💥Reggeli dicséret🌹Félek, de velem van az Úr!

„💞Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?” 118. Zsoltár, 6. vers

Mindig is ámulattal olvastam a Dávid királyról szóló bibliai történeteket. 

Ahogy már fiatal pásztorfiúként a nyájat védelmezve szembeszállt a medvével, az oroszlánnal. 

Vagy, ahogy minden védőfelszerelés nélkül, egy parittyával és öt lapos kaviccsal a tarisznyájában szembenézett az óriással, vagy később a filiszteusok, az ammoniták, a moábiták, stb. sokkal sokkal jobban felszerelt hatalmas seregével.

Nem kiáltozott, nem jajveszékelt, nem remegett, nem sírt, nem volt sápadt, nem tört rá bénultság, légszomj, szívdobogás.

Én pedig…
Én pedig félek. Félek a betegségtől. A műtéttől. 

Hiába hessegetem el, mindig visszatér a legrosszabb eshetőség képe, hogy elveszítem, akit szeretek.
Félek az élet viharaitól, a kiszolgáltatottságtól, az ismeretlentől, a bizonytalanságtól, a magánytól, az elmúlástól. Én félek itt a halál árnyékának völgyében!

  És csak az vigasztal Uram, hogy Te itt is velem vagy.

(Tóth Szilárd)