Atyám, ha valami nagy dolgot mondott volna neked az a próféta, nem
tetted volna-e meg? Mennyivel inkább, amikor csak azt mondja, hogy
fürödj meg és megtisztulsz. (2.Kir. 5,13)
A kevély tábornok lázongott amiatt, hogy olyan feleletet kapott, amely egy koldushoz illett volna. Kedvetlenül és haragos szívvel távozott el. A szolgák oldották meg csodálatra méltó módon a nagy feladatot, hogy az ingerült, csalódott, a haragtól elöntött, dühösködő főurat megnyugtassák, és jobb belátásra bírják. Nem szája íze szerint beszéltek, s nem hagyták jóvá balga tervét. A szeretet megadja nekik a szükséges bölcsességet. Tiszteletteljes magatartással, gyöngéden, elővigyázatosan, majdnem félve közelednek hozzá, hogy semmit el ne rontsanak. Megtalálják a jó hangnemet. Tisztelet és szeretet egyesül a megszólításban: Atyám! Nem beszélnek a próféta javaslatának értelmetlenségéről vagy értelméről, hanem barátságos módon annak csodálatos egyszerűségére mutatnak rá, és így sikerül ezeknek a hűséges embereknek az önkényes urat leszállítani a magas tábornoki kocsiról.
Ezek a szolgák tanítóink lehetnek arra nézve, hogyan kell bánnunk azokkal a bűnösökkel, akik akaratosak, ingerültek és akiket bosszant a prófétai beszéd.
Fájdalommal vallom meg, gyakran érzem a magam erőtlenségét és tehetetlenségét az ilyen emberekkel szemben, és Istenhez kiáltok felülről jövő bölcsességért. Az ilyen embereket sohase kezeljük felülről! Sohase feledkezzünk meg a tiszteletről, még a legelvetemültebb bűnösök és a messzire eltévedt emberek iránt sem! Sohasem a vitatkozás, hanem a Szentlélek által, a megfeszített Jézus Krisztusban elkészített út vezet ki bennünket saját gondolataink labirintusából az üdvösségre. Olyan egyszerűen, bensőségesen, hűségesen, mint ahogy Naámán szolgái mondták: Ó, ha a Golgota prófétájának engedelmeskednél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése