Mindnyájan egy akarattal a Salamon oszlopcsarnokában tartózkodtak. (Csel 5,12.)
Vannak keresztyének, akik sokat adnak arra, hogy hol gyűlnek össze.
Lássuk most az első keresztyének fő összejöveteli helyét! A Salamon oszlopcsarnoka volt ez a jeruzsálemi templomban.
Az a tény, hogy ott emberek mint Krisztus tanítványai gyűlhettek össze, a mi Üdvözítőnk dicsőségére szolgált. Miért? Mert ez a csarnok volt az a hely, ahol Krisztus ellenségei követ ragadtak egykor, hogy Őt agyonverjék (Jn 10,31).
Éppen erről a helyről terjedt az Ő országa ellenállhatatlan erővel. Isten ereje és bölcsessége győzedelmeskedik az emberek dühén és gonoszságán. Ebben a csarnokban nevezte az Úr Jézus magát a jó Pásztornak, aki juhait nevén szólítja. S éppen itt szaporította naponként azoknak számát, akik Őt, a Jó Pásztort követni akarták.
Ha az emberek hallgatni akartak, a köveknek kellett kiáltaniuk Salamon oszlopcsarnokában: Jézus Krisztus Igéje igazság!
A Salamon csarnoka volt az a része a templomnak, ahol az írástudók és főpapok, Jézus ellenségei rendszeresen összegyűltek. Így ez a hely veszélyes volt a keresztyéneknek. Ha emberi félelem uralkodott volna a keresztyénekben, bizonyára más helyet kerestek volna az összejövetelre. Isten azonban minden félelmet elvett a szívükből. Dáviddal mondták: "Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt" (Zsolt 23,5).
A Salamon csarnoka volt végül az a hely, ahol az egész nép, vallásosak és vallástalanok összejöttek. Itt a keresztyének az evangéliummal olyan embereket is elértek, akik sohasem mentek volna el keresztyén összejövetelekre. Nem utolsósorban tehát az elveszettek iránti szeretet volt az, ami miatt ragaszkodtak az apostolok a tradíciókhoz, hogy ott a templomban gyűljenek össze. Ők nem kritizálták a visszás állapotokat, hanem bizonyságot tettek Istennek Krisztusban megjelent kegyelméről, míg csak el nem űzték őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése