2016. június 26., vasárnap

Napi áhítat-Örökre emlékezetes lesz az igaz

Hét témája: Az igazak emléke áldott

Olvasmány: 112. zsoltár


Azokra gondolj, azokat kövesd, akik nevét haláluk után is áldják!
„Dicsérjétek az Urat! Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban.
Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz.
Vagyon és gazdagság lesz házában, igazsága örökre megmarad.
Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz.
A jó ember könyörületes, és kölcsönt ad, ügyeit törvényesen intézi.
Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.
Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban.
Rendületlen a szíve, nem fél, végül megvetéssel néz ellenségeire.
Bőven adakozik a szegényeknek, igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik.
Látja ezt a bűnös, és bosszankodik, fogát csikorgatja, és emészti magát. A bűnösök kívánsága semmibe vész.”

Magyarázat

Úgy tűnik, hogy a köpönyegforgatás egyidős az emberiséggel. Sok ember hajlandó az érdekek alapján változtatni a döntéseiken. Ez akkor különösen szomorú, ha egy korábbi nagyon jó, üdvös döntést változtatnak meg a pillanatnyi jobb érdekében. A keresztény vértanúk napján emlékezzünk azokra, akik az életük feláldozásával is kitartottak a korábbi döntésük mellett. Tudott, hogy létezik a mártíromság kegyelmi ajándéka, de csak azok kapják meg, akik egyszerűbb élethelyzetben is kitartottak az általuk jónak tartott döntéseik mellett. Hiszen a minden útjában állhatatlan ember nem remélhet semmit sem az Úrtól (Jak 1,6–8).
Hogyan ismer a környezeted? Kitartó vagy az erkölcsi és hitbeli döntéseidben, vagy gyakran meginogsz a pillanatnyi anyagi vagy erkölcsi érdekek miatt? Érdemes figyelni mások véleményére, mert mindannyian hajlamosak vagyunk önmagunk becsapására. Sokszor másokat bélyegzünk meg, pedig önmagunkat kellene megvizsgálni, mert az elítélés mögött gyakran a saját gyengeségünket igyekszünk palástolni. Könnyebb a másikban elítélni az emberi gyengeséget és bűnt, mint beismerni önmagunk előtt a sajátunkat. Egyikünk sem szeret csalódni önmagában. Ennek eléréséhez két út vezet: az egyik a látszatmegoldás, úgy tenni, mintha minden rendben lenne; a másik sokkal nehezebb, addig harcolni önmagammal, míg sikerül megállnom minden körülmények között az Úr segítségével.

Imaáhítat

Könyörögjünk, hogy meg tudjuk érteni az Úrért való szenvedés boldogságszerző titkát (Mt 5,10–12)
(Tenkely Béla)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése