💥Reggeli dicséret🌹 Nem a te hibád -

„Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, de békességre jut; fekvőhelyén megpihen, aki egyenes úton járt.” Ézsaiás könyve 57:1-2

Október 15. a perinatális gyász világnapja (vendégbabák világnapja), a gyermeküket a várandósság ideje alatt, a szülés során, vagy rövid idővel a szülés után elveszített családok gyászának napja. 

Igaz, ma már 16-át írunk, de a rendkívül fontos témát olyan nagy tabu övezi, hogy szükségét érzem a megemlékezésnek.

Mert minden negyedik nőt érint ez a veszteség. Nőket, akiknek megesik, hogy a terhet egyedül kell elhordozniuk, és hiába a statisztika, ami azt mutatja, milyen sok sorstárs van, mégsem beszélünk, mégsem beszélhetünk róla. 

Az anyák mellett érinti az édesapát is, akik számára még megfoghatatlanabb lehet ez a veszteség, és ne feledkezzünk meg a már meglévő testvérekről, akik nagyon várták azt, aki végül nem érkezett meg. Fájdalom, űr, hiány, egy megnemtörtént élet, vele együtt pedig álmok, tervek hada, amiknek mind búcsút inthettünk.

Tele vagyunk kérdésekkel, megválaszolhatatlan miértekkel, önváddal, és legtöbbször nincsenek válaszok. Egyben azonban biztosak lehetünk. Nem Isten akarta így, nem Ő vette el őket. 

Ő nem akarta a halált. Nem akarta, hogy egyetlen ember is szenvedjen ezen a világon. Nem akarta a veszteséget, a gyászt, a búcsúzást. Ezek mind a bűn következményei, amiket Isten nem akart, de velünk együtt hordozza őket.

Átéli velünk minden fájdalmunkat, hiszen neki minden élet számít. A néhányhetes embriótól a halvaszületett csecsemőtől a gyermekekig, férfiakig, nőkig, szülőkig, nagyszülőkig. Minden élet. Hiszen Krisztus mindegyikért az életét áldozta. Érted is, a gyermekedért is.

Kedves Olvasó, lehet, hogy te is megéltél hasonló veszteséget. Nem a te hibád! 

Nem tudom, mit érzel most, nem tudom, hol tartasz a gyász folyamatában, de azt tudom, hogy Krisztus veled éli meg minden hullámhegyét és völgyét egyaránt. 

A Megváltó, aki könnyekre fakadt Lázár sírjánál, egy nap letörli majd a te könnyeidet is, elhozza országát, ahol nem lesz többé halál, gyász, fájdalom és búcsúzás.

„Isten előkeríti azt, ami tovatűnt.” (Prédikátor 3:15) Adjon erőt neked mára az Ő reménye!

((Szilvási-Csizmadia Andrea)