"És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr
igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is, és hogy megszabaduljunk az
elvetemült és gonosz emberektől: mert nem mindenkié a hit."
( 2Thesszalonika 3,1-2)
Micsoda hazugság az, hogy a hit magánügy. Mindegy az nekem, hogy a
szomszédom ellopja a gyümölcsömet, vagy velem együtt járva a templomba
számíthatok a segítségére, ha bajban vagyok? Hogy lehetne jobban
megszabadulni az elvetemült és gonosz emberektől, mintha ők is hitre
jutnának? Közérdek és minden egyes embernek magánérdeke, hogy minél több
hívő és minél kevesebb hitetlen ember legyen köztünk és körülöttünk. De
ezt nem elég elképzelni. Tenni is kell érte annak, aki megértette és
valóban kívánja. Mivel a hit nem mindenkié, hanem Isten adománya, első
feladatunk imádkozni érte. Krisztus minden parancsa gyakorlati értékű:
önzésből is imádkozni kell ellenségeinkért, hogy térjenek meg, és többé ne
legyenek ellenségeink, hanem váljanak testvéreinkké. Gyermekeink jövő
boldogsága függ attól, hogy nemzedékük Istent fogja szolgálni, vagy
kikaparja egymás szemét. Imádkozzunk azért egyházunkért, hogy képes legyen
Istenhez téríteni népünket és ellenségeinket, hogy békességben, közös
boldogságban élhessünk.
Istenem, én is vállalom, hogy imádkozzam azokért is, akik nem tartoznak
hozzám. Köszönöm, hogy meg akarod hallgatni az én imádságomat is, azokért
is, akiket idegennek tudok. Kérlek, fogadd el és hallgasd meg kérésemet
egyházamért és a világ valamennyi egyházáért. Igen erőtlennek látom a
munkájukat. Adj erős hitet és tiszta tudományt lelkipásztorainknak, hogy
szavuk a lelkekbe hasson, s Lelked tegye azt élővé az emberekben. Keresd
meg azokat is, akik Téged nem keresnek, hogy minden ember meghallja
hívásodat. Tedd a mi népünket, benne gyermekeinket újra a magad népévé, de
kérünk, úgy áldd meg ellenségeinket is, hogy testvérekké válhassunk! Hogy
Krisztus szerint ne gyűlöljünk senkit, és minket se gyűlöljön senki. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése