak néhány példa: 

„Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! … Tirusnak és Sidonnak könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néktek … és Sodoma földének könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néked” (Mt. 11,21-24).

Az írástudók, akiknek a szent írásokhoz való hozzáférhetősége páratlan volt, sokszor képmutatásba, kapzsiságba vagy hamisságba estek, ami miatt „súlyossabb ítélet alá” kerülnek (Mk. 12,38-40).

Rettenetes hely lesz, mivel „sírás és fogcsikorgatás” helye az (Mt. 8,12), „ahol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik” (Mk. 9,44).

A pokolban levő „iszik az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel … És az ő kínlódásiknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal” (Jel. 14,10-11). 

Ahogy a menny örömei örökkévalók, úgy a pokol kínjai is. Júdás „az örök tűz büntetését” (7. vers) említi és „a sötétség örök homályát” (13. vers)

A pokol igazságos. A pokol ijesztő. Ráadásul örök, és mindegyik esetben ugyanaz a görög szó szerepel, az „örökkévaló” szó esetéhez hasonlóan.

A tetszetős, modern „értelmezési nehézségek” ellenére, a Szentírás tanítása krisztálytiszta.
A Biblia „örök veszedelemről” (2Thessz. 1,9), „örök tűzről … örök gyötrelemről” beszél (Mt. 25,41.46)  

Mennyire szörnyű lesz ez a büntetés – bár igazságos, ijesztő és örök! 

Kálvin János mondja: „A Szentlélek célja az ilyen kifejezésekkel minden érzékszervünk borzalommal való eltöltése” (Institució, III. xxv. 12).

Krisztus maga a megtestesült szeretet volt, telve együttérzéssel és könyörülettel, mégis sűrűn beszél az ítéletről és az örök büntetésről. 

Még a „Megváltó” címe is a pokolra irányítja a figyelmet. A Megváltó valamitől vált meg. Ő pedig a pokol rettegett sorsától ment meg minket. 

A Jelenések könyve végén, Isten befejezni készül írott Igéjét. Megdöbbentő, hogy a mennyország dicsőségére emlékeztetve, a Szentírás utolsó oldalai félelmetes visszhangokat keltenek a lelkiismeretünkben: „feneketlen mélység … tűzzel és kénkővel égő tó, ami a második halál … kinn” (Jel. 20,3; 21,8; 22,15). 

Nos, ha Isten úgy látta jónak bölcsességében, hogy sok információval lásson el a pokollal kapcsolatban, akkor elég világos, hogy ez roppant fontos lehet!
Ez önmagában már elég indok a tanulmányozására.

Másodszor, benső fontosságára utal magának a tannak a tartalma. 

A pokol a gyötrelemnek a helyeként szerepel, ahová emberek milliói örökre bezáratnak. Statisztikusok állítják, hogy körülbelül kilencvenöt millió ember hal meg évente. Ez azt jelenti, hogy minden másodpercben, három emberi lény lépi át a pokol vagy a mennyország küszöbét. 

A következő órában tizenegyezer férfi, nő és gyermek megy el végleg az örök öröm vagy az örök fájdalom helyére. Képzeld magad elé halálukat, miközben ezeket a szavakat olvasod – egyik, majd a másik, majd a harmadik. Miközben következő lélegzetedet veszed, újból néhányan távoznak a Földről. Amikor egy repülő lezuhan és kétszáz vagy háromszáz ember hirtelen az örökkévalóságba merül, mindenki beszél róluk. Megdöbbentő a tragédia, azonnal főcímmé válik a híradásokban. Gyászolunk és elménk csak arra gondol, ami történt. És mégis, tizenegyezer embertársunk érkezik meg örök állomására minden egyes év, minden egyes napjának minden egyes órájában. 

Már csak ezért is fontosnak kell lennie egy ilyen tanításnak. 

Harmadszor, nem állunk messze ettől a katasztrófától. 

Valaki megjegyezte, hogy „a halál nem néző-sport”. Néző-sportok azok, amelyekben nem kell személyesen részt venni. Óriási érdeklődéssel és kíváncsisággal kísérhetünk egy labdarúgó vagy kézilabda mérkőzést. Élvezettel figyeljük a játékosok tehetségét és örülünk, ha a „mi” csapatunk nyer. De mi nem leszünk ott a játszótéren és hosszú távon igazán nem érint minket, ami ott történik. Senki sem veszi igénybe energiánkat vagy képességeinket. Nem tesszük ki magunkat valamilyen sérülésnek. Mi csupán nézők vagyunk. 

Ez azonban nem érvényes a pokolról szóló tanra, mivel természeténél fogva mindenki a halál felé tart. Ez nem olyasmi, ami minket nem érint. 

Mindnyájan vétkeztünk és szűkölködünk Isten dicsősége nélkül. A bűn zsoldja pedig halál. Mindnyájan meg kell hogy haljunk és azután az ítélettel nézünk szembe. Kivétel nélkül mindnyájan nagyon érintve vagyunk.

Gondolhatsz arra, hogy egyes bibliai tanítások nem vonatkoznak közvetlenül rád. Például, ha nem vagy szülő, akkor úgy érzed, hogy a szülőknek szóló bibliai intések rád nem vonatkoznak. Vagy könnyen átsiklasz a munkaadóknak szóló isteni tanításokon vagy a gazdagoknak szóló szakaszokon. Lehet, hogy magadban így szólsz: „Persze, nagyon érdekes, igaz, de nem érint közvetlenül.” Nagy hiba lenne ez részedről, mivel „a teljes Írás … hasznos” (2Tim. 3,16), de érthető lenne a reakciód. 

Mégis, egyikünk sem merészeli ugyanezt állítani a pokollal kapcsolatos tanításról. 

Minden megtéretlen bűnös biztos sorsa ez, ráadásul mindnyájan bűnösnek születtünk.

Végül, azért fontos önmagára nézve, mert van egy út, de csak egyetlen út, amelyen át megmenekülhetsz. 

Nem választhatunk kényünkre-kedvünkre. Nem csillapíthatjuk félelmünket azon morfondírozva, hogy több embercsoport nem kerül majd oda. Nem mondhatjuk magunknak: „Nos, a pokol ijesztő, a pokol valóságos. De végső soron, sokféleképpen el lehet kerülni a pokolt, tehát nem kell túlságosan aggódnom.” 

A Szentírás világos. „a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” (Jn. 3,36). 

A pokoltól való megmenekülés egyetlen útja a Jézus Krisztusba, Isten Fiába vetett hit. 

Másképpen mindenki elvész. 

Miért kell a pokolra gondolnunk? Mivel oda jutunk, ha nem vesszük igénybe az egyetlen menekülési útvonalat.
De van egy út. A pokol nem elkerülhetetlen. Ha úgy lenne, ha nem létezne semmi remény a szabadulásra, akkor egyáltalán miért kellene vele törődnünk? A legésszerűbb dolog az volna ebben az esetben, hogy kitöröljük elménkből, ameddig csak lehet. 

De, mivel létezik egy bizonyos és biztos ígéret mindazok megsegítésére, akik Isten büntetése elől menekülni akarnak, semmi sem kritikusabb mint az, hogy a legnagyobb figyelmet szenteljük ennek a témának. 

A Biblia nagyon világossá teszi az üdvösség útját: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.” (Jn. 3,16).

Itt van tehát a válaszunk azok részére, akik azzal vádolnának, hogy morbidok és komorak lennénk. Vajon ugyanezzel vádolnák-e azt az orvos csoportot, amely a rákbetegség megvitatására ülne össze? Vajon megbélyegeznék-e őket azzal, hogy gyengeelméjű egyének, akik beteges érdeklődést mutatnak valami kellemetlen dolog iránt? Természetesen nem! Hálásak vagyunk, hogy az orvosok figyelmet szánnak ezekre a dolgokra, hogy tehetségüket és értelmüket az ilyen félelmetes valóságok kezelésére szánják. 

Céljuk a segítségnyújtás és sokak gyógyítása. Ezért biztatjuk is őket ebben a vállalkozásukban. Távol állunk attól, hogy kritizáljuk őket, inkább értékeljük, hogy tanulmányozzák a betegségeket, nem mivel szeretik ezt csinálni, hanem mivel egy zord ténnyel szembesülnek. 

Ellenben a pokol lényegesen rettenetesebb és maradandóbb valóság. A legpozitívabb, a legszeretet -teljesebb, a legfelelősségteljesebb dolog, amit tehetünk, hogy tanulmányozzuk ezt a tant, hogy felkészültebbek legyünk mások kimentésére egy ilyen kibeszélhetetlenül szörnyű helyről.

Edward Donnelly-

******************************

Bizonyságok:Videók:

Mind a ketten orvosok voltunk, a halálos ítéletet hallottuk.
https://www.youtube.com/watch?v=txB20OkHvB8

Élet a síron túl: MENNY és POKOL - Valós átélések (700-asok Klubja)
https://www.youtube.com/watch?v=Eivd0MYs63c

A pokol valóságos - Gabrielle Wheeler
https://www.youtube.com/watch?v=1_ad-ijgMdo

Egy drogos a pokolban - Jordan Samuel
https://www.youtube.com/watch?v=BPZk-OE1Ejo

A pokol valóságos hely - Carl Knighton
https://www.youtube.com/watch?v=WuHRfUGDZCM

Vendégségben a pokolban
https://www.youtube.com/watch?v=HFKTIyQFDy4

23 perc a pokolban
https://www.youtube.com/watch?v=2l2rTroPsks

Menny és Pokol
https://www.youtube.com/watch?v=gjEog9_2naE

A pokol valóság - Jennifel Perez
https://www.youtube.com/watch?v=roWSIPDLh6I

Feliratosak, de szánj rá időt, nagyon építőek!

Tyrone lement a pokolba
https://www.youtube.com/watch?v=oN6h0h9wjtk

Miért mentem keresztényként a pokolba?
https://www.youtube.com/watch?v=oTn5UwZPUIs

**********************

A pokol kapui: 6 bejárat az alvilágba (szinkronizált amerikai dokumentum film, 2010)https://www.youtube.com/watch?v=30hVrOxbieY


Pokol-Igék:

„A hitből való [a hitből eredő, származó, és fakadó] igazság [vagyis megigazulás] pedig így szól: Ne mondd [és ne kérdezd] a te szívedben: [a bensődben], kicsoda megy föl a mennybe?
Azért tudniillik, hogy Krisztust aláhozza; [vagyis lehozza]. Avagy: Kicsoda száll [és megy] le a [feneketlen] mélységbe? [vagyis az alvilágba]* azaz, hogy Krisztust a halálból [vagyis a holtak országából, a halottak közül, akikből hiányzik az élet] felhozza [és visszahívja]** (Róm. 10,6-7)


*Mélységbe (ábüszszosz): - aljzat nélküli, feneketlen mélység. Jelenti még: Egyidejűleg-elmerült. A lemerült káoszra utal. (Ugyanez a görög szó szerepel az 1 Mózes 1fejezet 2-es versében).

Már Mózes így prófétál az Igéről – Aki hústestté lett: „Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt” (5 Móz. 30,12-14).

És Péter apostol folytatja a kijelentést: „Mert Krisztus… halálra adatott (hús)test szerint, de megeleveníttetett Szellem szerint. Így ment el a börtönben levő szellemekhez is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Noé napjaiban a bárka készítésekor” „Mert azért hirdettetett az evangélium a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint (hús)testben, de éljenek Isten szerint szellemben” (1 Pét. 3,18-20; 4,6).

Pál apostolon keresztül jelenti ki az Úr, hogy hova szállott le: „Ez okáért mondja az Írás: Fölmenvén [(anabainó): felmegy, felemelkedik, felszáll] a magasságba … Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire [vagyis hogy előzőleg le is szállt erre a földre]. Aki leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél [majd felemelkedett az egek fölé], hogy mindeneket [vagyis a mindenséget] betöltsön [(pléroó): teljessé tegye]” (Eféz. 4,8-10).

Az Evangélium jelenti ki, hogy hol van a holtak országa, az alvilág, a börtön, ahol sötétségben, és a halál árnyékában élnek, ahová eljött a testté lett Ige, hirdetve a szabadulást: „Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé [a tenger menti út], a Jordánon (jelentése: halál folyón) túl [vagyis a túlsó parton]. A pogányok [vagyis a nemzetek] Galileája [jelentése: jelentése: a pogányok körzete]. A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot [nagy fényt], és akik a halálnak földében [és országában] és árnyékában ülnek [és laknak] vala, azoknak világosság támada. [fény virradt rájuk]; (Más fordítás: a sötétségben lakó nép nagy fényt látott, s a halál országában és árnyékában lakók felett fény ragyogott fel!).

Ettől fogva kezde Jézus prédikálni [és hirdetni], és ezt mondani: Térjetek meg [térjetek új felismerésre; változtassátok meg gondolkozás(mód)otokat], mert elközelgetett a mennyeknek országa, [vagyis a mennyek királysága, Isten királyi uralma]” (Mát. 4,15-17)

Ekkor teljesedett be az Ézsaiás prófétán keresztül hangzó ígéret: „De nem lesz (nem marad) mindig sötét(ség) ott, ahol most szorongatás (és elnyomás) van. Először megalázta Zebulon (A név jelentése: Ő a megadott menyasszonyi váltságdíj) és Nafthali (jelentése: harcok, küzdve, harcolva) földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját (a tenger felé vivő utat), a Jordán túlsó partját (a Jordánon túli részt) és a pogányok határát (és a pogányok területét).
A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény (és világosság) ragyog fel fölöttük! (Ésa. 9,1-2)

Az Evangélium kijelentése a megjelent világosságról: „Kezdetben [már] vala az Ige és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ő kezdetben az Istennél vala. Őbenne vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [és fénye]. És a világosság [a fény] a sötétségben fénylik [világít; felragyog; tündöklik], de a sötétség nem fogadta be azt. [nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem tartóztatta; nem tudta megragadni, hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. Itt: A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött]” (Ján. 1,1-2.4-5)

Mert: „Az igazi világosság eljött volt már a világba (Az Ige volt az igazi világosság), amely megvilágosít minden (e világra jövő) embert (ő jött el a világba). A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10). "Akinek van füle a hallásra, hallja"!!

http://bovitettbiblia.blogspot.de
Cheap Offers: http://bit.ly/gadgets_cheap

Az Ószövetség a művészetekben 2.rész

„Kezdetben teremtette Isten...”

„IN” iniciálé ábrázolás a belgiumi latin nyelvű Biblia kezdőlapjáról, 1170-80. St. Trond

Ki ne álmélkodott volna a csillagos égre feltekintve, a természet millió csodáját, az élet ezernyi megnyilvánulását szemlélve? Ki ne kérdezte volna: Honnan van? Miért van itt?

Az ember minden tudását latba vetve évezredek óta keresi ezekre a kérdésekre a választ. A tudomány képviseletében így összegezi az eredményt Victor F. Weisskopf, az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának volt elnöke: „Amikor eltűnődünk a természet jelenségein..., óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan keletkezett mindez? ... Adható-e valamilyen tudományos válasz ezekre a kérdésekre? ... A tudomány tudatosítja bennünk jelenlegi tudásunk határait. Például semmit sem tudunk a természet valóságos kezdeteiről”. (Victor F. Weisskopf: Tudás és csoda. Bp. 1987. 208.l.)

A Biblia szerint Isten teremtette a világot, Ő hozta létre „e nagy Minden ezer nemét / A semmiségből” (Berzsenyi Dániel). De kínálkozik is az első kérdés: Miért? Amint az emberi tevékenységekből sok lényeges dolgot megtudhatunk magáról az emberről – hasonlóan, Isten tetteiben is tükröződik lényege: a szeretet (I.Jn. 4:8). A teremtés oka és célja tehát a szeretet! A szeretet adni akar, önmagát megosztani, szolgálni a másikat (Mk. 10:45). Aki maga az Élet, életet hozott létre, hogy teremtményei részesüljenek szeretetében. Alkotott napot, holdat, csillagokat az ember számára, és földet!

Nemcsak a mi naprendszerünkkel, hanem más „világokkal” (Zsid. 1:2pontos fordítása: „világokat”), csillagok milliárdjaival is benépesítette a teret, és mindnyájukat „nevén szólítja” (Ésa. 40:26), személyesen gondot visel róluk. Azt olvassuk: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (I.Móz. 1:1). Az „ég és föld” kifejezés csak a földet és közvetlen környezetét jelenti, mivel az Írás más helyei jelzik – bár nem részletezik –, hogy már volt élet, voltak csillagok, „egek” is, amikor az Úr „a földnek alapot vetett”. Akkor „együtt örvendeztek a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadoztak” (Jób 38:4, 7 vö. még: II.Pt. 3:5).

Az Alkotó személyéről többet is megtudhatunk a Szentírásból. A teremtés közvetlen megvalósítója, „kivitelezője” maga Jézus Krisztus: „Minden őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett” (Jn. 1:3). A teremtéstörténetben olvasunk egy másik isteni személyről is, az Isten Lelkéről, aki „lebegett a vizek felett” (I.Móz. 1:2). A Szentlélek titokzatos, életet közvetítő, jelenlétével mindenütt ható isteni személy (Jn. 3:8; Zak. 4:6). Az Atyáról mint a teremtés elgondolójáról, „tervezőjéről” vall az Írás, „akitőlvan a mindenség”, de a közvetlen kivitelező a Fiú, „aki által van a mindenség” (I.Kor. 8:6). Egészen a XVI. századig a képzőművészeti alkotásokon Őt láthatjuk teremtőként. Szakállal, a feje körül glóriával (= dicsfény), a kezében kereszttel szokták ábrázolni. Az Ő személyét figyelhetjük meg a szemközti képen is!

„És mondta Isten: Legyen világosság, és lőn világosság” (I.Móz. 1:3). Isten tehát szóval, beszéddel képes teremteni, a semmiből „létrehozni” (Rm. 4:17; Zsid. 11:3). Szavában teremtő hatalom nyilvánul meg. „Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük... Mert Ő szólt és meglett, Ő parancsolt, és előállott” (Zsolt. 33:6, 9). Szavára a sötétségből világosság támadt, mert Ő maga a világosság, akiből mindenre és mindenkire árad a fény, az élet. Ő az,

„Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel,
és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli
az ő szekerévé, jár a szelek szárnyain.”
(Zsolt. 104:2-3)

Reggeli gyöngyszemek: Utolsó napok

„És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.” (Apostolok Cselekedetei 2:21..)

Ez az igevers az utolsó napok eseményeivel kapcsolatos.

A Biblia figyelmeztet arra, hogy készüljön fel minden ember az Úr Jézus második eljövetelére, mert akit váratlanul ér, azt nem tudja az Úr megmenteni az örök pusztulástól.
Ahhoz, hogy segítségül tudjuk hívni mennyei Atyánkat, ismernünk kell Őt, ismerni akaratát, tervét, velünk, gyermekeivel kapcsolatban.

Isten az örök élet ajándékát szeretné adni minden embernek ingyen, kegyelemből. Mindaz, aki elfogadja az Úr Jézus Krisztust Megváltójának, azt nagy szeretete által az Ő jelleméhez hasonlóvá formálja, hogy bevihesse az Ő országába.

Azonban az ígéret mindenkinek szól! Mindenki, aki segítségül hívja az Urat, megmenekül. Hiszem, hogy mindazok számítanak Rá, akinek fontos az Ő személye. Akik szeretnének egyre inkább hasonlóvá lenni Hozzá.

Jézus mindenkit szeretne megtartani, megmenteni, és egy csodaszép országba vinni. Ezért kell mindennap keresnünk az Urat, addig, amíg még megtalálható. Igyekezzünk, mielőtt túl késő lenne!

,,Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van. Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.,,

Ésaiás próféta könyve 55. fejezet 6. vers

FELESÉGEKNEK ÉS FÉRJEKNEK

A legszebb rózsacsokor sem beszél így, mint ez a néhány igevers (persze a tüskék néha szúrnak, de az eredmény megéri!):

Ef 5:22 Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek (magatokat alárendeljétek, alávessétek), mint(ha csak) az Úrnak (tennétek).

Ef 5:23 Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója (megváltója, megmentője, üdvözítője, gyógyítója, megszilárdítója, helyre állítója) a testnek.

Ef 5:24 De miképpen (amint tehát) az egyház engedelmes (alá van vetve, alá van rendelve) a Krisztusnak, (úgy)azonképpen az asszonyok is [engedelmesek legyenek] férjöknek mindenben.

Ef 5:25 Ti férfiak, szeressétek (agapaó=önmagad teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad valakivel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni, feloldódni a szeretetben) a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette (agapaó) az egyházat, és Önmagát adta (feláldozta, kiszolgáltatta) azért (érte);

Ef 5:26 Hogy azt megszentelje, megtisztítván (tisztára mosva) a víznek fürdőjével (alámerítés) az ige (élet igéje, szava) által,

Ef 5:27 Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat (ragyogóvá teszi), úgy hogy azon ne legyen szeplő (szennyfolt), vagy sömörgözés (ránc), vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen (kifogástalan, hibátlan).

Ef 5:28 (Hasonlóképpen) úgy kell (kötelesek, tartoznak) a férfiak(nak) szeretni (agapaó=önmagad teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad valakivel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni, feloldódni a szeretetben) az ő feleségöket, mint az ő tulajdon (saját) testöket. Aki szereti (agapaó) az ő feleségét, önmagát szereti (agapaó).

Ef 5:29 Mert soha senki az ő tulajdon (saját) testét nem gyűlölte (megvet, utál, kevésbé szeret); hanem (ellenkezőleg) (fel)táplálgatja (felnevelni egészen addig, amíg éretté válik; babusgat, dédelget) és ápolgatja (gondozza, melengeti) (felnevel, babusgat) azt, miképpen (akárcsak) az Úr (Krisztus) is az egyházat;

Ef 5:30 Mert (minthogy) az Ő testének (szóma= személyiség; lényege, ereje) tagjai (végtag vagy testrész, a test (szóma = személyiség) egy-egy funkciót végző része) vagyunk, az Ő testéből (húsából) és az Ő csontjaiból valók.

Ef 5:31 Annakokáért (ezért) elhagyja (hátra-, otthagyja) az ember atyját és anyját, és ragaszkodik (csatlakozik, tapad, ragad) az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy (hús)test(té).

Ef 5:32 Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok (mondom).

Ef 5:33 Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki (mindegyiktek, egyenként) az ő feleségét úgy szeresse (agapaó=önmagad teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad valakivel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni, feloldódni a szeretetben), mint önmagát; az asszony pedig [meglássa], hogy félje (tisztelje) a férjét.

Nos, a fentiek alapján számomra két dolog egyértelmű:
1. a feleség számára az ENGEDELMESSÉG nem választható, hanem KÖTELEZŐ "program". Alá kell vetnie, alá kell rendelnie magát a férjének!

mindez azonban az ő javát szolgálja, mivel

2. a férj tartozik, KÖTELES SZERETNI (agapaó=önmagad teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad valakivel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni, feloldódni a szeretetben) a feleségét odaadó, gyöngéd, babusgató, oltalmazó szeretettel (a görög eredeti ezt ahhoz hasonlítja, ahogy a madár melengeti, védi szárnyai alatt a csibéit), amely elősegíti oldalbordája számára a felnövekedést Krisztusban.

Hát nem csodálatos Istenünk programja a nők és férfiak számára?!

Persze nyilvánvaló, hogy ez az ideális állapot - vagyis a bibliai valóság. A látható, tapasztalható tények ettől néha eltérhetnek:)), de tudjuk, hogy a tényeknek fejet kell hajtaniuk a VALÓSÁG előtt.Tehát a Szent Szellem által újjászületett hívő KÉPES rá. Ha hisz benne. Ha akarja.

Az Ószövetség a művészetekben 1.rész

A Szentírás: - A Szentírás eredete és célja

A Szentírás önvallomása szerint kinyilatkoztatás, vagyis Istentől az emberhez intézett beszéd, üzenet. Istennel összeforrott, kimagasló jellemű személyek közvetítésével íródott: „Az írásban egy prófétai szó sem támadt saját magyarázatból..., hanem a Szentlélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (II.Pt. 1:20-21).* Azért szólt Isten általuk, hogy valós képet nyerhessünk személyéről, önmagunkról, az élet értelméről. Az idők folyamán ugyanis az ember látását egyre jobban elhomályosította az önzés.

A Biblia gyakran buzdít az Ige kutatására, tanításai megértésére. Azért teszi ezt, mert „tűzben megpróbált” szavai eligazodási pontokat jelentenek az élet és az emberi kapcsolatok útvesztőiben. „Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva” (Zsolt. 12:7).

Isten Igéje az ember személyét megszenteli (Jn. 17:17). Tanulmányozása öröm és boldogság, mert az élet nagy kérdéseire segít választ találni. Erkölcsi útmutatást nyújt, baráti jobbot ígér. Olyan kérdéseket vet föl, amelyek mindannyiunkat feszítenek: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? Nem olcsó és könnyű válaszokat közöl. Kijelentései kutatást, elmélyedést, gondolkodást igényelnek. Napi gondjaink miatt sajnos nemigen szánunk erre időt, pedig enélkül a benne fellelhető igazságokból csak keveset ragadhatunk meg.

Az Írás, az Ó- és az Újszövetség egyaránt alkalmas az egyéni, családi és iskolai életben „az igazságban való nevelésre”, a „feddésre” és a „megjobbításra”. Ezért lenne létfontosságú mindhárom területen megszólaltatni tanításait! A Szentírás vallott célja: az ember tökéletesítése, a másokért való szolgálatra nevelése. Tanítja, hogy ne csak olvasója, elméleti tanulmányozója, hanem „minden jó cselekedetre felkészített” megvalósítója is legyünk a felismert igazságoknak (II.Tim. 3:16-17).

A Könyvek Könyve a legmagasabbrendűt célozza meg, és követőjét – ígérete szerint – el is vezeti oda.

Az Ó- és Újszövetség

A Szentírás szerint Isten az őt szívből kereső emberrel szövetségre lép. A teremtés óta minden egyes embert megszólít. Aki szeretetét igényli és elfogadja, azzal szoros, személyes kapcsolatot alakít ki, szeretet-törvényét az ember „szívébe és elméjébe írja be” (Zsid. 10:16). A Biblia ezt újszövetségnek nevezi, amely tehát személyes, nem külső feltételektől függő, vagyis mindenki számára nyitott lehetőség az idők végéig. Öröktől való, feltétel nélküli szövetség, és nevével ellentétben megelőzi az ószövetséget.

A Mindenható azonban egy nagyobb közösséggel is szerette volna képviseltetni a maga nevét, szeretetét, ismeretét a földön. Az ószövetség egy néppel, Izráellel kötött időleges, feltételes szövetség, hogy legyenek „papok birodalma és szent nép” (II.Móz. 19:6) más népek javára.

Az Ótestamentum Mózes I. könyve 11. fejezetétől – Ábrahám kiválasztásától – e nép történetét tartalmazza. Az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben e szövetség megszűnéséről, és az új egyház megalapításáról olvashatunk. Mivel Izráel a régi szövetség feltételeit nem teljesítette, így azt a megszabott idő lejárta után Isten érvénytelenítette. A Jelenések könyve az újszövetségi egyház történetét tárja fel egészen Krisztus második eljöveteléig.

A Biblia a kezdettől, a teremtéstől és az ősvilág jellemzésétől (az első tizenegy fejezet), az ó- és újszövetségi egyház történetén keresztül egészen Krisztus második eljöveteléig és a föld újjáteremtéséig felvázolja az emberiség sorsát. Így ad teljes képet számunkra ez a könyv, amelyről Jézus azt mondta: „Az ég és a föld elmúlnak”, de ennek beszédei „semmiképpen el nem múlnak” (Mt. 24:35).

Az Ó- és Újszövetség szerkezete, felépítése

A Biblia két része közötti egység a szerkezetben és a felépítésben is megfigyelhető. Mind az Ó–, mind az Újszövetségben vannak történeti, tanítói és prófétikus könyvek. Történeti könyvek az Ótestamentumban: Mózes, Józsué, Bírák, Rúth, Sámuel, Királyok, Krónika, Eszter, Ezsdrás, Nehémiás könyvei; az Újtestamentumban: a négy evangélium és az Apostolok cselekedetei. Tanító, bölcseleti könyvek az Ótestamentumban: Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor könyve és az Énekek éneke; az Újszövetségben: az apostoli levelek. Prófétikus könyvek az Ótestamentumban: Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel és a tizenkét ún. kispróféta könyvei; az Újszövetségben: Jelenések könyve.

Az Ó- és Újszövetség kapcsolata

A JÉZUS KRISZTUS ÉLETE ÉS TANÍTÁSAI című kötetben számos esetben találkoztunk ószövetségi hivatkozásokkal. A Megváltó gyakran idézte az akkori Írásokat, a mai Ószövetség könyveit. E könyvek ismeretéről, irántuk érzett mély szeretetéről tanúskodnak szavai. Lelki tápláléknak, a szellemi és erkölcsi életet megelevenítő forrásnak tartotta az Írást. Vallomása szerint: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt. 4:4).

Jézus életét tehát, de tanításait, sőt áldozati halálát sem érthetjük meg az ószövetségi előzmények – jelképek, jövendölések – ismerete nélkül. A Biblia üzenete egységes, tanításai egymásra épülnek. Ezért nem lehet – az egész megsértése nélkül – közülük csak egyet is mellőzni vagy eltorzítani.

A következőkben a Biblia szemléletét követve próbáljuk – ha vázlatosan is – az Isten és ember közötti párbeszéd vonulatát áttekinteni.

Az iniciálé (díszes kezdőbetű) felső részén a fény és a sötétség, a nappal és az éjszaka elválasztását, az alsó mezőben az Úr alakja körül az állatok és az ember teremtését jeleníti meg a középkori művész.

* Megjegyzés: A bibliai idézeteket Károlyi Gáspár fordításából (illetve az ezt alapul vevő fordításból) vettük, mert mindmáig ennek a nyelvezete a legszebb és a legkifejezőbb. De a régies múltidők (pl.: vala, taníta) helyett a mai nyelvhasználatot követtük (volt, tanított), és a hebraizmusra jellemző sok és-ből elhagytunk. Ahol elengedhetetlenül szükséges volt, pontosítottuk is a fordítást az eredeti szöveg alapján.

Forrás: http://biblia.hu/

Az Ószövetség: A mannahullás

Az örömünnep után Izráel Mózes vezetésével, elindult a pusztába. Itt elkezdődött különleges nevelésük. Isten próbákat, nehézségeket engedett meg útjukon, hogy megtanuljanak Hozzá fordulni, és így Ő minden szükségletüket kielégíthesse. Eddigi tapasztalataik alapján okkal bízhattak Szabadítójukban, hiszen látható módon közöttük lakozott, előttük ment – nappal felhőoszlopban, éjjel tűzoszlopban. A hit, a bizalom, az engedelmesség próbái következtek tehát.

