Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.
És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje.,,
A rabszolgaság szörnyű dolog. Bármikor rá gondolunk, azonnal valami borzalmas bánásmódra, éhezésre, verésre, és hasonlókra gondolunk mindamellett, hogy valami embertelenül nehéz dolgot kell végrehajtania a rabszolgának.
Persze ezzel nem lövünk nagyon mellé. Általában így nézett ki a dolog.
Érdekes azonban, hogy Jézus korában kétféle rabszolga létezett.
Érdekes azonban, hogy Jézus korában kétféle rabszolga létezett.
Az egyiket megvették, elfogták, zsákmányul kapták, vagy tartozás miatt vált rabszolgává.
Ez ma már kegyetlenségnek tűnik. Egy család szétszakítva, egy ember megtörve. Szörnyű. A rabszolgaság ilyen formája borzalmakkal van tele.
A másik rabszolga a szabad rabszolga. Bizonyos idő után el kellett engedni a rabszolgákat.
(Persze kérdés, hogy mennyire tette ezt meg bárki, de a törvény így szólt.)
Ekkor az eddig rabszolga eldönthette, hogy hazamegy, és éli tovább az életét, vagy gazdájához hűséges marad, és élete végéig tartó szolgálatra esküszik fel.
Jézus felajánlja a tanítványoknak a menekülést. Nem Ő a rabszolgatartó, de Ő az új Úr.
Jézus felajánlja a tanítványoknak a menekülést. Nem Ő a rabszolgatartó, de Ő az új Úr.
Felteszi a kérdést: "Maradtok, vagy mentek?" Ott a lehetőség. Nem bilincseli meg a tanítványokat. Neki csak szabad emberek kellenek.
Isten ma sem akar téged láncra verni. Nem célja, hogy megkötözzön.
Szabad embereket akar.
Azt akarja, hogy önként kövesd Őt, azért, mert hozzá akarsz tartozni, nem azért, mert félsz a következményektől, vagy mások véleményétől.
Szeretné ha szabadon, pusztán azért, mert érzed, hogy jó, követnéd Őt.
Szeretné, ha ugyanúgy válaszolnál, mint Péter: "Mégis hova mehetnék?
Szeretné, ha ugyanúgy válaszolnál, mint Péter: "Mégis hova mehetnék?
Hiszek benned! Veled akarok lenni! Én szabadon követlek!"
(Ömböli Dávid)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése