"De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat
szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni... De én
és az én házam népe az Urat szolgáljuk!"( Józsué 24,15)
|
A teljes vallásszabadság megfogalmazása. Isten senkit sem kényszerít a maga
szolgálatára, embernek sincs tehát joga arra, hogy bárkit bármilyen
vallásra kényszerítsen. De ahhoz sincs embernek joga, hogy bárkit
eltiltson attól a hittől, amit hisz, és amely hitben élni akar. Éppen
olyan istentelenség volt régen, amikor bizonyos vallásra kényszerítették a
népeket, mint amikor magát a vallást, a hitet és a hit gyakorlását
tiltották. Akkor is voltak, sokan voltak, akik Józsué szavai szerint
semmivel sem törődve az Urat szolgálták. Bátran, nyugodtan szolgálták, s
ha kellett, szenvedtek is érte, ugyanolyan bátran és nyugodtan, mert a
börtönben is az Ő kezében tudták életüket. Ma is komoly törekvések vannak
arra, hogy lebeszéljék az embereket, hogy nevetségessé tegyék a hitet és a
hívő embert, hogy elgáncsolják a hit hirdetését. De megmaradt, és annál
értékesebb a hit szabadsága. Szabad nekünk hinnünk. Szabad a hitünket
megvallanunk. Szabad e szabadsággal élnünk, dolgoznunk, bizonyságot
tennünk. De mindig - ez az értéke - csak a személyes vállalás jegye alatt.
Csak úgy, de éppen úgy, ahogy Józsué mondta: Ti többiek tehettek, amit
akartok, de én és az én házam népe Istent, az Urat, mindennek és
mindenkinek ellenére hűséggel szolgáljuk.
|
|
Uram, hűséges Istenem, Te soha nem hagyod el népedet, Téged szolgáló
gyermekeidet. Én is tudom, tapasztaltam és tapasztalom, hogy aki benned
bízik, arról le nem mondasz, azt megőrzöd, és még a rosszat is javára
fordítod. Köszönöm, hogy én is azok közé tartozhatom, akik személyes
bizonyságtétellel nyugodtan, mindenki előtt vallják, hogy Te vagy a mi
Urunk, s mi hűséges szolgáid, megváltott gyermekeid vagyunk. Köszönöm,
hogy most is, mint annyiszor, megszégyenítetted ellenségeidet, és
igazoltad gyermekeidet. Én is fogadom: én és házam népe mindenkor Téged
szolgálunk. Ámen.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése