2026. november 15., vasárnap

Útitárs✨🌹

,,✨🌹Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.,, Zsoltárok könyve 91:11-12

Ha teheted, Kedves Olvasó, ne csak ezt a rövid idézetet, hanem az egész zsoltárt olvasd el ma reggel! 
Nem hosszú, összesen 16 igeversből áll, de így egy teljesebb, még szebb képet kapsz arról az Istenről, 
aki ebben a kaotikus világban igyekszik kalauzolni minket.
Mert itt sokszor „nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, 
mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek.” (Prédikátor 9:11) 
 
Azok a Miért? kérdések jogosan törnek ki belőlünk, és sokszor nincs rájuk válasz.
De merítsünk erőt a mai zsoltárból, ami egy olyan Istenről beszél, aki nem a biztonságos távolból szemléli az eseményeket, hanem jelen van az életünkben. 
 
A mi Istenünk a saját bőrén tapasztalta meg, milyen embernek lenni. 
Ne úgy nézz magadra, mint aki a mélyszegénységből próbálja megértetni magát a felső tízezer egyik tagjával, akinek már az ősei is oda tartoztak.

Bátran és bizalommal fordulhatsz Krisztushoz, aki itt a földön egy nagyon fiatal anya és egy egyszerű ács fiaként nőtt fel. Aki tudja, mit jelent a nélkülözés, a megnemértettség, a kirekesztettség, az árulás és a szenvedés. Akár fizikai, akár lelki értelemben. 
Ő vezet az úton, ha te is akarod, és teszi veled egyik lépést a másik után, amikor az orrod hegyéig sem látsz el.

A benne való hit nem tesz sebezhetetlenné. 
Az Ő oltalma nem mindig abban mutatkozik meg, hogy elkerülnek a nehézségeket, hanem abban, hogy a nehézségek között sem maradsz egyedül. 
Ha kell, veled együtt szenved, átérzi minden fájdalmadat, és nem hagy magadra ebben az útvesztőben.
A Benne való hit nem azt jelenti, hogy soha nem botlasz meg, hanem azt, hogy a botlásaid, a rossz döntéseid, kudarcaid között is hozzá fordulhatsz. Ő szeret, elfogad és a végsőkig kitart melletted. 
Ilyen az emberré lett Isten.

(Szilvási-Csizmadia Andrea) 
 

Veled kezdődik✨🌹

,,✨🌹Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki! És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer visszatér hozzád ezt mondva: Megbántam – akkor is bocsáss meg neki!,, Lukács evangéliuma 17:3-4

Nyolcvanegy évvel ezelőtt, a második világháborút követően pontosan ezen a napon lépett hatályba az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya. 
A világ országai mindössze három évtized alatt olyan sok szörnyű, súlyos pusztítást éltek meg, hogy kénytelenek voltak megállni, és elismerni, hogy ez így nem mehet tovább. 
Elhatározták, hogy egy nemzetközi szövetséget hoznak létre, amelynek célja a nemzetek közötti béke és egyetértés elősegítése, megerősítése.
Ha nyitott szemmel járunk a világban, arra gondolhatunk, hogy ez a kezdeményezés hamar kudarcot vallott, és egyáltalán nem működik. 
És valóban, az ENSZ számos teljesítménye, és annak ellenére, hogy konkrét világháború nem volt az elmúlt nyolcvan évben, a nemzetek továbbra is nemzetek ellen küzdenek, sokan elnyomásban élnek, és így tűnik, továbbra sincs igazság a földön.
Nemzetek, országok szintjén nehéz is megtalálni az összhangot, hiszen egy arc nélküli, személytelen "másik nemzetet" sokkal könnyebb hibáztatni a nehézségeink, problémáink miatt, mint azt a személyt, akit látunk, ismerünk.

Ezért is különösen fontos ezen a napon a mai ige. 
A legnagyobb dolog amit mi, egyszerű, hétköznapi emberek megtehetünk, az az, ha elismerjük másoknak, ha hibáztunk, bocsánatot kérünk, vagy a másik oldalról, ha valaki bocsánatot kér tőlünk, megbocsátunk. Ha képesek vagyunk egy másik hús-vér ember szemébe nézve megbocsátani és bocsánatot kérni, akkor már eggyel kevesebb konfliktus van a világban, és két ember máris közelebb került egymáshoz.
És minden ilyen megbocsátás és kibékülés közelebb visz minket ahhoz az egyetértéshez és békéhez, amelyet Jézus Krisztus úgy nevez: Isten országa.

(Cserpán Ádám) 
 

Pál és a stresszkezelés✨🌹

,,✨🌹Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.,, Filippi 4:6-7

Történt már olyan az életedben, hogy egy nagy gondod, amiről fogalmad sem volt, hogy hogy lehetne jól kijönni belőle, egyszer csak váratlanul megoldódott? 
Ha igen, akkor biztosan emlékszel arra, ahogy a benned napok vagy hetek óta hol fokozódó, hol kicsit enyhülő feszültség ekkor hirtelen elmúlt, és végre a helyére került minden.

Olyan jó volt végre attól a tehertől szabadon élni, ugye? 
Az is lehet, hogy rájöttél, hogy kár volt ennyire túlaggódni a dolgot, nem is volt olyan súlyos a helyzet, mint gondoltad, amikor benne voltál. Sokan jártunk már így...

Abban az időben sokszor elmondtuk Istennek is azt a gondot, ennek ellenére a probléma lekötötte a gondolataink nagy részét, és emiatt sok más, tényleg lényeges dologra nem volt időnk, kapacitásunk.
De van egy jobb megoldás! Aggódás helyett osszuk meg Istennel a gondunkat úgy, hogy amikor a megoldást kérjük, egyúttal adjunk hálát is azért, amit tenni fog, ahogyan ő elrendezi a helyzetet.

Ha ezt tesszük, akkor megerősödik a belé vetett bizalmunk, és az aggódás helyét fokozatosan átveszi a hála, és a vele járó belső, lelki békesség.
Ez lehet, hogy nem logikus, "minden értelmet meghalad", hiszen a probléma még fennáll, de a gondunkat Istenre helyeztük, akinek gondja van rá. Így már nem, vagy egyre kevésbé terhel minket.

Ezért a gondolatainkat nem fogja úgy lekötni, mintha csupán mi magunk törődnénk vele, a szívünket nem tölti be, ezért marad hely a gondolatainkban és a szívünkben is Krisztusnak.

Sőt, ő egyre inkább átveszi az uralmat a probléma felett, és végül legyőzi. Így a gondok nem meggyengítik, hanem megerősítik Istennel való kapcsolatunkat.
Ilyen Pál apostol stresszkezelési módszere. Használjuk eredményesen!

(Simon Csaba)


 

Nézd más szemmel!✨🌹

,,✨🌹Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!,,Filippi‬ ‭4‬:‭8‬
 
Milyen könnyű a rossz dolgokat figyelni. Az apró hibákat, amik majd kiszúrják a szemünk. 
Mennyire egyszerű látni azt ami nem tetszik. Milyen nehéz észrevenni a jót a rosszban, és milyen könnyű a rosszat a jóban.
Pál úgy tűnik találkozott ezzel a problémával már kétezer éve. Az ember akkor is ember volt. 
 
Látta hogy a hívek hol egymást, hol önmagukat ostorozzák kisebb nagyobb hibák miatt. 
Vélt vagy valós gyengeségük és tévedéseik miatt szinte belefulladnak a vádakba.
Látja hogy közbe kell avatkozzon, ezért a felsorolás.
A tanulság egyszerű! Figyelj az értékekre. Hibákat fogsz elkövetni, mint ahogy a melletted álló is. 
 
Ezt úgy hívják hogy "ember". Attól hogy hibázol nem lettél kevesebb. 
Attól hogy a melletted álló elrontotta még nem lesz szerethetetlen. 
Vedd észre az értéket, mert Isten értékesnek teremtett titeket!
Csak ma, erre az egy napra legalább nézd más szemmel a világot és lásd a jót!
 
(Ömböli Dávid)
 

Mikor virágzik fel egy közösség?✨🌹

,,✨🌹Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. 
A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti.,,Példabeszédek 11:10-11.
 
Egy emberi közösség jövőjének pozitív előre menetelét a következők határozzák meg a leginkább: a közös értékek, az erős társadalmi bizalom, a fenntarthatóságra való törekvés és a reziliencia, vagyis a rugalmas alkalmazkodóképesség a környezethez és az ott zajló folyamatokhoz, természetesen az identitás megőrzésével együtt.
 
Mennyire érdekes, hogy a bölcsességirodalom egyetlen igeszakasza kiválóan tud kapcsolódni a modern közösségkutatás eredményeihez. 
Hiszen ebben az igében is egy közösség, egészen pontosan egy város jövőjéről, pozitív fejlődéséről van szó. Szokása szerint az író két pólusban gondolkodik, amit ma egy kicsit egysíkú elképzelésnek tartunk, hiszen nem hiszünk általában az abszolút fogalmakban, mint az abszolút jó ember és az abszolút rossz ember létezésében. 
 
De ebben a szövegben sem kell arra gondolnunk, hogy csak jó és rossz emberek léteznek. 
A Biblia tudja, hogy mindannyian a két végpont között mozgunk, valamelyik irány felé tartunk, és pontosan az irány a lényeg. Ha egy városban, egy közösség életében azok az értékek jelennek meg többségében, amelyeket a Szentírás Istentől kapott, erkölcsi értékei határoznak meg, akkor a közösség jó irányba tart és számíthat a fejlődésre, a pozitív jövőre. 
 
Nagyon fontos, hogy ebben igazán fontos szerepet játszik a közösség: “vigad a város az igazak javán”, vagyis örül a jó emberek boldogulásának, előremenetelének, mert így azok befolyása érvényesül majd és ez szolgál “áldására” a közösségnek. 
 
Vagyis legyen közös értékünk a biblikus erkölcs, cselekedeteink iránymutatója legyen a biblikus jó és az igazság! Alkossunk olyan közösséget, ahol ezek az alapelvek érvényesülhetnek azáltal is, hogy azok lesznek közösségünk megbecsült tagjai, akik aszerint is élnek.
 
Ma reggeli igénk erre hív mindannyiunkat. Tegyünk meg mindent ennek érdekében úgy az egyéni életünkben, mint abban a közösségben, amelynek tagjai vagyunk, legyen szó a gyülekezetünkről, a lakóhelyünkről, vagy akár a munkahelyünkről.
 
(Restás László) 
 

Erő vagy gyengeség✨🌹

,,✨🌹Minthogy annak bizonyítékát keresitek, hogy általam valóban az a Krisztus szól, aki veletek szemben nem erőtlen, hanem hatalmas közöttetek. Mert ha meg is feszíttetett erőtlenségből, él Isten hatalmából, és ha mi erőtlenek vagyunk is őbenne, élni fogunk vele együtt Isten hatalmából közöttetek.,, Második Korinthusi levél 13.rész 3-4. vers

Pál apostol mai igéje egy különleges igazságra emlékeztet bennünket: Isten ereje nem akkor válik valóságossá az életünkben, amikor mi már elég erősek vagyunk, hanem akkor is, amikor a saját erőnk végére érünk.
Jézus Krisztus a kereszten látszólag vereséget szenvedett. Megalázták, megkínozták és meghalt.

Emberi szemmel nézve ez a gyengeség és a kudarc pillanata volt. 
Isten azonban a feltámadás által megmutatta, hogy a kereszt nem a történet vége.
Krisztus él és az Ő ereje hatalmasabb a halálnál, a bűnnél és minden emberi reménytelenségnél.
Ez a mi reménységünk is.
Lehet, hogy vannak helyzetek, amelyeket nem tudunk megváltoztatni.

Lehetnek terhek, amelyeket nehéz elhordoznunk, vagy küzdelmek, amelyekben újra és újra gyengének érezzük magunkat. De nem kell úgy elindulnunk ezen a napon, mintha minden kizárólag rajtunk múlna.
Krisztus nem csupán példát adott nekünk a kitartásra, hanem élő Megváltónk, akihez segítségért fordulhatunk.
A 3. vers arra is emlékeztet bennünket, hogy Krisztus szól hozzánk, és az Ő ereje munkálkodik.

Ezért érdemes ma reggel megállnunk, és megkérdeznünk magunktól: vajon csak a saját képességeimre támaszkodom, vagy valóban helyet adok Istennek abban, amit ma tennem kell?
Mielőtt belevágnál a mai feladataidba, gondolj erre: nem az a legfontosabb kérdés, hogy neked van-e elég erőd a mai naphoz, hanem az, hogy kire támaszkodsz, amikor a saját erőd kevésnek bizonyul.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)


 



A szésőségek veszélye✨🌹

,,✨🌹Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! 
Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! ,,Példabeszédek 30:8-9

Tapasztaltad már magadon, hogy időnként beszippantanak dolgok, és túlzásba viszed őket?

Ha igen, nem vagy egyedül. Különböző területeken, különböző mértékben, de talán mindannyiunk életében van, ahol észrevehetjük ezt. Összefüggésben van ez a bűnnel, amely hatással van a gondolkodásunkra, érzelmeinkre és akaratvilágunkra is.

A szélsőségek ritkán hoznak hasznot, többnyire veszélyesek, és kárt okoznak, de különösen, amikor a látásmódunkban, gondolkodásunkban jelennek meg.

Fontos lenne kiegyensúlyozottságra törekednünk, mert ez képesít arra, hogy Isten lényét, összetettségét (pl. igazságát és irgalmasságát), gazdagságát minél inkább szemlélhessük.

Ebben ugyanúgy kérhetjük Isten segítségét, mint Agur a gazdagság és szegénység kérdésében.
Neked miben lenne szükséged nagyobb kiegyensúlyozottságra?
Legyen áldott a napod!

(Hites Gábor) 


 

Keresd meg az üzenetet!✨🌹

,,✨🌹Szolgák! Félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek földi uraitoknak, olyan tiszta szívvel, mint Krisztusnak. Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak, és nem mint embereknek, mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól, akár szolga, akár szabad.
Ti pedig, urak, ugyanígy bánjatok velük, hagyjátok a fenyegetést, mivel tudjátok, hogy él a mennyekben az Úr, aki nekik is, nektek is Uratok, és aki nem személyválogató.,,

Pál levele az efezusiakhoz 6:5-9

Jól olvastad. Rabszolgákról és uraikról van szó. Ez a levél a Kr. u. 1. században íródott, és nem szakíthatjuk ki büntetlenül ebből a korból.

Magában hordozza az akkori világképet, társadalmi berendezkedést. 
A Bibliában adnak és vesznek rabszolgákat, olvashatsz rájuk vonatkozó törvényeket.

Ettől még a rabszolgatartás ugyanolyan embertelen és elítélendő.
A Biblia isteni ihletése nem azt jelenti, hogy a könyv tökéletes, tele van csupa szeretetteljes, heroikus történettel, valamint mentes a világunk mindenféle lenyomatától, hanem pont azt, hogy az adott kor hús-vér emberének íródott első körben, az ő világnézetén és gondolkodásmódján alapulva, az ő nyelvén az ő kihívásainak tudatában, de ma is élő, és a 21. században is releváns üzenetet meríthetünk belőle.
Olvasd el néhányszor a fenti igét, és csendesedj el pár percre!

Engedd, hogy életre keljenek a szavak, hogy hozzád szóljanak, és tedd fel a kérdést: mit mond ez a szakasz neked Istenről, és mire hív ma téged?

A kor pillanatfelvétele mellett ott van benne az az Isten, akinek ugyanolyan fontos egy rabszolga, mint az ura. Aki mindkettőért az életét adta, aki mindkettőt feltétel nélkül szereti és elfogadja, és gondot visel rá. Engem ma hív ez az ige az emberségre, a másik iránti szeretetre, arra, hogy amit teszek, azt meggyőződésből tegyem, hogy legyek önazonos.
Te mit merítettél ma ebből a szakaszból?

(Szilvási-Csizmadia Andrea) 

Küzdelem a szegénység ellen✨🌹

,,✨🌹Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg.,, Ézsaiás próféta könyve 59:1-2

Hisszük, hogy Isten mindenható, szeret minket, és jót akar nekünk.
Ezért is olyan fontos számunkra, hogy valamiféle magyarázatot találjunk arra, miért történik annyi rossz dolog a világon.
A történelem során minden korban minden Istenben hívőnek volt és van erre valamiféle válasza.
Ha Ézsaiás korát nézzük, a próféta az emberek bűneivel magyarázta Isten hallgatását és távol maradását saját népétől, amely elválasztja őket Istentől.
Ez azonban nem egy egyéni hiányosság az emberek életében.
Az ószövetség korában elő emberek nem egyénekben, hanem közösségben gondolkodtak.
Ézsaiás próféta nem azt mondja ki, hogy ha egy emberrel rossz dolgok történnek, és Isten nem hallgatja meg őt, az azért van, mert ő egy szörnyen bűnös ember; és azt sem mondja, hogy akinek jól megy a sora, és számtalan áldás éri, az automatikusan jó ember.
A próféta azt mondja, hogy ha a nép, mint közösség azt érzi, hogy távol van Istentől, az a teljes nép bűne és felelőssége. Ha például egy közösség tagjai közül sokan szűkölködnek, létminimum alatt élnek, és ételre sem futja nekik, az esetek túlnyomó többségében nem azért van, mert az illető gonosz ember lenne, vagy nem akarnak megdolgozni a megélhetéséért.
Sőt, Isten azt mondja, hogy ha népe között túl sokan lennének a szegények, árvák és özvegyek, az azért van, mert a nép egésze semmibe veszi az isteni törvényt.

Ez a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy "légy bőkezű az országodban levő elesett és szegény testvéredhez.” (5Mózes 15:11)

Sőt, a bölcsességirodalom szerint "aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti” (Példabeszédek 14:31).

A mai napon Isten azt kéri tőled, hogy vedd figyelembe az ő törvényét.
Ha látod, mennyi rossz dolog történik a világban, látod magad körül mások nehéz sorsát, gondold végig, mit tehetsz azért, hogy közösséged—gyülekezeted, családod, baráti köröd, településed, nemzeted—tiszteletben tartsa Isten törvényét, amely védi a nincstelent!

(Cserpán Ádám) 

 


 

2026. november 14., szombat

TE alkottad✨🌹

,,✨🌹Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. 
Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.,,Zsoltárok könyve 139, 13-16

Ma van a kenyér világnapja. A Bibliában sok helyen a kenyér az életet jelenti. 
Sőt, az isteni áldás az, ha kenyerünk és vizünk nem fogy el.
Van egy szép kis történet, amelyet mindig elmesélek, ha gyerekekkel találkozom.
„Nem sokkal a világ megteremtése után megjelent a Gonosz. Azt leste, hogy kit tudna megkísérteni. Ahogy a kertek alatt osont, meglátta a kishernyót. „Na, te jó leszel!” És odament hozzá.

„Téged aztán gyűlöl a teremtő!” – mondta. A kis hernyó nagyon meglepődött. 
Azon is, hogy látogatója jött, és azon is, amit mondott. „Miért gyűlöl?” – kérdezte.

- „Mert ilyen ronda vagy.” A kis hernyó végignézett karcsú termetén, és csak ennyit mondott:
 „Szép karcsú a termetem, nem vagyok ronda.”

– „De nincs lábad. Ha jön az ellenség, akkor nem tudsz elmenekülni.” – „Igen, de szép zöld ruhám van, beleolvad a természetbe.” – „De, ha lemész a homokba, akkor nem olvad bele. Gyűlöl téged a teremtő!”

A kis hernyó gondolkodott, és végül egy vízcsepp folyt le a fa törzsén. 
A kis hernyó sírt. A Gonosz csak ennyit mondott: „Ne sírj, no! Most elmegyek, de holnap visszajövök, 
és kitalálunk valamit.” Aznap este a kishernyó nagyon nehezen aludt el. Felnézett az égre, és csak ezt hajtogatta: „Tényleg gyűlölsz? Valóban gyűlölsz?” Míg végül elaludt.

Álmában megjelent a Teremtő, és kinyújtotta felé a kezét. 
A kis hernyó érezte azt a végtelen szeretetet, amit addig is, és meg volt győződve arról, 
hogy a Teremtő szereti. Másnap korán megjelent a Gonosz, és messziről kiabált: „Ébredj hernyó! 
A …, de a hernyó nem volt ott a fán. Felnézett az égre, és egy csodálatos állatot látott. 
Karcsú teste volt, szép ruhája, és a szárnya a szivárvány minden színében tündökölt.
 „Mégiscsak szeret a Teremtő!” – kiáltotta. "És attól kezdve egy szép nap hajnalán minden hernyó pillangóvá válik.”
Ehhez a zsoltárhoz nem kell magyarázat. Ha az emberi test működését nézed, vagy az anyai szeretetet, vagy akár az állatokat, ahogy szimbiózisban élnek egymással, rá kell döbbenned, hogy ez nem lehet a véletlen műve. „Mégiscsak létezik és szeret a Teremtő!”

Ámen
(Soós Róbert) 
 

Szeresd a bölcsességet!✨🌹

,,✨🌹Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük! Ne hagyd el, és megőriznek téged, szeresd, és megoltalmaznak téged!,, Példabeszédek könyve 4. fejezet 5–6. vers

"Miért kell mindig azt csinálnunk, amit ti mondtok? 
Már nagyon unom, hogy mindig megmondjátok, hogy öltözzünk át, pakoljuk be a táskánkat, 
vagy menjünk vacsorázni. 
Miért kell azt csinálnunk, amit ti akartok?"
Mondhatnám, hogy a fenti kérdések egy képzeletbeli gyermek száját hagyták csak el, de nem, ezt a kislányom szegezte nekünk pár hete, egy hétköznap délután, amikor nagyon nem volt kedve rákészülni másnapra és összeállítani az iskolába szükséges tankönyveket. 
Inkább játszott volna tovább a testvérével, és ki az, aki az ő helyében ne lenne – ne lett volna annak idején! – hasonlóan motiválatlan?
Mit válaszoljon erre egy szülő, aki még pontosan emlékszik rá, hogy milyen jó is volt iskola után nem gondolni a másnapra, sarokba vágni a hátizsákot és szaladni ki az udvarra focizni?
A Példabeszédek könyve is megmondja, mit kell csinálni. 
Mint egy apa a gyermekének (merthogy valami ilyesmiről is van szó) leírja, hogy bizonyos szituációkban mi a helyes, mi az erkölcsös, mi a bölcs... 
És végül is ez a lényeg, a bölcsesség. 
Arra tanít, hogy hogyan legyen az ember bölcs minden helyzetben.
De mire is jó a bölcsesség? Ez valami önkényesen felállított rendszer, amire azt mondta valaki, 
hogy "legyen így, mert én így akarom"? A mai szakasz arról beszél, hogy nem. 
Azt mondja, hogy a bölcsesség keresése és követése védelmet ad.
Azt gondolom, ez a lényeg, még ha szegény iskolás gyermek még nem is érti: a jó tanács, a bölcsesség arra kell, hogy másnap ne kapjon rossz jegyet a készületlenségéért, vagy ne a testnevelés óra előtt derüljön ki, hogy a cipő a szekrényben maradt.
Persze nem csak a gyerekek lázadnak a bölcsesség és a jótanácsok ellen, és ezért ez a mai tanulság nekünk, felnőtteknek is szól. Szeressük a bölcsességet és meg fog oltalmazni minket!

(Ömböli Krisztián) 

2026. október 19., hétfő

Pedig én azt hittem✨🌹

,,✨🌹Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. 
Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?,,
Mózes negyedik könyve 23. fejezet 19. vers

Sokan látták akkor és ott Jézust, a Krisztust. De a többség úgy nyilatkozott, hogy “nem volt ábrázata kívánatos… “(Ézs. 53:2). De volt valaki, aki egyike volt a legkegyetlenebb helytartóknak.

Ránézett és csak ennyit mondott: “íme az ember” (
Ján. 19:5)

Tehát alapjában véve a nagybetűs Ember… az „nem olyan”.
Ellen Nitt, egy észt költő így ír egyik versében: “Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó a tenger, s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember.” Isten az Embert, EMBERNEK teremtette.

Úgy nagybetűvel. Ez azt jelenti, hogy a saját képére formálta.

„ Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.” (Zsolt 8:6).

De a bűnbeeséskor valami megváltozott. Eltorzult a képmás, és lassan „...az ember az állatok alja!”(Radnóti Miklós: Nyolcadik ecloga) lett.

És tényleg el lehet mondani, hogy „Nem ember az Isten, hogy hazudjék...” (
4Móz. 23:19)

Ézsaiás még azzal is tetézi, hogy „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!” (Ézs. 49:15)

Tehát Bálám, aki Istennek egy nem zsidó prófétája volt, azzal lett megbízva, hogy átkozza meg Isten népét. Busás pénzt kapott volna ezért az „apró” feladatért.

Isten többször is megpróbálta megakadályozni, mivel azonban látta, hogy Bálám nagyon menne, tiszteletben tartva az emberi szabad akaratot, elengedte.

Ott állt Bálám a hegyen, ahonnan jól látható Izrael népe, de átok helyett áldást mondott. 
Sőt, több, mint áldást, hisz Isten jellemét próbálta leírni.

Ő a szeretet Istene, aki nem változik. Ezért mondja szép énekünk: „El Shaddai (, El Shaddai, örök, élő Adonai…)” „Isten vagyok, és ez több, mint elég!” Ámen!

(Soós Róbert)

Értékrend✨🌹

,,✨🌹 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt,,
Példabeszédek könyve 16. fejezet 19. vers

Értékeink ritkán a szavainkból derülnek ki. Sokkal inkább a döntéseink árulják el, hogy mi fontos számunkra. Amikor választanunk kell a gyors siker és a tiszta lelkiismeret között, a könnyebb út és a helyes út között, akkor mutatkozik meg az igazi értékrendünk.

A Példabeszédek könyve különös képet fest elénk. 
Az egyik oldalon ott állnak a gőgösök: sikeresek, győztesek, zsákmányt osztanak. 
A másik oldalon az alázatosak: nem feltétlenül gazdagok, nem feltétlenül ünnepeltek, de szelíd lelkűek. Salamon mégsem habozik kimondani, hogy az utóbbiakkal jobb együtt lenni.

Jézus egész élete ezt az értékrendet tükrözte. Nem a hatalmat kereste, hanem a szolgálatot. 
Nem a maga dicsőségét építette, hanem az Atyáét.

Aki Őt követi, előbb-utóbb maga is rájön: vannak győzelmek, amelyek valójában vereségek, és vannak lemondások, amelyek örök nyereséget hordoznak.

Ma talán neked is választanod kell. Lehet, hogy senki sem fogja észrevenni, ha az alázat útját választod. Isten azonban látja. És az Ő szemében ez mindig többet ér, mint bármilyen zsákmány, amelyet a gőg ígérhet.

(Ömböli Krisztián) 

Barátság és testvériség✨🌹

,,✨🌹 Barátság és testvériségMindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.,,
Példabeszédek könyve 17. fejezet 17. verse

Ma reggel a barátság és a testvériség kérdését vizsgáljuk meg a bölcs király, Salamon útmutatása alapján.

Érdekes és különleges téma ennek a két dolognak az összehasonlítása, hiszen mindkettő igencsak meghatározó az emberek életében. Az, hogy hová születünk, kik az első emberek, akik hatással lesznek ránk, adottság. Nem mi dönthettük el, kik legyenek a szüleink, és ha vannak, kik legyenek a testvéreink. Legyenek jók, kevésbé jók, vagy rosszak (és még árnyalhatnánk ezt) Istentől kaptuk őket. 
Közöttük növünk fel, általuk nevelődünk és ismerjük meg a világunkat, annak a rendjét. 
Kezdetben ők formálják személyiségünket. Más emberek, csak később lesznek hatással ránk. 
 
A barátainkat azonban mi válasszuk, bár először nem tudni, miért. 
Valaki szimpatikus lesz kisgyermekként, vagy az iskolában, vagy később. 
Némely barátság elkísér bennünket egy életen át. 
Édesapám és anyukám úgy választott nekünk keresztapákat, keresztanyát, hogy a barátaikat kérték meg erre a neves feladatra és ezzel beemelték őket a rokonaik közé. 
Az antropológia ezt választott rokonságnak nevezi. 
 
Arra utalva ezzel, és azt alátámasztva, hogy az igazi barátság idővel felül múlta a vér szavát.
 Míg nagyon sokáig a család volt a meghatározó, mára az vált lényegessé, hogy milyen emberekkel veszed
 körül magad, hogy kiknek engeded meg azt, hogy hatással legyenek rád. 
 
Ezért is érdekes Salamon gondolata. Úgy is mondhatnám, hogy ő egy régi vágású gondolkodó, akinek ez életrendjében a család, a testvériség előbbre való a barátságnál, mert több annál. 
Bár nagyra tartja azt is, hisz elismeri a szeretet állandó jelenlétét a választott kapcsolatainkban. Ugyanakkor annak fejlődését is bemutatja, hisz a barát válhat testvérré, és ezt egyfajta útnak, fejlődésnek mutatja be, ahol az ember jobbá, nemesebbé formálódik.

Ebben az egy mondatban azonban felfedezhetünk még egy fontos üzenetet. 
Mégpedig azt, ahogy az élet formálja a kapcsolatainkat. 
Mivel napjaink, éveink során nem csupán szép, jó és áldott időszakok követik egymást, hanem vannak nehéz pillanatok, időszakok is - a Biblia írói szerint gyakran ezek vannak többségben - a nyomorúságos helyzetekben ismerhetjük fel azt, hogy kikre is számíthatunk igazán. 
Amíg minden jól megy, amíg rendben vannak a dolgaink, addig sokan lehetnek mellettünk, sokan barátkozhatnak velünk. 
De akkor derül ki, milyen mély is a kötődés részükről, amikor bajba kerülünk, amikor szükséget látunk és feléjük fordulunk segítségért. 
Aki ilyenkor elfordul, nem segít, arról kiderül, hogy ki is valójában. 
Azzal azonban - aki támasznak bizonyul, mert segítséget nyújt - szintet lép a kapcsolatunk. 
Barátból igazi testvérré válik.

Milyen jó is, hogy olvasva Salamon szavait, mi is bölcsen vizsgálhatjuk kapcsolatainkat. 
De ennél is mélyebb ez az ige, mert nem csak arra mutat rá, hogy milyenek mások velünk, hanem arra is, hogy mi milyenek lehetünk másokkal. 
Mert ez a fejlődés, ez a szintlépés a mi számunkra is nyitott lehetőség. 
Ha szeretnénk szintet lépni a barátságainkban, ha valóban közelebb szeretnénk kerülni barátainkhoz, akkor nekünk is ezt kell tennünk! 
Olyan emberekké kell válnunk a számukra, akikre a bajban, a nehézségben is számíthatnak.

És végül: Jómagam azért is vagyok, és lettem hívő ember, mert megpróbáltam az Istennel való kapcsolatomat. És igen, mindig jó barátnak, igazi testvérnek bizonyult a számomra, akire mindig, mindenben számíthatok. 
De mivel a barátság itt is kölcsönös kell legyen, az igazi kérdés az, hogy én, a nehéz helyzetekben, 
életem sötétebb időszakaiban, barátnak, testvérnek bizonyulok-e az Ő számára...

(Restás László) 

Igaz vagy hamis?💓

,,💓Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.,,
Példabeszédek könyve 12. fejezet 17.vers

Úgy akartam kezdeni, hogy találkoztál-e már életed során hazugsággal, de ezt túl erősnek éreztem. Fókuszáljunk inkább arra, hogy miért jobb az igazság és miért romboló a hazugság.
Az igazat megkülönböztetni attól, ami nem az, eléggé nehéz. 
A sokszor tényként beállított állítások nem minden esetben igazak, ahogy a halkan mondottak sem mindig hamisak. 
A különbséget igaz és nem igaz között mindig az adja, hogy megvizsgáljuk-e az érem mind két oldalát és az alapján vonjuk le a konzekvenciát.


Vannak szavak, amelyek rombolnak és vannak, amelyek építenek. 
Vannak kijelentések, amelyek azért születnek, hogy valakit vagy valamit rossz színben tüntessenek fel, míg más kijelentések azért, hogy felemeljenek.

Az igazság nem attól válik igazzá, hogy kényelmes, hanem attól, hogy a teljes képet mutatja és nem csak kiragadott mozzanatokat.

Amikor igazat szólunk, valójában Krisztus jellemét tükrözzük. 
Az igazmondás nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem bizonyságtétel is. 
Az emberek gyakran nem a hitvallásunkból, hanem a szavainkból ismerik fel, hogy Krisztushoz tartozunk.
Ugyanakkor ez a vers arra is figyelmeztet, hogy a hamisság mindig csalárdságot szül. 
A hazugság ritkán marad egyedül: újabb hazugságokat kíván, bizalmat rombol, és eltávolít Istentől. 
A Sátán a Biblia szerint „a hazugság atyja” (János 8:44), míg Isten „nem hazudik” (Titusz 1:2).

Minden kimondott szavunkkal eldöntjük, melyik jellemet tükrözzük.
Az igazság és a hamisság tehát veszélyes játék. 
Nem csak azt rombolja, aki megkerüli, hanem azt is, aki elhiszi anélkül, hogy megvizsgálná. 
Szavaink és tetteink mutassák meg, hogy Kihez tartozunk, mert így tudjuk a leginkább bemutatni Jézus Krisztust!

Áldott napot!

(Pörneki-Csomó Hajnalka)

2026. október 14., szerda

Azt csinálok, amit akarok…✨🌹

,,✨🌹Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.,,
Pál levele a galatákhoz 5. fejezet 13. verse

Sokan vannak, akik a szabadságot ürügyként használják és úgy nyilvánulnak meg, mint ahogy a címben olvashattátok. Könnyű elfelejteni azonban azt, hogy a szabadság mindenkor csak bizonyos keretek között értelmezhető, és csak ezen keretek között válik a javunkra.

Legyen szó a teremtett világ működésének törvényeiről, vagy az ember biológiájáról, vagy az erkölcs örök törvényeiről, azokat betartva lehetünk csak szabadok. Pál itt a közösség törvényét hozza például.

Vagyis azt, hogy én nem sérthetem me a másikat az én szabadságommal. 
Az a szabadság, amit megélek, nem lehet káros mások számára.
Ha ebbe belegondolunk, látni fogjuk, milyen messzire vezet. 

Isten olyan nagyra tartja a szabadságunkat, hogy azt is megengedi nekünk, hogy ezzel önmagunkat romboljuk, de másokat nem rombolhatunk. Beszélhetünk például az egészség védelméről, ugye?

Szabad vagyok arra, hogy rontsam az egészségem a dohányzással, de ma már törvény tiltja, hogy nem tehetem ezt olyan helyen, ahol a másik egészségét veszélyeztetem. 

És ez igaz minden karos szerhasználatra, vagy függőségre is. 
Aztán ott van a környezetünk védelme. Azt gondolhatom, hogy kidobom a szemetem a szántó mellé, de ezzel károsítom mások környezetét. Ott van a vagyon védelme is.

Tisztelnie kell mindenkinek azt, ami az enyém, de nem szerezhetek egyre nagyobb gazdagságot úgy, hogy másokat kihasználok, becsapok és még sorolhatnám. 
Még akkor sem tehetem ezt, ha egyébként a törvény megengedi!

Pál azonban ezt is még tovább gondolja. Mert a szabadsághoz, véleménye szerint hozzá tartozik, hogy szabad vagyok mások javára élni úgy, hogy szeretetben szolgálom őket.

Gondoljunk bele ebbe is, de most Isten szemszögéből. Ugye Isten mindenható? 
Ez azt jelenti, hogy bármit képes megtenni és meg is tehet, mert Őt nem korlátozza semmi sem. 
Ezzel a hatalommal mindent megtehetne önmagáért. De mit tett Isten önmagáért? 
Hogyan használta fel a szabadságát, amit ez a képessége adott?

A Biblia szerint a mi javunkra, sőt, minden teremtménye javára. 
Minden tette önzetlen volt és a közösség javát szolgálta, szolgálja még akkor is, amikor ezt mi, emberek nem érdemeltük meg.
Te hogyan használod a szabadságod? Kérd Isten segítségét, hogy bölcsen cselekedj!

(Restás László) 

2026. október 12., hétfő

Békesség a nehézségek közepén✨🌹

,,✨🌹Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem.
A világon nyomorúságotok van, de bízzatok, én legyőztem a világot.,, 

János evangéliuma 16. fejezet 33. vers

Jézus ezt közvetlenül az elfogatása előtt mondta a tanítványainak.
Tudta, hogy néhány órán belül minden megváltozik körülöttük.
A Mesterüket elfogják, ők szétszóródnak és hamarosan úgy érzik majd, hogy mindaz, amiben hittek, összeomlott. Jézus mégsem azt ígéri nekik, hogy ha hozzá tartoznak, elkerülik a nehézségeket.

Éppen ellenkezőleg. Kimondja, hogy lesz nyomorúság, de közben békességet ígér.
Ez azért fontos, mert hajlamosak vagyunk a békességet a problémamentes élettel azonosítani.
Majd megnyugszom, ha rendeződik a családom, biztosabb lesz a munkám, elmúlik a betegség, kevesebb lesz a konfliktus vagy végre tudom, mi vár rám.

Csakhogy mindig jön valami új, amit nem tudunk irányítani.
A tartós belső béke ezért nem épülhet arra, hogy körülöttünk minden rendben legyen.
Jézus azt mondja, hogy „énbennem” lehet békességetek.

Vagyis van egy olyan belső biztonság, amely nem a körülményeinkből fakad, hanem abból, hogy tudjuk, kire bíztuk az életünket.
A szorongás gyakran arra késztet bennünket, hogy fejben újra és újra végigjátsszuk, mi minden történhet. Megpróbáljuk előre megoldani a holnap problémáit, mert ettől remélünk biztonságot.
Jézus azonban nem azt mondja, hogy mindent tarts kézben. Azt mondja, hogy bízz benne.

A mondat vége adja meg ennek az alapját. „Én legyőztem a világot.”
A keresztény reménység azt jelenti, hogy bármi történik, a történet végén nem a félelem, a szenvedés vagy a halál győz, hanem Krisztus.

Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, taníts benned békességet találni akkor is, amikor körülöttem nincs minden rendben.
Segíts elengednem azt, amit nem tudok irányítani.
Amikor félek a holnaptól, emlékeztess arra, hogy te már legyőzted a világot.
Adj bizalmat, hogy ma is rád merjem bízni az életemet.
Ámen.


(Baksáné-Szabó Anikó)

2026. október 11., vasárnap

Elsősegély✨🌹

,,✨🌹  Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.,, Máté evangéliuma 20:28

Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy elsősegélyt nyújtson ennek az útról lesodródott világnak. Ami pedig nem egy egyszerű dolog.

Hányan tanultuk meg az elsősegélynyújtás elméletét, és hányan vagyunk mégis, akik reménykedünk abban, hogy soha nem kell azt a gyakorlatban alkalmaznunk? 

Elsősorban persze azért, mert nem akarjuk, hogy bárkinek baja essék, de számtalan más oka is van. 

Nem is igazán emlékszünk a tanultakra, irtózunk a vér látványától, túl nagy felelősség, ha a kezükben van egy másik ember élete, idegenekkel kell beszélni, félünk, hogy csak rontunk a helyzeten, és még sorolhatnám.

Az elsősegély azonban pont arról szól, hogy nem számít, mennyire emlékszel, jobb, ha megpróbálsz segíteni, mintha semmit nem tennél. És ha a legtöbbször nem is pont baleset esetén, de Jézus is számtalanszor gyakorolta, hogyan nyújtson elsősegélyt másoknak, és példáján keresztül mi is sokat tanulhatunk.

Bármilyen testi-lelki-mentális bajba jutott ember került az útjába, Jézus megállt, hogy enyhítsen a szenvedésen. Amikor kellett gyógyított, vigasztalt, de gyakran egy-egy bátorító, elgondolkodtató szó is elég volt ahhoz, hogy javítson azok egészségén, akikkel találkozott.

De mi van, ha mi nem tudunk kézrátétellel gyógyítani és egyéb csodákat tenni? 

Hát, ahogy korábban is írtam, pont ez az elsősegély lényege: nem az számít, hogy mennyire vagyunk képzettek és mire vagyunk képesek, hanem az, hogy megálltunk, észrevettük a bajban lévőt, és megtettünk mindent tőlünk telhetőt, hogy az illető elinduljon a felépítés útján.

Ha találkozol ma valakivel, aki bármilyen módon bajba jutott és segítségre van szüksége, állj meg, 
tedd meg, amit tudsz, a többit pedig bízd rá a szakértőkre, legyen szó mentőkről, orvosról, családtagról, mindenekelőtt pedig Jézus Krisztusról.

(Cserpán Ádám)

Vágyak és célok✨🌹

,,✨🌹A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.,, Példabeszédek 13:12

Minden egészséges embernek vannak céljai, amiket szeretne elérni, megvalósítani. 

Van, amikor ezeket a célokat úgy tűzzük ki, hogy logikusan végig gondoljuk a lehetőségeket, a szükségleteket, a célig vezető utat, a körülményeket, amik befolyásolják; és van úgy, hogy az érzelmeinkből, kívánságainkból, vágyainkból fakadnak. Ez utóbbi a gyakoribb.

A legjobb az, ha a kettő egyszerre teljesül: érzelmileg is tudunk azonosulni a vallott céljainkkal, ezért könnyen és lelkesen tudjuk tenni azt, amit az értelmünk diktál; illetve az értelmünkkel is tudjuk helyeselni azt, amire az érzelmeink indítanak. 

Ha nem így van, akkor könnyen tűzünk ki érzelmi alapon irreális célokat, és ha ezek nagyon magukkal ragadnak minket, akkor a hosszú ideig beteljesületlen vágyaink beteggé tehetnek minket; vagy küzdünk olyan célokért, amik nem igazán lelkesítenek, és a végén úgy érezzük, hogy elpocsékoljuk az életünket.

Vegyünk egy példát a hosszú várakozásra! Jézus visszatérésének várása a keresztények hitének alapja. 

Ha valaki hosszú ideig várja (eleinte) lelkesen, és nem teljesül, mondjuk húsz, negyven vagy hatvan éven át, akkor mi történik? "A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet..." 

Ez a betegség sokféle tünettel járhat: a hosszú várakozásba belefáradhat, kötekedővé, törvényeskedővé vagy közömbössé, érdektelenné válhat az ember.

Ezt Jézus is tudta, ezért négy példázatban elmondta (a Máté evangéliuma 24. és 25. fejezetében olvassuk őket), hogy hogyan tudjuk őt várni hosszú ideig, úgy, hogy ne betegedjünk bele. 

Azt tanácsolta, hogy a hosszútávú cél mellett (az ő visszatérésének a várása), legyenek rövidebb távú céljaink is, amikért munkálkodunk, amik beteljesült kívánságok lehetnek, "az élet fája" a lélek számára.
Ezek a rövidtávú, lelkesítő, és reális célok a példázatok alapján így foglalhatók össze röviden: ápoljunk naponta mélyülő, szoros kapcsolatot Istennel; illetve a tőle kapott szeretetünkkel, lelki ajándékainkkal, képességeinkkel, befolyásunkkal, anyagi javainkkal és minden kapott áldással munkálkodjunk azokért, akiket ránk bízott.

Neked vannak ilyen beteljesülhető céljaid, miközben várod Jézust?

(Simon Csaba)

Legyete erősek és bátrak⭐

⭐Ma reggel is a következőképpen szól hozzánk: „Legyetek erősek, és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek...”
Nehéz erősnek lenni. Nem könnyű bátornak lenni.
Életünk fájdalmai közepette még retteghetünk is.
De „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9)
Milyen csodás örömüzenet a számunkra, hogy van Valaki, aki erős, és Általa mi is erősek lehetünk.
Nem tudjuk mit hoz a holnap, milyen próba vár ránk, de ha Istenben bízunk, akkor erősek lehetünk:
„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)
Nagyon sok erőt kaptunk Istentől, viszont csak akkor élhetünk ezzel a csodás kegyelmi ajándékkal, ha befogadjuk Jézus Krisztust a szívünkbe.
Lesznek időszakok, amikor úgy fogjuk érezni, hogy gyengék, fáradtak vagyunk és feladnánk mindent, de attól a lelkünk erős lehet.
A mai napon a következő pár sort tanuljuk meg, mert nem tudjuk mikor fog erőt, bátorságot, kitartást adni életünk folyamán: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor.
Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1,9)