REINHARD BONNKE

Az erő szemmel nem látható. Csak akkor válik láthatóvá, ha működésbe lép. A világbajnok sprinter lába nem vet szikrákat, és egyáltalán semmi nem jelzi, hogy ő egy különleges ember. Ugyanúgy él, mint bárki más, issza a kávéját, tévét néz, társaságba jár, stb. Felteszem, ugyanúgy érez, mint bárki más. De ha a versenyen a rajtvonalhoz áll, és végignéz az előtte levő pályán, hirtelen erő kezd működni benne. Alig várja, hogy a startpisztoly eldördüljön, és az erő felszabaduljon! Olyan sok keresztény akarja először érezni az erőt, imádkozik naphosszat erőért, és folyton vizsgálgatja magát, van-e már elég ereje. Úgy gondolják, akkor tesznek valamit, ha az erő majd készteti rá őket. Hétről hétre arra várnak, hogy egyszer csak annyira megtelnek erővel, hogy túlárad bennük, és majd akkor..., mindezt persze a karosszékükben ülve. De ez nem így működik. Ahhoz, hogy erőt tapasztalj meg, ki kell lépned. A futónak futnia kell, hogy demonstrálja, milyen erő feszül benne, és nekünk keresztényeknek is tennünk kell valamit Istenért ahhoz, hogy a Szent Szellem kenete megnyilvánuljon. Addig azonban átlagosnak fogjuk magunkat érezni, és az ördög is azt fogja mondani nekünk, hogy átlagosak vagyunk. Azonban Isten kenete mindig ott van, amikor szükség van rá. Akkor is, amikor egyszerűen csak az utcán beszélsz valakivel a hitedről, Isten ereje és kenete működésbe lép. Dávid felkent volt. Amikor elhajította a követ a parittyájával az óriás felé, Isten adta meg a szükséges „löketet” ahhoz, hogy a kő leterítse Góliátot. A kenet biztosítja, hogy bizonyságtételünk, vagy bármilyen más szolgálatunk erőteljes és hatásos legyen. Akár érzékeljük, akár nem, Isten velünk van. Fogadd el ezt hittel! REINHARD BONNKE