Zsoltárok könyve 37. rész 39.vers

1. Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2. Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8. Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9. Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13. Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15. De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16. Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
17. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
18. Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
20. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
21. Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
22. Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25. Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
26. Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
27. Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
28. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
29. Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
30. Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31. Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
32. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
33. De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34. Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36. De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
37. Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
38. De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
39. Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
40. Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.

Cseri Kálmán

(Kecskemét, 1939. április 30. – 2017. február 13.) magyar református lelkipásztor.

Kecskeméten érettségizett 1957-ben. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Teológián folytatta, ahol 1962-ben végzett. 3 évig Cecén, majd 6 évig Budahegyvidéken szolgált segédlelkészként. Innen hívta meg lelkipásztorának a pasaréti gyülekezet Joó Sándor halála után, 1971-ben. 39 éven keresztül a Pasaréti Református Egyházközség vezető lelkésze, innen vonult nyugdíjba 2010. június 30-án. Utóda Horváth Géza lett, aki 1988-tól a nagyvarsányi református gyülekezet lelkipásztora volt.



Cseri Kálmán hitvallása szerint minden gyakorlati kérdésben is Isten igéje, a Biblia szerint szeretne dönteni és cselekedni. A református lelkipásztori irodalom kiemelkedő művelője, akit nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is széles körben ismernek. 

Több mint húsz önálló, számos kiadást megért kötete, nagyszámú folyóiratcikke és publikációja jelent meg.

2017. február 13-án hunyt el.

Szellemi Fegyverzet, Igazság Által Vagyok Erős

Mennyei Atyám!
Jézus nevében köszönöm a Szellemi Fegyvereket!    

        

A Jézus Nevében Felveszem Most a Szellemi Fegyvereket a Szent Szellem Által, és Én Megfeszítem Az Én Ó Emberemet Minden Kívánságával és Felgerjedésével Együtt, és Halálra Adom Azt, hogy Krisztus Élete Nyilvánvalóvá Váljon Bennem.
Magamra Öltöm Az Úr Jézus Krisztust, a Testemet Pedig Nem Úgy Gondozom, hogy Bűnös Kívánságok Ébredjenek Bennem!
Felöltözöm Ezért Az Isten Minden Fegyverét, hogy Megállhassak Az Ördögnek Minden Ravaszságával Szemben. Mert Nem Vér és Test Ellen Van Nekem Tusakodásom, Hanem a Fejedelmségek Ellen, a Hatalmasságok Ellen, Ez Élet Sötétségeinek a Világbírói Ellen.
Most Ellene Állok a Gonosznak, hogy Mindent Elvégezvén Megállhassak.
Felveszem Az Igazlelkűség Övét, Mert Igazság Által Vagyok Erős,
Nem Gondolok a Nyomorra,
Nincs Mit Félnem és Rettegnem, Mert Nem Közelít Hozzám!
Megerősítem Magamat Az Úrban,
Megbocsátok Azoknak, Akik Ellenem Vétkeztek, s Te is Megígérted Uram, hogy Megbocsátasz Nekem, Ha Én is Megbocsátok Az Ellenem Vétkezőknek.
Szeretem Az Urat Teljes Szívemből, Teljes Lelkemből, Teljes Elmémből és Minden Erőmből. Szeretem Az Én Testvéreimet is, Mint Önmagamat.
Felveszem Az Igazságnak Mellvasát, Amely a Megigazulásnak a Mellvasa.
Megigazultam Hit Által, Békességem Van Istennel, Szabad Bejárásom Van Az Ő Kegyelméhez.
Nincsen Immár Semmi Kárhoztatásom, Mert Krisztus Jézusban Vagyok, Nem Test Szerint Élek, Hanem Szellem Szerint.
A Jézus Krisztusban Lévő Élet Szellemének a Törvénye Felszabadít Engem a Bűn és a Halál Törvényei Alól, Ezért a Bűn Rajtam Többé Nem Uralkodik.
Hiszek Jézus Föltámadásában, Ezért Üdvözültem és Megigazultam, és Kijelentem, hogy Nem Vagyok Bűnös Ember, Sem Gonosz Ember, Sem Testi Ember, Hanem Megigazult Ember Vagyok, Szent Ember Vagyok, Mert Jézus Vére Megtisztított és Megtisztít Most is Engem.
Én Isten Igazsága Vagyok Jézusban. Az Úr Szemei Rajtam Vannak Mindörökké Ámen!
Forrás: Mindenható Istentől Kérem és Ő Megteremti-

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza: Tanulj megbocsátani és felejteni!

"Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged" (Péld 20,22).

Ne siesd el! Csillapodjék haragod! Ne mondj és ne tégy semmit a sérelem megtorlására! Nem cselekszel bölcsen, ha botot ragadva harcolod meg a magad harcát, és főként nem az Úr Jézus szellemében cselekszel. Nemesebb dolog megbocsátani és elfelejteni a sérelmet. A sérelem tartogatásával és a bosszú fontolgatásával akadályozod a régi sebek gyógyulását, és új sebeket ejtesz. Jobb elfelejteni és megbocsátani.

Ha netán most azt gondolod: tennem kell valamit, különben alul maradok, akkor kövesd e mai ígéret tanácsát: "Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged". Ez nem kerül pénzbe, de éppen ezért sokkal többet ér. Légy hát csenden és várjad az Urat. Neki mondd el sérelmedet: mint Ezékiás a kincstárnok üzenetét (Ézs 36-37), és ez már önmagában könnyíteni fog megterhelt lelkeden. Ugyanakkor figyelj az ígéretre: "Ő megsegít téged". Isten megtalálja számodra is a szabadulás útját. A hogyant még nem sejted se te, se én, de hogy megszabadít, az biztos. Ha az Úr szabadít meg, az sokszorta jobb neked, mintha kicsinyes vitákba keverednél és beszennyeznéd magad a hitetlenekkel való küzdelemben. Ne légy többé haragos! Hagyjad az ügyedet a Legfőbb Bíróra!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Kitartó futás

"..állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát! "(Zsid 12,1)

Mi kell ahhoz, hogy egy versenyző győztesként fusson be a célba? Mi szükséges ahhoz, hogy egy hívő ember ezt hallja majd Jézustól: aki győz, velem együtt ül az én trónomon?

1. Nem szabad semmi felesleges holmit magunkkal vinni, „...tegyünk le minden ránk nehezedő terhet... és bűnt..." Aki Jézussal jár, annak le kell számolnia mindennel, ami ebben akadályozná. Teli hátizsákkal nem lehet futni. Önmagukban jó dolgokat is el kell vetni, ha nehezítik az előrehaladást. Futás közben például nem célszerű virágot szedegetni.

2. A nehézségek miatt fel ne adjuk a versenyt! Minden pályán vannak nehézségek, de mi kitartással fussuk meg az előttünk levő pályát! Az állóképesség, állhatatosság, kitartás a győzelem elengedhetetlen feltétele, „...aki mindvégig kitart, az üdvözül" - mondta Jézus (Mt 24,13). Vannak, akik egyszer elindultak, azután abbahagyták a versenyt - sose fognak célba érni.

3. Az eredményes versenyhez szükség van jó edzőre is, aki maga is futott, ismeri a buktatókat, és győzelemre segít. Ez nekünk Jézus Krisztus Ezért írja alapigénk: „Nézzünk fel Jézusra", aki mindvégig kitartott, engedelmes volt a kereszthalálig, ismeri gyengéseinket, velünk együtt „fut" ezen a pályán, átsegít a holtpontokon, és célhoz fog segíteni. Csak le ne maradjunk tőle!

Ezért mondta a követőinek: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya." (Jn 12,26) Ő a biztosíték arra, hogy célba érünk. S lehet-e ennél nagyobb jutalma annak, aki ragaszkodott őhozzá, vállalt vele jót és rosszat, és kitartással futott mindvégig?

Napi áhítat: A visszavonhatatlan elhívás

Róm 11,25–32

Ha Isten magához hívott, megragadott, sosem bánja meg.

„Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, és így üdvözülni fog az egész Izráel, ahogyan meg van írva: „Eljön Sionból a Megváltó; eltávolítja a hitetlenséget Jákób házából, és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket.” Az evangélium miatt tehát ellenségek Isten szemében tiértetek, de a kiválasztás miatt kedveltek az ősatyákért, hiszen az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok. Mert ahogyan ti egykor engedetlenné váltatok Isten iránt, most pedig irgalmat nyertetek az ő engedetlenségük révén, úgy ők is engedetlenné váltak most, hogy a nektek adott irgalom révén végül ők is irgalmat nyerjenek. Mert Isten mindenkit egybezárt az engedetlenségbe, hogy mindenkin megkönyörüljön.”

Magyarázat

Isten elhívása visszavonhatatlan. Nem vetette el Ábrahámot, amikor „szakértő” módon beleavatkozott a tervébe Hágár felhasználásával, nem vetette el Dávidot, amikor az házasságot tört és gyilkolt, és nem vetette el Izráelt sem, amikor a nép visszautasította a Messiást.
Lehet, hogy a hitéleted éppen mélyrepülésben van. Lehet, hogy elveszítetted az első szereteted, az első tisztaságod, és éppen mindent megkérdőjelezel. Sok hívő átélt hasonlót, és talán nem túlzás azt mondani, hogy Isten minden elhívottjának megvan a maga szégyenletes mélypontja még a megtérés után is. Fontos tudnunk, hogy bár Istennek fáj, ha gyermekei messze vándorolnak tőle, és ugyan van nevelő célú haragja is, mégsem fogja soha elvetni azokat, akiket egyszer gyermekévé fogadott.
Ha az elhívás visszavonhatatlan, akkor ma is van lehetőséged a visszatérésre! Ne keress mentségeket, sem abban, hogy másnak is vannak mélypontjai, sem a körülményeid nehézségében, sem a kísértések, próbák nagyságában! Ahogyan első megtérésedkor tetted, állj oda Isten elé, és mondd: „Légy irgalmas nekem, bűnösnek.” Ne hivatkozz semmi egyébre, csak a Bárány vérére, és a hazudni nem tudó Isten ígéretére, és ha őszintén megbánod, amiket tettél, újra megbocsát és megtisztítja a szíved.
(Nemeshegyi-Horváth Anna)

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál.” (Zsoltárok 119,49)

Bármily különös gondjaid és bajaid legyenek, mindig nagyon könnyen találsz arra vonatkozó ígéretet Isten igéjében. Fáradt és gyenge vagy, mivel utad kemény és fárasztó? Akkor itt van egy neked való ígéret: „Erőt ad a megfáradtaknak és az erőtlenek erejét megsokasítja”. Ha egy ilyen ígéret akadsz, vidd azt Ahhoz, aki megígérte és kérd, hogy teljesítse be azt rajtad. Krisztust keresed és epekedsz a vele való közösség után? Akkor csillagként tündököl előtted ez az ígéret: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek”. Hozd újból és újból ezt az ígéretet a kegyelem trónjához; ne fordulj más felé és ne hozz semmi mást elő, hanem lépj Istenhez és hivatkozz erre: „Uram, te ígéreted, tégy úgy, amint szóltál”. Szomorú és levert vagy bűneid miatt és hamisságaid terhe alatt, bágyadtan vagy képes tovább vánszorogni? Akkor halld ezeket a szavakat: „Eltörlöm bűneidet én és nem emlékezem meg hamisságaidról”. Saját érdemeidre nem hivatkozhatsz, hogy azok által a bocsánatra igényt támaszthass, hanem a megírt ígéretekhez kell ragaszkodnod, melyeket Isten be fog váltani. Attól tartasz, hogy nem tudsz végig kitartani és majd végül elvettetsz, holott Isten gyermekének tartottad magad? Ha úgy van, akkor hozd ezt a kegyelmi igét az Úr trónjához, hadd szóljon ez helyetted: „Mert a hegyek megindulhatnak, és a halmok megrendülhetnek, de az én irgalmasságom tőled el nem távozik és az én békességemnek szövetsége meg nem tántorodik, azt mondja a te könyörülő Urad!” Elvesztetted Megváltód jelenlétének kellemes érzését és most aggódó szívvel keresed Őt, úgy jusson eszedbe az az ígéret: „Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek”. „Egy szempillantásig elhagytalak téged, de nagy irgalmasságomból újból magamhoz fogadlak”. Tartson lakomát hited az Isten igéjének asztalánál, és ha még valamitől félsz vagy valamit kívánsz, menj Atyád kézírásával a hit kincstárába és mond: „Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál”.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Ezt mondta az Úr, Izrael Istene: Istennek szentelt dolog van közted, Izrael! Nem állhatsz meg ellenségeid előtt.,,( Józs 7,13)

Jerikó legyőzve a porban hever. A kémek jelentik, hogy a közelben van egy kis város: Aj. Elfoglalásához nem kell az egész népet fárasztani. 3000 ember untig elég. A hadseregrész győzelme tudatában kivonul - és megverve, csúfosan megfutamodik.

Rettenés szállja meg Izraelt. Mi lesz, ha ez a hír elterjed?! Összefognak a kánaániták ellenük. Izrael bátorsága csüggedéssé lett. És Józsué? Egy világi tábornok ilyenkor a megvert hadsereg tisztjeit hadbíróság elé állítatná, lefokozná, vagy agyonlövetné. És Józsué? Izrael véneivel együtt arcra borul Isten előtt. Így marad a porban estig. Könyörög, hogy fedje fel Isten a vereség okát. Isten válaszol: Vétkezett Izrael! Egy izraelita elvett a teljesen Istennek szentelt dolgokból. Ezért van a baj.

Megerősödve és megvigasztalódva kel fel Józsué a földről. Isten utasítása szerint vezeti a gonosztevő felderítését sorsvetés által. Felfedetik a bűnös nemzetség, család, háznép, s végül ott áll leleplezve Ákán: "Láttam egy jó babiloni köntöst, kétszáz siklus ezüstöt, és egy aranyvesszőt, és megkívántam ezeket és elvettem".

A bűnöst családjával együtt - akik nyilvánvalóan tudtak dolgáról - kivégzik.

Isten haragja elmúlik, és Ő győzelmet ad újra. Tapasztaltatott már veled Isten vereséget és megaláztatást?
Ne a körülményeket szidd, ne is az embereket! Hullj a porba Isten előtt, ne csak 5 percre! Ne, hanem "estig". (6. v.)

Annak a bajnak a felfedezése, amely Isten jó tetszését akadályozza, mindig kegyelem.

Utána pedig győzelem következik.

Varga László: Isten asztaláról

"...Követlek, akárhova mégy. ...A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania. 

...Kövess engem! ...Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat. ...Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát! 

...Követlek, Uram, de előbb engedd meg, hogy búcsút vegyek házam népétől. ...Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára."(Lukács 9,57-62)

Jézus három találkozása, egy ifjúval, egy középkorúval és egy öreggel. 

-Az ifjú lelkesen, gondolkozás nélkül maga jelentkezik Jézus követésére. Jézus szeretetteli aggodalommal néz rá. Elég komoly ez az elhatározás? Tudod, mire vállalkozol? Nem fogsz csalódni, amikor neked se lesz fejed hová lehajtanod? Gondold meg jól, úgy vállalkozz! 

-A második embernél nem arról van szó, hogy ravatalon volna az apja, hanem neki kell gondoskodnia róla. Majd ha megvalósította saját elképzelése szerinti céljait, akkor, hogyne, akkor majd ráér Jézust követni. Ez a leggyakoribb reakciónk. Jézus szerint ez a lelki halottak, csonkán maradt életek válasza, akik végül mindig, mindenről lemaradnak. 

-A harmadik ember már csak búcsúzni képes, de arról nem tud lemondani. Emlékei lenyűgözik, előrenézni már nincs ereje. Jézus akkor is vállalja, tud neki értékes célt adni, de múltját ott kell hagynia. Az Ő követésében csak előre szabad nézni. 

Mindhármuknak megmarad a lehetősége a követésre. Végül hogyan döntenek? És te?

Uram, tudom, megszólításod, hívásod nekem is szól. 

Figyelmeztetésed óv a jóhiszemű, szalmaláng lelkesedéstől: tudom-e majd vállalni követésed nehézségeit is? Félek, hogy a második meghívottban könnyen magamra ismerhetek. 

Ezernyi feladat áll előttem, halogatom követésedet. 

Ne várj, Uram, lendíts ki tehetetlenségemből, nem szeretnék élve halott maradni. Segítségeddel, remélem, le tudnék számolni múltam bűneivel is. De nehéz elszakadni házam Téged követni nem kívánó népétől. 

Tedd meg, hogy ne kelljen elszakadnom, hívjad őket is, együtt kövessünk Téged! Ámen.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Pál vallomása a bűnről

"De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban bennem mutassa meg az ő teljes hosszú tűrését, hogy példaképe legyek azoknak, akik majd hisznek benne az örök életre. ,,
(1 Tim 1, 16)

Az az isteni irgalom, melyet az apostol megtapasztalt, nemcsak neki vált javára, hanem tanulság és vigasztalás lett mindazoknak, akik őutána hitre jutottak. Pál Jézus nevének gyalázója, gyülekezetének pedig üldözője volt s az Úr mégis legyőzte őt.

"Tudatlanul cselekedtem, hitetlenségben." Úgy hangzik ez, mint valami mentegetődzés, pedig ha pontosabban megfigyeljük, nem az. A hitetlenség ugyanis a Szentírás szerint mindig valami kárhozatos dolog. Magva az igazsággal szemben való ellenállás. Amit magyar Bibliánk így fordít le, hogy "tudatlanul", az az egész Újszövetség tanúsága szerint olyasmit jelent, hogy valaki nem is akar valamiről tudni. Pál tehát nem akarja egykori sötét állapotát szépíteni, mintha valamiképpen kiérdemelte volna Isten könyörületességét. Ezt mi soha nem tudjuk kiérdemelni, legfeljebb eljátszani s ezt is csak akkor, ha valaki, miután hitben állt és megismerte az igazságot, ismét istenkáromlóvá és a hivők üldözőjévé lesz. - Pálnak bőségesen volt alkalma, hogy megragadja az evangélium igazságát. Akadtak ugyan a kezére került szegény áldozatok között olyanok is, akik hitüket megtagadták (Csel 26, 11), de sokan voltak olyanok is, akik állhatatosak maradtak mindhalálig. Látta és hallotta, mint fejezte be életét István, Jézusnak ez a ragyogó bizonyságtevője, de behunyta szemét az ott szétáradó fény elől.

Minden időkben akadtak emberek, akik harcoltak a keresztyénség ellen, üldözték Isten gyermekeit és elzárkóztak Isten dicsőségének azokból kiáradó ragyogása elől. De még az ilyeneket sem szabad feladnunk. Az Úr a legerősebbet is rabjává teheti. Ő tudja egyedül, kik elől zárja el az utat és kit enged magához. - Pál példája igen nagy vigasztalás lehet azoknak, akik hasonló utakat jártak. Amikor egy megrögzött bűnös megvilágosodik, lehet, hogy először azt gondolja: nálam már késő, túl gonosz voltam. Krisztus kifejezett ellenségei, akik másokat is elfordítottak, könnyen kételkedhetnek saját menekülésükben. De Pál példája számukra is bátorítólag hathat. Bármilyen nagy is a bűn, Isten kegyelme még nagyobb. Senki se kételkedjék a szabadulásban. Aki előtt Isten felfedi elesett voltát, azt át is segíti az örök életre.

Andrew Kuyvenhoven:Mindennap az Ige fényében-DICSÉRJÉTEK AZ URAT

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 103,1-5.

1 Dávidé. Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!

2 Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!

3 Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,

4 megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.

5 Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.

"Áldjad lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!" (Zsolt 103,1)

Buzdítsuk egymást az Úr dicsőítésére, mert jó kérni, de még jobb dicsőíteni. Különben is, a dicsőítés túléli a kéréseinket. Amikor majd utolsó kérésünk is teljesült, mi még mindig köszönetet mondunk és magasztaljuk Istent.

Magasztaljuk az Urat és menjünk elébe hálaadással. A 103. zsoltár vezetése nyomán meglepődve látjuk, hogy Isten "jelen van". Isten nem hagyott cserben minket, inkább körülveszi életünket szeretetével. Áldjad az Urat, óh én lelkem. Tedd ezt egész személyiségeddel. "Egész bensőm áldja az ő szent nevét!"

Ne feledd el egyetlen jótéteményét sem, hanem idézd fel őket emlékezetedben. Először is gondoljunk kegyelmére. "Ő megbocsátja minden bűnödet." Isten eltávolítja azt, ami közte és köztünk van. Bűneink meg vannak bocsátva, megkezdődött az élet. Dicsérd az Urat, óh én lelkem!

Aztán áldjad őt magáért az életért. Ne vedd azt természetesnek. Köszönd meg Istennek, hogy élsz. Dicsérd őt az egészségért, a megújult erőért, a visszatérő életerő csodájáért. Egészség és gyógyulás nem természeti törvényszerűségek, Isten személyes ajándékai ezek. Köszönd meg most neki, hogy új kezdetet ad, friss erőt egész személyiségednek nap mint nap. A sas tollai újból kinőnek. Az örökkévaló karok hordoznak minket. Dicsérd az Urat, óh én lelkem.

Rájövünk, hogy teljes egészében Istentől függünk. Bevalljuk, hogy semmire nincs jogunk és (mégis) mindent megkapunk. "Normális" sorsunk a bűn, a betegség és a halál. Isten azonban megbocsátja bűnünket, meggyógyítja betegségeinket, és megváltja életünket a sírtól. Hűséges szeretetével és irgalmával koronázza meg életünket. Ahelyett, hogy nyomorúságban hagyna, amelyre rászolgálunk, megváltotta, meggazdagította és megújította életünket. Hűsége minden nap folytatódik, és irgalma új. Dicsérd az Urat, óh én lelkem!

A hálaadás jobb, mint a könyörgés, bár mindkettőnek megvan a maga ideje. A könyörgésben üres kezekkel megyek Istenhez, kérve, hogy töltse meg azokat. 
A hálaadásban viszont viszek valamit Istennek. Azt vihetem, amit előbb kaptam.

Charles H. Spurgeon:Isten ígéretének tárháza- Kölcsönös érdek

"Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek"
(2Kor 6,16)

Íme, a kölcsönös érdek. A kölcsönös összetartozás. Isten az Ő népe osztályrésze, a választott nép pedig az ő Istenének osztályrésze. A hívők fő gazdagsága Istenben van, Ő pedig drága kincsének tartja népét. A vigasztalás valóságos kincsesbányája ez minden hívő számára.

A kölcsönös összetartozás boldog állapot; kölcsönös figyelemben nyilvánul meg. Isten szüntelenül gondol népére, és népe is szüntelenül megemlékezik róla. Isten a mai napon is mindent a javamra cselekszik, mit tehetek hát én Őérte? Gondolataim irányuljanak feléje, hiszen Ő is gondol rám! Bár így lenne ez valójában, és ne érném be azzal, hogy - ennek így kell lennie!

A kölcsönös összetartozás a közösségben is kifejezésre jut. Isten köztünk lakozik, mi pedig Őbenne élünk. Ő velünk jár, és mi Istennel. Milyen boldog közösség ez.

Bárcsak valóban úgy élnék, mint akinek az Úr az Istene: úgy bíznék benne, úgy szolgálnék neki, ahogyan az Őt megilleti! Bárcsak szellemben és valóságban tudnám szeretni és imádni Őt, és tudnék engedelmeskedni neki! Szívemnek ez a legfőbb vágya! Ha ez megvalósul az életemben, akkor megtaláltam a mennyet.

Uram, segíts ebben! Segíts, hogy megismerjelek téged mint Istenemet, és Krisztus érdeméért Uramnak nevezhesselek!

🌹HÁLA ÉS DÍCSÉRET⭐

„💞Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, ...” -Zsoltárok könyve 92. fejezet 2-3. verse.

Olvassuk el az egész zsoltárt! 

Nem hosszú és megéri! 

A zsoltáríró a középpontba Isten igazságos és nagyszerű kormányzását helyezi. 

Amikor a „Felséges” szót említi, a Kánaánban az istenek királyát jelentett. Isten hűségét mindenkor hirdetni kell! 

Nappal és éjjel egyaránt. 

Az ókori keleti ember felfogása szerint, amikor az éj leszállt, elkezdtek munkálkodni az ellenséges hatalmak. 

Ez a zsoltár éppen arról beszél, hogy az Úr, nem csak nappal Úr, hanem mindig!

Hittan órán a gyerekek egyszer megkérdezték: „Mit csinál az Úr nappal?” 

Kérdeztem vissza: „miért, szerinted mit csinál éjjel?” 

Érkezett a válasz: „éjszaka ugye alszunk, és valakinek vigyáznia kell ránk, de nappal, amikor felkelünk akkor már nincs sok dolga velünk, mert a szüleink vigyáznak ránk...” 

Aranyosak, de a gondolkodásuk eltérést mutatott az ókori keleti emberéhez képest, vagyis éjszaka megvan az Úr dolga, de nappal nincs szükség rá. 

Ez a gondolkodásmód nemcsak a gyermekeket jellemzi. 

A sok teendő között, néha még imádkozni is elfelejtünk, és talán csak este szánunk néhány percet az Úrra addig, amíg aztán álomba nem merülünk a fáradtságtól. 

De ki adott erőt, hogy egész nap tudj dolgozni? 

Ki adta az egészséget, hogy tudj tenni valamit, bármiről is legyen szó? 

Kinek köszönheted meg azt, hogy ma reggel is kinyithattad a szemed? 

Sok dolog, amelyet természetesnek tartunk.

Legyen gondunk arra, hogy foglalkozzunk a lelki egészségünkkel a mai nap is, aminek szervez része a hála, mert jó hálát adni!

Bejegyezte: Laszlo Osvald

Reggeli gyöngyszemek: Amikor Krisztus megjelenik, hozzá hasonlóvá leszünk

„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá, és meg fogjuk őt látni, amint van.” (1Jn 3:2

)
Nem az a dolgunk, hogy nyugodtan üljünk, és arra várjunk, hogy valami csodás esemény által a jellemünk majd megváltozik, amikor Jézus megjelenik az ég felhőiben hatalommal és nagy dicsőséggel. Nem, fiatal barátaim, mi mind megítéltetünk, és a próba itt, ebben az életben ér minket, hogy jellemet fejleszthessünk az eljövendő, halhatatlan életre.

Ne gondoljuk, hogy az önzés, a magunk nagyra becsülése és kényeztetése összeegyeztethetők Krisztus lelkületével. Olyan felelősség nyugszik minden igazán megtért férfi és nő vállán, amelyet még felbecsülni sem tudunk megfelelően. A mennyei király fiai és lányai nem vehetik át a világ elveit és útjait.

A világtól elkülönülve minden téren nehézségekbe ütközünk majd. De itt a vigasztalás számunkra: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha Ő megjelenik, hozzá hasonlatosak leszünk, mert meglátjuk Őt, amint van”.

Szavaink és tetteink által kell megmutatnunk, hogy felismertük a rajtunk nyugvó nagy felelősséget. Világosságunknak oly tisztán kell ragyognia, hogy mások láthassák: mindennapi életünkkel megdicsőítjük az Atyát, a mennyel állunk kapcsolatban és társörökösök vagyunk Jézus Krisztussal.

Az Atyával és Fiával, Jézus Krisztussal való közösség lelket nemesítő és felemelő öröm, valamint kimondhatatlan és teljes dicsőség részeseivé tesz minket. Az élelemnek, ruházatnak, rangnak és vagyonnak meglehet a maga értéke; de az Istennel való kapcsolatnak megfizethetetlen értéke van. És bár „még nem lett nyilvánvalóvá, mivé leszünk”, „amikor Krisztus, a mi életünk megjelenik”, hozzá hasonlók leszünk.

Efézusbeliekhez írt levél 2. rész

1. Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3. A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15. Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
18. Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19. Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,
20. Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,
21. A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;
22. A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.

Oswald Chambers:Krisztus mindenek felett-SZEMÉLYES ÉLETÜNKET KÖRÜLVEVŐ ISTENI OLTALOM

  "Veled vagyok én, hogy megszabadítsalak téged - mondja az Úr" (Jer 1,8). 

Isten megígérte Jeremiásnak, hogy személyesen megszabadítja: "A te lelkedet (életedet) zsákmányul adom neked" (Jer 45,5).
Ez minden, amit Isten az Ő gyermekeinek ígér. Bárhova küld is, megoltalmazza életünket. Személyes tulajdonunk vagy birtokunk lényegtelen, csak egész lazán fogjuk őket, mert ha nem, akkor könnyen ránk tör a félelem, a szívfájdalom és a nyomor. Ilyen szorosan körülvesz minket Isten személyes szabadítása. A Hegyi beszéd arra mutat rá, hogy amikor Jézus Krisztus szolgálatában vagyunk, nincs időnk önmagunkért síkraszállni. Jézus valóban mondja is: "Ne törődj azzal, hogy igazságosan bánnak-e veled, vagy nem." Ha igazságot vársz a magad számára, elhajoltál a Krisztusnak átadott élettől! Ebben a világban ne keress igazságot, de te mindig légy igazságos! Ha igazunkat keressük, zúgolódni és méltatlankodni kezdünk, önsajnálkozásnak és elégedetlenségnek adunk helyet. "Miért kell velem így bánni?" - Ha Jézus Krisztusnak kiszolgáltattuk magunkat, nem kell törődnünk azzal, ami ér, akár igazságos az, akár igazságtalan. Jézus így szól: "Folytasd csak hűségesen, amivel megbíztalak, és én megőrzöm az életedet. Ha magad próbálod védeni magadat, kimozdulsz az én oltalmamból." Ebben a tekintetben még a legkegyesebb élet is istentelenné válik: nem hiszünk Istenben; józan eszünket ültetjük a trónra, Isten nevét pedig csak fölé akasztjuk. Saját értelmünkre támaszkodunk, ahelyett, hogy egész szívünkkel Istenben bíznánk. 

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Az Isten, a mi Istenünk.” -(Zsoltárok 67,7)

Feltűnően kevés hasznát vesszük azoknak a lelki áldásoknak, melyeket Isten nekünk ajándékoz, de az még feltűnőbb, hogy mily kevéssé fordítjuk hasznunkra Istent magát. Jóllehet Ő „a mi Istenünk”, mégis ritkán fordulunk Hozzá és ritkán kérünk Tőle valamit. Milyen gyéren kívánunk tanácsot az Úrnak szájából! Milyen gyakran fogunk hivatalos munkáinkhoz az Úr segítségül hívása nélkül! Mily gyakran iparkodunk magunk emelni terhünket nyomorúságunk idején, ahelyett, hogy az Úrra vetnénk minden bajunkat, hogy Ő viselje gondunkat! Az nem attól van, mintha nem tehetnénk, hiszen az Úr mondja nekünk: „Kedves lélek, a tied vagyok, jöjj és használj engem, amint akarsz. Bizalommal léphetsz elém és vehetsz gazdagságomból, minél gyakrabban jössz, annál szívesebben fogadlak”. Saját hibánk, ha Isten kincseivel nem rendelkezünk szabadon. Mivel egy ilyen barátod van, vedd igénybe Őt naponként, már azért is, mert maga szólít fel arra téged. Nem szabad soha szükséget szenvedned, mivel Istenedhez szabad meneteled van. Nem kell rettegned és félned, amíg Isten a segítséged. Menj kincseidhez és hozz annyit, amennyire szükséged van, itt minden megvan, amit csak kívánhatsz. Tanuld meg azon isteni művészetet, hogy Istent minden dologban vedd igénybe. Ő mindennel el tud téged látni, vagy ami még jobb, mindent képes pótolni. Engedd tehát magadat arra kényszeríteni, hogy élj Istened jóakaratával. Használd Őt imában. Menj Hozzá gyakran, mert Ő a te Istened. Vagy nem akarod kihasználni ezt a nagy kiváltságot? Fuss Hozzá és panaszold el Neki minden bajodat.




„Nyisd meg kegyelmed ajtaját!
Jézus nevében halld imám.”




Használ Őt folyton és mindenkor hit által. Ha valami szomorú végzet kedvtelenné tesz, használd Istent „nap” gyanánt. Ha hatalmas ellenség támad rád, a Jehovában keresd „pajzs”-odat, mert népének napja és pajzsa Ő. Ha az élet bolyongásai közben elveszítetted útadat, használd fel Őt „vezérednek”, mert Ő kész téged igazgatni. Bárki vagy és bárhol vagy, gondolj arra, hogy Isten éppen Az, akire szükséged van, és hogy Ő ott van, ahol szükségben vagy; Ő pedig mindent megadhat, amire szükséged van.

Isten csodálatos kegyelme: Legfőbb kötelességünk

''Hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.'' 
(Máté evangéliuma 6:33)

Akik hallgatták Jézus szavait, még most is egy földi királyság eljövetelének bejelentését várták. 

Jézus a Menny kincseit tárta fel előttük, de az ő gondolataikat ez a kérdés foglalkoztatta: ''Vajon a vele való kapcsolatunk mennyiben mozdítja elő földi terveink megvalósulását?'' 

Jézus megmagyarázta nekik, hogy ha minden gondjukat a világ dolgaira fordítják, akkor a körülöttük élő pogány nemzetekhez hasonlítanak. "Mindezeket a pogányok kérdezik" -mondta Jézus. (Lukács evangéliuma 12:30). "Én azért jöttem, hogy a szeretet, az igazság és a béke országát hirdessem nektek. Tárjátok ki a szíveteket, fogadjátok be ezt az országot, és annak szolgálatát tegyétek legfőbb törekvésetek tárgyává. Noha ez az ország lelki ország, mégsem kell félnetek attól, hogy földi szükségleteitek kielégítetlenül maradnak.'' 

Jézus nem mondja, hogy szükségtelen dolog létfenntartásunkért fáradoznunk, csak azt tanítja, hogy mindenben Ő legyen számunkra a kezdet és a vég. Ne kezdjünk olyan dologba, ne törekedjünk olyan cél elérésére, és ne keressünk olyan élvezetet, amely által meggátolhatnánk Krisztus szentségének a jellemünkben és életünkben való kialakulását.

Amit teszünk, mindent tiszta szívből és az Úrért tegyük. Amíg Jézus e Földön járt-kelt, megszentelte az életet a legapróbb részleteiben is, mert az emberek előtt szüntelenül Isten dicsőségét nyilatkoztatta ki, és mindent Atyja akaratának rendelt alá. 

Ha követjük példáját, ígérete ránk is érvényes lesz, miszerint mindaz, amire az életben szükségünk van, megadatik nekünk. Szegénység vagy jólét, betegség vagy egészség, egyszerűség vagy műveltség, mind-mind olyan körülmény, amelyben kegyelmének ígérete szerint gondot visel ránk. 

A nehézség nem akadály az olyan ember előtt, aki elhatározta, hogy mindenekelőtt Isten országát és annak igazságát keresi. Miközben feltekint Jézusra. maga is készségesen viseli el a megvetést és gúnyt. Ő pedig, akinek Igéje igazság, megígérte segítségét és kegyelmét minden körülmény között. Örökkévaló karjai ölelik át azt, aki hozzá fordul segítségért. 

Bizton nyugodhatunk oltalmában, és elmondhatjuk: ''Amikor félnem kellene is, én bízom tebenned'' (Zsolt 56:3).

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

Jerikó be- és elzárkózott az Izrael fiai miatt. - Az Úr ezt mondta Józsuénak: Lásd! Kezedbe adtam Jerikót. (Józs 6,1-2)

Izrael elérte Jerikó hatalmas erődítményét. Legyőzhetetlenül emelkedett a 20 méter magas és 12 méter széles kőfal! Három négylovas szekér tudott egyszerre, egymás mellett elmenni rajta. Mit akarnak a szerencsétlen zsidók ezzel szembeállítani?

Nem építenek faltörő kosokat, sem sáncot. Hallgatva vonul a nép hét napon át a város körül, a sereg között van Izrael Istenének a ládája, Aki szétzúzta Egyiptomot, Akinek papjai most hét kürtöt fújnak. Amikor a hetedik napon a nép hetedszer kerülte meg a várost és felhangzott a hatalmas harci kiáltás, földrengés rázta meg a várost, és leomlottak az óriási falak. Bevették Jerikót minden fáradság nélkül.

Mit mondanak nekünk ennek az erődítménynek a romjai?

1. Isten számára nincsenek legyőzhetetlen akadályok. A legerősebb erődítmény, amelyről a kémek így beszélnek, hogy a falai az eget érik - romokban hever. S ezek a kövek ezt kiáltják: "Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami?" (l.Móz 18.14)

2. Az akadályok a leggyorsabban eltűnnek, ha az ember megvárja Isten óráját. Józsué évekig vesződhetett volna, ha a várost saját erejükből akarták volna elfoglalni. De ő engedelmeskedett Isten rendelésének, még ha az nagyon különös volt is - s egyszer csak Jerikó romhalmazzá lett. "Csöndességben és reménységben erősségetek lett volna..." (Ezs 30,15)

3. A leghatalmasabb bástya, amit a Sátán itt, e földön felemel, az Antikrisztus birodalma lesz a nagy Babilonnal.

A Jel. 18,19 ezt mondja róla: "Jaj, jaj, az a nagy város... hogy elpusztult egy órában".

Ezért Isten utolsó időkben élő népe, halld, amit Józsué:

"Légy bátor és erős! Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr!" (Józs 1,9)

Napi áhítat: A Lélek láttatja meg az elhívatás nagyságát

Ef 1,15–23

Engedd, hogy Isten megláttassa veled a rád váró jövő nagyszerűségét, hogy az vonzzon előre.

„Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban; és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt; és világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. „Az ő lábai alá vetett mindent”, és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban, amely az ő teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben.”

Magyarázat

A Szentlélek munkái közül az egyik legcsodálatosabb, amikor valakinek, aki korábban vak volt, megnyitja a lelki szemeit. Az Ószövetségben is vannak erre példák, gondoljunk csak Bálám történetére, akinek a szamara is jobban „látott”, mint ő maga, vagy Sámuel tanácstalanságára, hogy kit is kenjen királlyá Isai fiai közül, vagy akár Elizeus szolgájára, aki hirtelen meglátta az őket védő tüzes harci kocsikat.
Az Újszövetségben még inkább kibomlik a Szentlélek szellemi történésekben való kulcsszerepe, maga a bűnbánat, megtérés, újjászületés is elképzelhetetlen lenne nélküle. Itt Pál apostol az elhívással kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Szentlélek által döbbenhetünk rá igazán, milyen rejtett dimenziói vannak.
Bátorítás ez a mindennapokra nézve, amikor sokszor belesüppedünk a pillanat hajszoltságába, és vakok vagyunk a szellemi történésekre, sőt talán az is megkísért, hogy teljesen egyedül kell helytállnunk. Ha viszont a Lélek által szemléljük helyzetünket, erőt nyerünk, és meglátjuk, „milyen mérhetetlenül nagy az Isten hatalma” rajtunk. És ha ezt a mércét illesztjük mindennapi gondjainkhoz, nem kérdés többé, hogy ki győzedelmeskedik.
(Nemeshegyi-Horváth Anna)