A szomjúságtól elepedt nép Márába, egy oázishoz érkezett. A víz azonban keserű, ihatatlan volt. Emiatt zúgolódni kezdtek Mózes ellen. Ő az Úrhoz kiáltott. Isten mutatott neki egy faágat, amit bele kellett dobnia a vízbe, és az megédesedett (II.Móz. 15:25). Mert az Ő hatalmára támaszkodva a legegyszerűbb eszközökkel meg lehet oldani a legnagyobb problémákat is.

Elimen keresztül mentek tovább, míg eljutottak a Szin pusztájába. És ismét zúgolódott Izráel egész gyülekezete Mózes és Áron ellen:

- „Bár meghaltunk volna az Úr keze által Egyiptom földjén, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, amikor jól lakhattunk kenyérrel; mert azért hoztatok ki ebbe a pusztába, hogy e sokaságot éhséggel öljétek meg.
És mondta az Úr Mózesnak:
- Ímé, én esőképpen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megpróbáljam: akar-e az én törvényem szerint járni vagy nem? A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik, amit bevisznek, az kétannyi lesz, mint amennyit naponként szedegettek...
És mondta Mózes a népnek:
- Este húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, mellyel ellene zúgolódtatok...
És este fürjek jöttek fel és ellepték a tábort, reggel pedig harmatszállás lett a tábor körül. Mikor pedig a harmatszállás megszűnt, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek voltak, aprók, mint a dara a földön. Amint meglátták Izráel fiai, mondták egymásnak: Mán ez /= Mi ez/? Mert nem tudták, mi az.
Mózes pedig mondta nékik:
- Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül...
Szedtek azért, ki többet, ki kevesebbet..., de annak aki többet szedett, nem volt fölöslege, és annak, aki kevesebbet, nem volt fogyatkozása; ki-ki annyit szedett, amennyit megehetett. Azt is mondta nékik Mózes:
- Senki ne hagyjon abból reggelre!
De nem hallgattak rá, mert némelyek hagytak abból reggelre, és megférgesedett és megbüdösödött. Mózes pedig megharagudott rájuk... A hatodik napon pedig kétannyit szedtek. Ő pedig mondta nékik:
- Ez az, amit az Úr mondott: Holnap a nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg; ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre... Lássátok meg! Az Úr adta néktek a szombatot; azért ad ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret...
És nyugodott a nép a hetedik napon!” (II.Móz. 16:3-30)

A nyugalomnapot (sabbat = nyugalom) jóval a zsidókkal való szövetségkötés előtt alapította Isten – a teremtés emlékünnepeként és az újjáteremtés, az örök nyugalom előképeként. A szombat tehát a teremtéstől fogva érvényben lévő, egyetemes intézmény, melynek az idők során elhomályosult az értelme és gyakorlata. (Lásd: I.Móz. 2:3; II.Móz. 20:8-11; 31:16-17; Mk. 2:27-28; Lk. 4:16.)

Az izráelitákat negyven évig táplálta Isten csodás módon a pusztában a mannahullatással. A szombat megszentelésére, a teremtő, a fenntartó, a gondviselő Isten tiszteletére nevelte őket azáltal, hogy előre gondoskodott nyugalomnapi táplálékukról. Hisz szombaton főzni sem kellett! Így kímélte meg Isten a már akkor is túlterhelt asszonyokat a szakadatlan munkától. Azt akarta, hogy a család ünnepe is legyen a Neki szentelt nap

Forrás: http://biblia.hu/Az Ószövetség a művészetekben-Dirk Bouts: A mannaszedés, 1464-67.
Szent Péter-templom, Löwen

Jézus nem csak a testet gyógyítja! Sőt!

Az ember test-lélek-szellem-így minden mindenre kölcsönösen hat! Jézus a lelkedet is gyógyítja, hisz az megbetegíti a testet is! Gondolj bele az EGÉSZ-SÉG szóba :)

Példabeszédek 4. rész 23.
,,Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet...

Te pedig vigyázz a gondolataidra, mert az táplálja a szellemedet, ami szintén hat a te testedre!
Vigyázz arra is, hogy mivel táplálod testedet! Legyen az egészséges, ami tiszta és táplálja a testedet, ami nem a tiéd..hanem Isten Szent Szellemének temploma!

Jézus húsevő volt és borívó, de a törvényt nem eltörölni jött, hanem betölteni azt!

Ahogy Jánosnál mintát adott, hogy be kell merítkezni, úgy minden cselekedetével mintát mutatott! Az evés-ivással is! Bűnösökkel evett-ivott, hisz őértük jött, de mértéket tartott mindenben!
A cigaretta sem szolgála az egészségedet és nagyon nem jól mutat úgy a keresztények és a világ szemében egy keresztény cigarettával....hitbomlasztó...mindenkit megszabadít az Úr tőle, csak kérni kell! Mint ahogy a túlzott sör-bor szeretetétől is! 

Te pedig Krisztusé vagy, már nem a magadé!

,,Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.” Gal 2:20

Az pedig maga a szeretet törvénye!

"Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr!" (3Móz19:18b

Ha nem szereted magadat, nem tudod szeretni felebarátodat sem...
Ha szereted magadat úgy jól bánsz magaddal! 

Vagyis egészségesen élsz: egészségesen táplálod testedet, pozitív gondolatokkal táplálod szellemedet, amellyel egészséges-erős lelket kapsz!

Először jön a GONDOLAT aztán az érzés, nem fordítva! 

A negatív gondolat, negatív érzést ad, az pedig nem szolgála az életedet!
Ne feledd, a gondolatod a mag...ami megterem...te döntöd el, mit teremt meg!
NE fogj mindent az ellenlábasra!
Te győztes vagy az Úrral! Állj ellen és elfut tőled!
Állj ellen a negatív gondolataidnak, cseréld le azt pozitívra!
Ez egy edzés, folyamatosan edzel, sikerül mindig jobb és jobb eredményt elérni!
Semmi baj nincs, ha először nem futod le a Maratont.....még jönnek és jönnek a nem kívánt gondolatok....utasítsd el, jelentsd ki háromszor helyette pozitívan és folytasd! 

Azt mondják, hogy jó szokások kialakításához, mint a legkisebb új élet kialakításához, ( egy kis csirke ennyi idő alatt kell ki a tojásból) 21 nap kell...

Türelem és kitartás..ez mind a Szent Szellem gyümölcse, kimunkálja benned, neked csak tenned kell érte!

Isten mindent veled de semmit nélküled nem tesz! Ámen💖

Mit mond a Biblia az alkohol / borfogyasztásról? Bűn, ha egy keresztény alkoholt / bort iszik?

Sok igevers arra biztatja az embereket, hogy tartsák magukat távol az alkoholtól

(3 Mózes 10:9; 4 Mózes 6:3; 5 Mózes 14:26; 29:6; Bírák 13:4,7,14; 1 Sámuel 1:15; Példabeszédek 20:1; 31:4,6; Ézsaiás 5:11,22; 24:9; 28:7; 29:9; 56:12; Mikeás 2:11; Lukács 1:15).

Ugyanakkor az Ige nem feltétlenül tiltja meg a keresztényeknek, hogy sört, bort, vagy bármi más alkoholos italt igyanak. Az van megparancsolva, hogy kerüljék a részegséget (Efézus 5:18).

A Biblia megfeddi a részegséget és annak hatásait (Példabeszédek 23:29-35). A keresztényeknek az is meg van parancsolva, hogy ne engedjék át a testük “irányítását” bárminek (1 Korinthus 6:12; 2 Péter 2:19).

Azt is tiltja a Biblia, hogy olyat tegyenek a keresztények, ami megbánt más hívőket, vagy arra biztatja őket, hogy a lelkiismeretük ellen vétkezzenek (1 Korinthus 8:9-13).

Ezeknek az elveknek a fényében hihetetlenül nehezen mondhatná egy keresztény, hogy az alkohol ivása Isten dicsőségét szolgálja (1 Korinthus 10:31).

Jézus a vizet borrá változtatta. Úgy tűnik, hogy Jézus ivott is bort alkalomadtán (János 2:1-11; Máté 26:29). Az újszövetségi időkben a víz nem volt túl tiszta. A modern egészségügyi eljárások híján tele volt baktériumokkal, vírusokkal és mindenféle szennyező anyagokkal. Ez ma is igaz a harmadik világ legtöbb országban. Emiatt az emberek sokszor ittak bort (vagy szőlőlét) ez sokkal kevésbé volt szennyezett. Az 1 Timótues 5:23-ban

Pál azt tanácsolja Timóteusnak, hogy ne igyon vizet (mert valószínűleg az okozta a gyomorpanaszait), hanem inkább bort. A görög szó a borra a Bibliában a legáltalánosabb, mindennapos szó a borra. Akkoriban a bort megerjesztették, de nem olyan fokig, mint ma. Nem igaz, hogy szőlőlé volt, de az is hibás, hogy ugyanaz volt, mint a manapság használatos bor.

Tehát az Ige nem feltétlenül tiltja meg a keresztényeknek a sör, bor, vagy más alkoholos ital ivását. Az alkohol önmagában, önmagától nem bűnnel szennyezett. Viszont a részegségtől és az alkoholfüggőségtől tartózkodnia kell a keresztényeknek (Efézus 5:18; 1 Korinthus 6:12).

Ezek a bibliai elvek hihetetlenül nehézzé teszik annak vitatását, hogy egy alkoholt ivó keresztény Istennek tetsző lenne.

Hiszem, hogy a te Igéd gyógyulást ad minden ember számára, ha olvasod és megvallod azt!

,,Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.,,  RÓMA 10:10.
,,Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.   Róma 10:17
,, Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. Ézs 55,8-11
Ámen💖

06.22.

Jézus szeretetét engedelmesség által

"Amint az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket; maradjatok meg ebben az én szeretetemben. "

(János 15, 9)

Jézus igen kevés alkalommal bizonygatta irántunk érzett szeretetét. Nem szavakkal szeret Ő, hanem tettekkel és valóságban, amint az Atya szerette Őt. Tehát Jézus isteni és szent szeretettel szeret. - Isten nem azért szereti az embereket, mert szeretetre méltóak és vonzók; Ő szereti a világot, mely vele szemben hidegen és ellenségesen viselkedik. Teremtményei elfordultak tőle, menekülőben vannak előle és szemben állnak vele. Ő szereti a lázadók világát és igyekszik megnyerni azt. Így Jézus szeretete is a bűnösök iránt érzett szeretet. Aki önmagát bűnösnek ismeri fel, azt mélyen megszégyeníti és megalázza ez a szeretet és alig tudja felfogni, annyira meg nem érdemelt szeretet ez. Amint valamikor a Megváltó számára földi életének napjaiban az Atya szeretete kimondhatatlan gazdagságot és mély örömet jelentett, így Jézus szeretete is vigasztalás, gazdagság és erő Isten minden gyermeke számára. Ez a szeretet megmarad akkor is, amikor bennünk és körülöttünk minden összeomlik. Vigasztalást ad, amikor a test és a lélek szenved. Nyugodttá és csendessé tesz a csalódások között és kárpótlást nyújt a veszteségekért. És amint az Atya szeretete Jézust mindenért kárpótolta, ami ezen a földön vele tártént, úgy Jézus szeretete is az élet napsugarát jelenti övéi számára a hideg és sötét világban. Nem mindig érezzük ezt, de újra és újra megtapasztaljuk. Jézus nem úgy szeret minket, mint ahogyan mi szeretjük önmagunkat, hanem sokkal tisztábban és jobban. Az Ő szeretete mindig szent, mindig a mi igazi és örök javunkat tartja szem előtt. Az Ő szeretete nevel, tisztit és fegyelmez bennünket. Gyakran fájdalmat okoz, de csak azért, hogy abból is örökkévaló jót adjon. Szeretete kitartó és fáradhatatlan, hordoz és naponta megbocsát. Nem engedelmességünk révén érdemeljük meg ezt a szeretetet, de megőrizzük a magunk számára, ha megtartjuk Jézus parancsolatait. Ő maga megmaradt az Atya szeretetében, mert minden időben azt tette, ami az Atyának tetszésére volt. Mi úgy maradunk meg Jézus szeretetében, ha követjük Őt. Ne játsszuk el tehát könnyelműen vagy hanyagságból ezt a szeretetet! Az Ő szeretete erőt ad az engedelmességre és az engedelmesség révén megmarad és megsokasodik bennünk az Ő szeretete.

*************

A KIKERÜLHETETLEN VIZSGA

"Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek" (Mt 7,2).

Ez a kijelentés nem valami bizonytalan feltételezés, hanem Isten örök törvénye. Amilyen ítélettel ítélsz, ugyanolyannal ítélnek meg téged. Különbség van bosszú és visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy az élet törvénye a visszafizetés - "amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek". Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját, emlékezz rá: éppen ezzel a mértékkel mérnek téged is. Az élet azzal a pénzzel fizet vissza, amivel te fizetsz. Ez a törvény kihat mindenre -Isten trónjától lefelé (Zsolt 18,25-26). Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki mást ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz, hanem a lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia állításaiban. Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban mi magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a képmutatást, csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi szívünkben is ott vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen, mindezek a gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is, ha Isten kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni." Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz, ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy, ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljük embertársainkat; ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a pokolban lennénk. De Isten minket Jézus Krisztus csodálatos engesztelő áldozata alapján ítél meg.

********************

A ROSSZUL ÉRTELMEZETT HŰSÉG

A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 5,1-11

1 Egy ember, név szerint Anániás, feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot, 2 és árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette. 3 Péter azonban így szólt: "Anániás, miért szállta meg a Sátán a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld árából? 4 Ha megmaradt volna, nem neked maradt volna-e meg, és miután eladtad, nem te rendelkeztél-e az árával? Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek." 5 Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat, összeesett, és meghalt. Erre nagy félelem szállta meg mindazokat, akik ezt hallották. 6 Az ifjak pedig felálltak és betakarták őt, majd kivitték és eltemették. 7 Mintegy három óra múlva a felesége is bement, mit sem tudva a történtekről. 8 Péter megkérdezte tőle: "Mondd meg nekem, ennyiért adtátok-e el a földet?" Ő így felelt: "Úgy van, ennyiért." 9 Péter erre így szólt hozzá: "Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged." 10 Az asszony pedig azonnal összeesett a lába előtt, és meghalt. Amikor bejöttek az ifjak, halva találták, kivitték őt is, és eltemették a férje mellé. 11 Erre nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket.

"Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét?"

(ApCsel 5,9)

