Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel! Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre! Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon! Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel!
„Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!”[1]
- Istenem! Életem nélküled csak egy marék por, élettelen és csak sodródik, veszélyes szelek által vezérelve ebben az igédet nélkülöző világban. Ezért eleveníts meg, újíts meg, tégy gyümölcsözővé igéddel, mely a kiszáradt port is élővé tudja tenni!
„Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz.”[2]
- Bölcs és türelmes Istenem, köszönöm, hogy dolgaimmal hozzád fordulhatok, te nem veted el szavaimat, meghallgatsz és megértesz. Ha baj van: megsegítesz. Ha örülök: velem vigadsz.
„Taníts meg rendelkezéseidre! Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon!”[3]
- Uram csodáidon elmélkedvén látom bölcsességed és csak arra kérlek, hogy nyisd meg elmémet, hogy célod mindig világosan lebegjen a szemem előtt. Te légy az, aki feltárja mindezeket előttem.
[1] Magyar Biblia Társulat 2004, Biblia Zsoltárok 119,25
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése