2016. június 3., péntek

Kenneth E. Hagin

A szívnek embere

Akiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való; hanem a SZÍVNEK ELREJTETT EMBERE, a szelíd és csendes SZELLEM romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt.- 1Péter 3,3. 4.


Senki sem tudja, hogy te hogyan nézel ki. Azt hiszik, hogy tudják, és mégsem tudják. Te — a te valóságos éned — egy elrejtett ember. Szellem vagy; van lelked; és testben élsz. (1Thess. 5,23) Amit az emberek látnak az csupán a ‘ház’, amiben élsz. Hallottam már olyan szolgálókat, akik idézték az 1Péter 3,3 kétharmad részét és azt mondták, hogy a nőknek nem szabad a hajukat befonni és nem szabad aranyat viselniük.
Ha Péter tényleg erre gondolt volna, akkor a nőknek ruhát sem lenne szabad felvenniük! Ha ugyanis Péter azt mondta, hogy a nőknek nem szabad a hajukat befonni és nem szabad aranyat hordaniuk, akkor azt is mondta, hogy ne vegyenek fel ruhát. (Mert hiszen a ruha öltözék.) Nem, Péter itt valójában azt mondja — talán mert a nők hajlamosabbak erre — „Ne a hajaddal, a ruházatoddal és a külső emberrel töltsd az időt. Mindenekelőtt arra legyen gondod, hogy a szívnek elrejtett embere — vagyis a szellemi ember, a valóságos ember, a belső embered — ékességében a szelíd és csendes szellemmel légy felékesítve.”
Megvallás: Én szellem vagyok. Én a szellemek Atyjának vagyok a gyermeke. Van lelkem és testben lakom. Gondom van rá, hogy a valós énem — a szívnek elrejtett embere — fel legyen ékesítve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése