Azt mondja az Úr: éntőlem lett e dolog. (l.Kir 12,24)
Ebben az Igében van előttünk annak a titoknak a nyitja, hogyan tanul meg a körülményei miatt tomboló ember egy pillanat alatt csendesen engedelmeskedni. Salamon fia, Roboám átéli, hogy 10 törzs elszakad tőle, és Jeroboám vezetése alatt önálló királyságot alapít. Roboám dühöng, tombol, 180000 főből álló hadsereget gyűjt egybe, hogy a szakadárokat a saját uralma alá kényszerítse. El tudjuk képzelni, hogy ez az erőszakos ember dühében a fogát csikorgatja. Ő ezt felelte az embereknek, akiket a nép azért küldött hozzá, hogy könnyítsen terheiken: "Az én kisujjam vastagabb az apám derekánál..., ha az én apám ostorral vert titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket". (10-14.v.) Minden értelmes beszéd, minden lecsendesítési szándék csak olaj lett volna a tűzre.
S ezt a vadul tomboló embert Sémája próféta egy mondattal megkötözi, s ezzel a már fellobbanó háborús fáklyát eloltja. A király a sereg elé lép és ezt mondja: "Azt mondja az Úr; fel ne menjetek, és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen... térjen vissza ki-ki a maga házába, mert éntőlem lett ez a dolog"! A király dühtől vörös arca elhalványul. A kivont kardok visszakerülnek hüvelyükbe.
Roboám felismeri, hogy nem emberekkel, hanem Istennel van dolga, s Őellene nem mer fellázadni. Csendesen hazamegy, engedve Isten akaratának.
Kedves Lélek! Aki lázadozol gonosz emberek és rossz körülmények miatt, halld meg az Úr szavát: "... éntőlem lett ez a dolog". Alázd meg magad, törj össze, s légy kész az örök boldogságra! Fejezd be a hiábavaló harcot! Tedd le a fegyvert!
Szólj így csendesen: "Atyám! Legyen meg a Te akaratod"!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése