Napi áhítat-Egy test

Hét témája: Ökumené, keresztény egység

 Olvasmány: 1Kor 12,12–26

Különbözőségeink az egységes közösség képességeinek gazdagságát biztosítják.

„Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így bár sok a tag, mégis egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem!” Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyonis szükségesek, és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: az ékeseknek azonban nincs erre szükségük. Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.”

Magyarázat

A keresztény egység alapja a hívők Szentlélekkel való közössége. Az Úr gyülekezete tagjainak különbözősége a megtérésben és az újjászületésben többé már nem a közösség megosztó, szétválasztó tényezője, hanem képessé válás a sokrétű szolgálat végzésére. Az egyéni sajátosságok Isten kezében a képességek és készségek gazdagságává válnak, minek következtében a Lélek uralma alatt élő gyülekezet alkalmassá formálódik a legkülönfélébb szolgálatok kihívásainak vállalására is, hiszen tagjai között mindennek ott van a fedezete. Egyiket az Úr Lelke vigasztalásra teszi képessé, a másikat intésre, a harmadikat az evangélium hirdetésének készségével ruházza fel, és így tovább. Ez már nem egyes személyek egyéni bravúrja, hanem a közösség egészének áldott megnyilvánulása, és ezt a közösséget Krisztus-testnek nevezik. Benne elhalványul az egyéni érdekeltség, érvényesülési vágy, rivalizálás, összehasonlítgatás, mert nem az egyén, hanem maga az Úr szolgál. A láthatatlan Krisztus a látható tagjaiban mutatja meg cselekvő aktivitását, isteni hatalmát és csodáit. Aki e közösségben önmagára akarná irányítani a figyelmet, hogy hírnevet, elismerést szerezzen, az Krisztustól lopná el a dicsőséget. Ez az egység rombolása volna, de mi megélni és építeni hívattunk. Nem bomlasztani ezt a krisztusi egységet.

Imaáhítat

Könyörögjünk igaz testvéri közösségért! (Ef 2,13–17)

(Lukács Tamás)