Néhány szó a halottak napja kapcsán🕯️✝️

Az evangélikusok nem "tartják" ezt a napot, de egyes helyeken, egyszerű, csendes, temetői istentisztelet keretében megemlékeznek és hálát adnak elődeikért, családtagjaikért és hirdetik az evangéliumot. 

Úgy, mint más temetések alkalmával. Semmiben nem lépik át az igei határokat.
Gyertyát, mécsest mi a templomban is gyújtunk minden istentiszteleten, mert számunkra ez Jézus-jelkép: fényt és meleget ad, miközben elfogy. Az isteni áldozat üzenete ez.
Elutasítjuk a pogány, spiritiszta szokásokat: pl. a mécses azért kell, hogy a lelkek megtalálják a sírt....
A halottakkal nem kommunikálunk. Ennek nincs bibliai alapja.

Egy helyen olvasunk ilyenről, amikor Saul megidézteti Sámuel szellemét. 

Ez halálos bűn volt Izraelben, spiritizmus.
"Ha majd ezt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? 

A holtakhoz kell fordulni az élő helyett? A törvényre és az igére figyeljetek!" (Ézsaiás)

Az elhunytak kiléptek a tér-idő-anyag világból.
Hisszük, hogy itt és most kell rendeződnie életünknek.
Az exit után kiteljesedik az az állapot, amiben itt élünk: Istennel vagy Isten nélkül. 

Itt még felhozza Isten napját jókra és a gonoszokra is, de "ott" már minden megváltozik: 

A mennyben nincs már semmi rossz, a pokolban viszont nincs már semmi jó.

Én magam nem szoktam ilyenkor temetőkbe járni (a tömeg is zavar), de nem ítélem el azokat, akik bibliai alapon emlékeznek meg az elhunytakról.

"Aki hisz a Fiúban annak örök élete van. Átment a halálból az életbe."

Szeverényi János -