Ez a kezdeti korból való halálbüntetés egy keresztyén közösségben kimondott hazugságért, tartós elrettentő példaként szolgált. Nekünk, akik Isten kegyelméből élünk, akik a Szentnek a temploma vagyunk, nem szabad semmi tisztátalant vinni színe elé. A Lélek vigyáz arra a templomra, melyet a kegyelem megtisztított. Anániás és Szafira bűne arányaiban kicsi, már ahogy mi mérlegeljük a bűnt. Nem kapzsiságról van szó. Jókora adományt adtak - mely nem volt kötelező -, de azt a látszatot keltették, hogy az sokkal nagyobb, mint amekkora valóban volt. Hazudtak, és ily módon foltot ejtettek Isten becsületén. Férj és feleség egyetértettek a dologban. Ámbár Szafirának volt egy külön lehetősége, hogy vallomást tegyen, ragaszkodott férjéhez a bűnben, és osztozott vele a büntetésben. Jobban kell szeretnünk az igazságot, mint feleségünket vagy férjünket. Vannak pillanatok mindenki házasságában, amikor az egyiknek így kell szólni a másikhoz: "Nem, édesem, erről szó sem lehet." Túl sokan lojálisabbak feleségükhöz, férjükhöz, mint az igazsághoz. A törvény tudatában van ennek, ezért a bíróságon nem veszik számításba a férjeket vagy a feleségeket tanúként, ha olyan ügyről van szó, amelyik egyikőjüket érinti. Mindenképpen megvédenék egymást. A gyermekek is megtanulják ezt. Amikor cseng a telefon, és a papa így szól: "Ha Jones úr az, nem vagyok itthon.", Jancsi ezt szokta mondani: "Sajnos Jones úr, a papám nincs itthon." Lojális az apjához. Együtt hazudnak. Isten azt akarja, hogy hűségesebbek legyünk az igazsághoz, mint a családi kötelékhez. Ha szereted a családodat, minden tőled telhetőt megteszel azért, hogy visszatartsd őket a vétkezéstől. Olyan nagy szeretetet kellene egymás iránt éreznünk, hogy össze tudjuk szedni a bátorságunkat és ily módon tudjuk egymást akadályozni a vétkezésben. A békesség megőrzése érdekében némelyek "megegyeztek abban, hogy megkísértik az Úr lelkét". Ne tedd ezt! Jobb megkockáztatni egy civakodást a családban, mint egy Istennel való harcot. ****************    "Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe. Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak."      János 5,24-25 Nem kell félnünk egy olyan utolsó ítélettől, amely valamikor a halálunk után következik. Az ítélet már ebben a földi életben megtörténik, s ez utolsó, meg nem másítható ítélet. Aki hallja, elfogadja Krisztus igéjét, és hittel kapcsolódik Istenhez, az már megítéltetett, életre ítéltetett, más ítéletre már nem megy. Az örök élet számára már megkezdődött. A mostani élete már része az örök életnek, az csak kiteljesedik a halála után, amikor megérkezik elkészített helyére a mennyben. "Átment - így, múlt időben - a halálból az életbe." Mert a halál, az örök halál, a kárhozat sem a testi halál után kezdődik. Aki nem kapcsolódik Istenhez, az már meghalt. Jézus így mondja (Jel 3,1): "Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy." De ha az élő halottak, a kárhozatban benne élők meghallják a Krisztus hangját, élni fognak. Ők is átmentek a halálból az életbe. Nem a jövőben. Eljött az ő órájuk, "most". Milyen egyszerű! Hallod a hangot? Téged hív az életre. Istenem, hallom a hangodat. Kedves, hívó, csalogató szereteted hangját. Most hallom. Életre, közösségre, munkára hív, és én olyan szívesen követném. De fogom-e hallani holnap is, mikor életünk vad lármája betölti fülem és lelkem? Nem tudom, élő vagyok-e vagy halott, a Krisztus ítélete szerint. Sokszor olyan üresnek, kihaltnak érzem magam, könnyen elhiszem, hogy már halott vagyok. De élni szeretnék. Boldog, szép életet itt, megígért folytatását előtted. Ne engedj halottnak maradnom! Szóld, kiáltsd bele lelkembe az élet igéjét, harsogja túl a világ zaját, hogy mindennap halljam. Vigyél át az életbe, ne engedj kiesni belőle, őrizz meg benne magad számára! Ámen.    Ó, szeretett atyámfia!      l.Kir 13,30 Valószínűleg ez a legrövidebb temetési beszéd, ami egy Isten embere sírjánál elhangzott. Mit tudunk róla? Isten Béthelbe küldte, mikor Jeroboám király a bálványáldozati oltáron áldozott. Isten nevében kiáltott a próféta az oltár ellen. Jeroboám kinyújtotta a kezét, parancsolva, hogy fogják el a prófétát. Keze elszáradt. Az oltár meghasadt és kiömlött belőle a hamu. Jeroboám kérte a prófétát, imádkozzon érte. A próféta imádságára Isten meggyógyította Jeroboámot aki hívta, hogy menjen vele a palotájába. A próféta azonban elutasította, mivel Isten megparancsolta neki, hogy visszamenet sehol se szálljon meg. A hazafelé vezető úton eléje állt egy öregember, egy hamis próféta, s azt hazudta neki, hogy Istennek az a parancsa, hogy menjen el vele, s egyen nála kenyeret. A próféta engedett, engedetlenné vált Istennel szemben, s mikor hazafelé ment, megölte egy oroszlán. Az öreg eltemette, s így szólt: "Ó, szeretett atyámfia"! - Ez a történet arra figyelmeztet, hogy Istennek áldott emberei is tévútra juthatnak. A bátorság, a hit, az önzetlenség semmit sem segített. Az Isten parancsa elleni engedetlenség miatt elbukott a próféta. Aztán: akire sokat bíztak, attól sokat várnak. Isten kétszer jelent meg Salamonnak, s mikor elbukott, Isten különösen megharagudott rá. Amikor Anániás és Safira az első áldott időkben hazudni és csalni mertek, szokatlan és rettenetes ítélet érte őket. Az előttünk lévő történetnek azonban mégis ez a legsürgetőbb figyelmeztetése: az emberi szót soha ne tartsuk fontosabbnak Isten szavánál! Jaj nekünk, ha az emberi szó annyira tetszik, hogy megvetjük érte Isten Igéjét és parancsát! Ezért: Vigyázzatok!

06.21.

A Jézus iránti szeretet engedelmességben

"Aki tudja az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. "

(János 14, 21)

A Megváltó iránti szeretet mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy teszünk érte valamit. Ez cselekvő szeretet és nem csupán érzelmi dolog. Érzelmeink megcsalnak, hangulataink változnak. Engedelmességben nyilvánul meg a Megváltó iránti szeretet - folyamatosan és állandóan. Az van vele igazi szeretet-viszonyban, aki megtartja a Megváltó parancsait, azaz hitét és életét minden vonatkozásban alárendeli az Ő akaratának. A Megváltó iránti szeretet nemcsak azt cselekszi, amit Ő kíván tőlünk, hanem gyűlöli a gonoszt is, mivel Jézus is gyűlöli azt. - A Megváltó iránti szeretet különösen abban mutatkozik meg, hogy az ő kedvéért olyan dolgokat is megteszünk, melyek természetünknek ellenére vannak. Oetingernek, a hívő orvos-lelkész-tudósnak egyik napi alapelve ez volt: "Jézusért szívesen megteszem azt is, amit egyébként nem szívesen teszek meg." A kis dolgokban való hűség is Jézus iránti szeretetünket bizonyítja. A nagy és fontos dolgokban becsvágyunk is kielégülést talál, de a mindennapi élet apróságai egyhangúan hatnak ránk. Aki Jézust szereti, az mindent neki végez, még a legjelentéktelenebb és legmegvetettebb dolgokat is. Jézus tanítványának minden munkájában a szeretet a mozgatórugó és nem a kemény kötelesség. Sok mindent nem könnyű megtennünk. Még nehezebb mindazt elhordozni, amit Jézus akarata ránkhelyez; és elveszteni, elhagyni sok mindent, amit Ő jónak Iát elvenni tőlünk. Talán éppen olyasvalami az, amihez szívünk legjobban ragaszkodik. Azonban ha szeretjük Jézust, belsőképpen könnyen elengedjük azt. Magunk adjuk oda neki, tehát nem kell, hogy elszakítsa tőlünk és nem perlekedünk a veszteség miatt. Jézus néha nehéz körülmények közé helyez minket, amelyeken nem tudunk változtatni, vagy olyan embert állít az oldalunkra, akit nagyon nehéz elviselni. A Mester maga is három éven keresztül csendesen hordozta Júdást. - A Megváltó iránti szeretet a nehéz helyzetekben is kitartást ad nekünk, nem dobjuk el gyorsan a terheket, hanem arra indít, hogy várjunk, amíg Ő hozza el a változást. Az önszeretet saját akaratát követi, az Úr iránti szeretet pedig felteszi a kérdést: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? A BELSŐ PAPI SZOLGÁLAT    "Ti pedig... királyi papság... vagytok" (1Pt 2,9). Milyen jogon válunk "királyi papsággá"? A váltság jogán. Felkészültünk-e arra, hogy önmagunkkal nem törődve elkezdjük az imádság papi szolgálatát? A folytonos tépelődés bensőnkben, hogy lássuk, olyanok vagyunk-e már, amilyennek lennünk kellene, csak beteges, énközpontú keresztyénséget hoz létre, nem Isten gyermekének erőteljes, egyszerű életét. Ha nem jutunk helyes viszonyba Istennel, akkor hajszál híján ezt mondjuk: "Ó, milyen csodálatos győzelmet éltem át." Ez nem a váltság csodájának ismertetőjele. Indulj el abban a bátor hitben, hogy a váltság teljes, nem kell többé nyűglődnöd magad miatt; kezdd el megtenni, amit Jézus Krisztus mondott: imádkozz barátodért, aki éjféltájban jön hozzád, imádkozz a szentekért, imádkozz minden emberért! Imádkozz azon az alapon, hogy egyedül Jézus Krisztusban vagy tökéletes, nem pedig az efféle mentegetődzés által leszel az: "Uram, megtettem, ami tőlem telt, kérlek hát, hogy hallgass meg." Meddig tart, míg Isten megszabadíthat a magunk körül forgás beteges szokásától? Torkig vagyunk magunkkal és már nem döbbenünk meg semmin, amit Isten mond rólunk. Elérhetetlenek a bennünk levő aljasság mélységei. Csak egy hely van, ahol igazak vagyunk és ez Krisztus Jézusban van. Amikor benne vagyunk, akkor el kell égnünk ebben a belső szolgálatban teljesen. A KEGYELEM EGGYÉ TESZ A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 4,32-37 32 A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. 33 Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. 34 Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták, 35 és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá. 36 József például, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita, 37 mivel földje volt, szintén eladta, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé.  "A hívők összessége pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit sem a magáénak, hanem mindenük közös volt." (ApCsel 4,32) A Szentlélek annak a kegyelemnek az összessége, melyet Isten ad nekünk, amikor Jézusban hiszünk. Krisztus teljes gazdagsága, - a bocsánat, a megújulás, a jövő ígérete, igen, magának az Atyának a szeretete - öntetik ki a szívünkbe, amikor kapjuk a Lelket. És ennek a kegyelemnek áramlania kell személy és személy között. A Lélek azonnal egyesít bennünket azokkal, akik Krisztusban vannak, és sürget, hogy közöljük az evangéliumot azokkal, akik "kívül vannak Krisztuson". Ezek nem csupán a hívők új közösségének adott parancsok, hanem belülről fakadó késztetések is. Így fedi fel a Lélek a maga természetét. Az őskeresztyének "szívükben és lelkükben egyek" voltak. Gyökeresen megújultak és egyesültek. Minden szív szerette Krisztust, és minden lélek dicsérte az Urat. "Mindenük közös volt." A földi javakkal szemben tanúsított természetes magatartásuk megváltozott a Lélek eljöttével. Ez nem egy diktátor rendelete volt azzal az eredménnyel, hogy "mindaz ami a tied, az enyém." Egy belülről fakadó késztetés mondatta ki velük: "Mindaz, ami az enyém, a tied." A keresztyén közösség életmódja nem ugyanaz minden időben és minden helyen. Változik. Nincs semmi rossz a változásokban, ámbár némely keresztyén csoport, úgy látszik, megrémül tőlük. Számtalan egyházi vezető megpróbálta megállítani, vagy egyenesen visszaállítani az órát. Ez nemcsak ostoba dolog, hanem bűnös is. Sértő dolog azt gondolni, hogy a Szentlélek csak akkor tudja munkáját elvégezni, ha kereteket valósítunk meg szövetkezeti gazdasági módon. Isten maga irányítja a világot és a társadalmi változásokat. A ma egyházában ugyanazzal az erővel munkálkodik, melyet mindig is használt. Mindazoknak, akikben a Szentlélek van, egy a szívük és lelkük. És mindazok, akiket ő, azaz a Szentlélek a hatalmában tart, megváltoztatják magatartásukat a földi javakat illetően. Ezek megtanulják, hogy a testvéri közösségé az elsőség.    "[A szeretet] mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. ... Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet."      1Korinthus 13,7-8.13 Szeretet nélkül nincs emberi társadalom, tehát emberi élet sem lehetséges. Isten vigasztalása ez a rövid mondat: "A szeretet soha el nem múlik." Isten gondoskodik róla, hogy mindig újjászülessen. Boldog az az ember, aki egy életen át végig tud szeretni, az a család, ahol a szeretet a tagoknak minden emberi nyomorúságát elfedezi, teljes bizalommal viseltetnek egymás iránt, együtt tudnak egymást szolgálva Istentől remélni földi és mennyei boldogságukat, s Istentől ajándékba kapott szeretettel tudják eltűrni egymásnak minden emberi nyomorúságát. Van ilyen szeretet. De ehhez nem elég a természetes emberi indulat. Ismerni kell Isten végtelen szeretetét, mely méltatlanul is mindennap körül vesz. Amíg őrá tekintünk, amíg naponta együtt kérjük szeretetét, ő ajándékoz meg vele minket is. Hit és Isten jóságában gyökerező remény nélkül nagyon nehéz igazán szeretni. De az örök életben a hit látássá válik, a remény beteljesül. A szeretet pedig ott, Isten trónusa előtt válik teljessé, és megmarad mindörökké. Szerető jó Atyám, Tőled kérek örökké tartó, soha el nem hidegülő szeretetet. Először magam számára kérem: taníts meg Krisztus szerint szeretni embertársaimat! Nem könnyű feladat, talán a legnehezebb minden parancsod közül. Nélküled, a magam erejéből nem lehetek rá képes. De ha naponta megerősíted hitemet, erőt adhatsz erre a nehéz feladatra is. Ha ezt nekem megadod, akkor kérhetem: add meg, hogy engem is szerető emberek vegyenek körül. Áldd meg családomat soha el nem fogyó szeretettel! Áldj meg úgy, hogy tudjunk egymásnak mindent eltűrni, mindenben megbízni, minden áldásodat együtt kérni és remélni. Áldd meg egyházunkat, egész népünket ezzel a szeretettel, és hozd el országodat gyermekeink, unokáink életében, ahol ez a szeretet uralkodik majd Krisztus soha el nem múló uralma alatt! Ámen.    E dolog nagy bűnnek lett az okozója.      l.Kir 12,30 Az l.Kir 12. rész elbeszéli a "Jeroboám bűnét"! Utódainál ismételten előjön: "nem távoztak el Jeroboám bűnétől, aki vétekbe ejtette Izraelt". Jeroboám volt a 10 törzs első királya. Isten biztosította őt a királyság felől az eljövendő időkre nézve is, ha hű marad az Úrhoz. Jeroboám azonban hűtlenné vált. Látta, hogy alattvalói háromszor egy évben Jeruzsálembe mennek, vetélytársának, Roboámnak országába. Attól félt, hogy szívük visszatér a Dávid házából való királyhoz. Ezért gondolta el, hogy népének saját kegyhelyeket kell felépítenie, így helyeztetett aranyborjút Dánba és Béthelbe. Jeroboám aggodalmaskodásba esett. Isten maga tette királlyá. A jövőjét is Isten kezébe tehette volna. Az aggodalmaskodás azonban tőrbe csalta. És mi? Urunk és Megváltónk nem megmondta: Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől! Jeroboámnál az aggodalomból kísértés lett arra nézve, hogy saját kezével segítsen magán. "Segíts magadon!" - ez lett a jelszava, ahelyett, hogy Isten segítségét kérte volna. Hogy a használt eszköz tetszik-e Istennek, vagy sem, az mellékes volt neki. Az önmaga segítésével azonban csak pusztulását segítette elő. Jeroboám alapbűne az önzés volt. Számára nem alattvalóinak jóléte, nem Isten dicsősége, hanem saját maga uralmának, trónjának minden időkre való biztosítása volt a döntő. Személyének dicsőítése lépett Isten félelmének a helyére. Ez volt a bukása! Az aggodalmaskodás, az önmagunkon való segítés, az önzés, nagyokat is, kicsiket is pusztulásba dönt.