Ma tovább haladunk „Az Atya szíve” című műben.„Isten elfeledkezett rólam!”
„Nem vagyok elég jó!”
„Egyedül vagyok!”
„Egyetlen álmom sem válik valóra!”
„Maga a kudarc vagyok!”, …
Van-e úgy, hogy ilyesmikre gondolsz? Sajnos túl gyakran férkőznek fejünkbe ilyen gondolatok, s olyannyira a terhünkre vannak, hogy végül kicsúszik a talaj a lábunk alól, s elfelejtjük, ki is igazán Atyánk.
Ezek a pusztító gondolatok néha saját magunktól jönnek, máskor pedig lelkünk Ellenségétől…
Jézus, aki követendő utunk, megmutatja azonban a legjobb magatartást azzal szemben, akit a „hazugság atyjának” hív: Emeljük Istenre a tekintetünket!
„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme; és énbennem nincsen semmije.” (Lásd János 14,30)
Testvérem, ne akard saját magad legyőzni az ördögöt, Jézus már legyőzte!
Mint Jézus, hidd viszont, hogy az Atya szeretete kivezet a sivatagból! Ő tartja kézben személyiségedet, mindent tud rólad, ugyanakkor tökéletes szeretettel szeret.
Az ellenségnek csak annyi hatalma van, amennyit adunk neki.
Hagyd, hogy Atyád megújítsa ma gondolataidat! Ismételd magadnak és annak, aki hazug képet akar adni neked Istenről: „Eddig és nem tovább. Nem hagyom jóvá többé ezt a hazugságot.”
Mindent, amire csak szükséged van, Istenben találod, sehol máshol. Gyermeke vagy!
Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!
.jpg)
