A Bibliában az Isten emberei közül sokan határozták el, hogy feladják, de valahogy sosem sikerült, mert ott volt valaki. Ez a valaki szólt Illéshez is, amikor azt érezte, hogy megrendült, elfogyott az ereje ahhoz, hogy feltekintsen, és előre nézzem.
Ez a valaki ezt mondta: „Kelj fel, egyél; mert erőd felett való utad van.” (1Kir 19,7)
Isten érkezik. Nem tudjuk hogyan, mikor, hol, de egy dolgot tudok, hogy sosem késik.
Illés, az Úr nagy prófétája megfeledkezett az Istentől jövő erőről, és lefeküdt a porba.
Isten nem nézte tétlenül, és ha nem kérte Illés a segítségét, akkor Ő jelent meg és emelte fel a porból.
Erőt adott az erőtlenségben, reményt a kilátástalan élethelyzetekben, és gyógyulást a betegségből.
Ugyan így ma is. Ha nem harcolunk imával, akkor Isten igéjével szeretne támogatni, erősíteni bennünket, sőt táplálni a lelkünket.
Ha a történet végét elolvassuk, akkor ezt követően Illés 40 nap és 40 éjjel bátran ment előre. Nem nézte az akadályokat, mert a csendben meghallotta Isten hangját.
Ez történik akkor, amikor erőt ad az Isten. Engedd, hogy Isten vívja harcaidat.
Ugyan így ma is. Ha nem harcolunk imával, akkor Isten igéjével szeretne támogatni, erősíteni bennünket, sőt táplálni a lelkünket.
Ha a történet végét elolvassuk, akkor ezt követően Illés 40 nap és 40 éjjel bátran ment előre. Nem nézte az akadályokat, mert a csendben meghallotta Isten hangját.
Ez történik akkor, amikor erőt ad az Isten. Engedd, hogy Isten vívja harcaidat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése