A lelki harcban nem a saját erőnkre támaszkodunk, hanem Krisztus nevének hatalmára és Isten igéjére.
"Ezután magához hívta a tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt.,, (Mt 10,1)
"Ezután magához hívta a tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt.,, (Mt 10,1)
Jézus nemcsak a tanítványainak adott hatalmat a gonosz erői felett, hanem minden hívőt részesített ebből a győzelemből. Krisztus kereszthalála és feltámadása által a Sátán hatalma megtört.
Ezért keresztény emberként nem félelemben kell élnünk, hanem Krisztus győzelmének tudatában.
A Mester példát adott erre. Amikor a pusztában megkísértette a Sátán, nem a saját érveire vagy érzéseire támaszkodott, hanem Isten Igéjére. Háromszor is ezt válaszolta: "Meg van írva."
A gonosszal szembeni küzdelemben nekünk is Isten szavára kell építenünk, mert az igazság nem a pillanatnyi érzéseinkben vagy a körülményeinkben található, hanem Isten kijelentésében.
Tudatosan kell élnünk azzal a lelki tekintéllyel, amelyet Krisztustól kaptunk.
Nem engedhetjük, hogy a gonosz félelmet vagy reménytelenséget hozzon az életünkbe.
Jakab apostol így buztít mindnyájunkat: "Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." (Jak 4,7)
Ez a hatalom azonban nem a saját erőnkből fakad.
Olyan ez, mint amikor egy rendőr megállítja a forgalmat. Nem a saját fizikai ereje miatt engedelmeskednek neki, hanem annak a felhatalmazásnak köszönhetően, amelyet a hatóságtól kapott.
A keresztény ember sem önmagára támaszkodik, hanem Krisztus nevének erejére.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése