Ε szó: otthon, úgy
hangzik, mint egy szép költemény, vagy mint az esküvői harangszó, de
hangja ennél is lágyabb, kedvesebb és szívhez szólóbb. Legyen az
nádfödeles kunyhó vagy pompás palota, egyre megy - a szülői ház, ha még
oly igénytelen is, mindig szülői ház marad, mert a föld kerekségén
semmiféle hely sem hasonlítható hozzá. Bárcsak övezné falait mindenkor
örökzöld folyondár és tetejét födné be mindenkor friss moha!
Csiripeljetek és csevegjetek vidáman ti verebek és fecskék e drága
hajlék körül, amely örömöm és nyugalmam elhagyott otthona. Minden madár
szereti a fészkét. A bagoly a régi várromot, amelyet a hold világít meg,
tartja a legszebb lakásnak és a róka abban a tudatban él, hogy a domb
alatt lévő kis verem a legkellemesebb lakóhely. A gazdám lova is tudja,
mikor megyünk hazafelé s akkor nem kell többé ostor, mert teljes
erejével azon van, hogy minél hamarabb otthon legyen. Én magam is azt
gondolom, hogy a hazafelé vezető út a legszebb út a világon. Saját
kéményem füstjét sokkal jobban szeretem, mint más tűzhelyének a lángját.
Mindig kedves látvány számomra, ha e drága hajlék füstje kanyarogva
száll a fák fölött és lassan elenyészik a magasban. A hideg burgonya
jobban ízlik a saját asztalomon, mint a szomszédom asztalán a sült hús
és sehol a világon nincs az akácnak oly kellemes illata, mint az ajtóm
előtt. Ha vendégségben vagyok, ott is jól érzem magam, mert mindennel
ellát a házigazda, de ez mégsem az édes "otthon". "Erezd magad úgy, mint
otthon" - mondja a barátom -, mert köztudomású, hogy otthon lenni
annyit jelent, mint jól érezni magunkat. "Mindenütt jó, de legjobb
otthon!" És joggal, mert otthon valóban otthon vagyunk és kell- e ennél
több? Itt senki sem veszi tőlünk rossz néven, ha jobb az étvágyunk és
nem kell félnünk az éjszakától, hogy nyirkos ágyba fektetnek. Saját
otthonában, várában - mint király a palotájában -, bizton érzi ma¬gát az
ember, és nem kell félnie, hogy ezért büszkének tartják. Minden kakas
úr a saját szemétdombján és a komondor is oroszlánnak érzi magát a saját
udvarán. Otthon nem kell minden szót a mérlegre tenni, mintha ellenség
közt élnénk, mert mihelyt az ajtó be van csukva, a szabadság levegőjét
szívjuk és senki sem figyel, vagy kémkedik körülöttünk. Tudom, hogy sok
olyan hely van, ahonnan pompás kilátás nyílik szebbnél-szebb tájakra, de
ismerek egy helyet, amely e tájakat számomra felülmúlja szépségben s ez
Szántó János szobája, ahol egy teáskannában víz forr a tűzhelyen, a
tűzhely előtt pedig macska fekszik és alszik. Felesége a széken ül és
köt, a gyerekek pedig oly vígan ugrálnak a szobában, mint báránykák a
mezőn. Különös tény, amelyet sokan kétségbe vonnak - de ez éppen az
illetők hitetlenségét bizonyítja hogy a saját gyerekeink messze vidéken a
legszebbek és a hasonló korú gyermekeknél mindig egy-két kilóval
nehezebbek. Ha karunkon ülnek vagy játszunk velük, nem fáradunk el úgy,
mintha ezt idegen gyerekkel tennénk. De így van ez a többi dologgal is.
Például a vidék öt kilométeres körzetben a legszebb, mert házunk annak
közepén van, a kertünk pedig valóságos paradicsom, mert a házunkhoz
tartozik. Nem tudom megérteni, hogy némely ember miért tölti estéit a
kocsmában, amikor a saját otthona sokkal kellemesebb és olcsóbb. Órákat
töltenek a borosüveg mellett és a sok ostobaság mellett megfeledkeznek
az otthon hagyott családról, akik elfáradnak az utánuk való
vágyakozásban. Pénzük a kocsmáros zsebét tömi, holott ez a feleséget és a
gyerekeket illetné, és a bor, amit a pénzükért kapnak, tulajdonképpen a
bolondok teje, amelybe az eszüket fullasztják. Az ilyen betyárokat
nyilvánosan kellene megverni, akik pedig őket a bűnre csábítják és
verítékükből élnek, azok megérdemelnék, hogy az ostor vastagabb végét
érezzék a hátukon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése