Sokszor voltam már úgy, hogy ezek a kérdések foglalkoztattak, mint az, hogy átéljem, és értékeljem a jelent.
Egy történet szerint egy gyerek beszélgetett egy gyufaszállal, és megkérdezte: Mennyi a te időd?
A gyufaszál ezt válaszolta: Tudom, hogy egyszer eljön a vég, habár nem tudom, hogy mikor.
A gyufaszál ezt válaszolta: Tudom, hogy egyszer eljön a vég, habár nem tudom, hogy mikor.
Ezért teljes meggyőződéssel boldogan szeretném eltölteni a maradék időm, mert nem tudhatom mit hoz a holnap.
Isten ajándékba adta ezt a napot, hogy használjuk fel a jó cselekvésére, szeretetre, beszélgetésekre.
A lényeg, hogy mi döntünk, de egy dolog biztos, a ma szerzett élmények már nem fognak visszatérni.
Az aggodalom elveszi a kedvünket, erőnket, és megfoszt a ma örömétől, ezért ha úgy érezzük, hogy gondok terhelnek, bátran forduljunk Istenhez.
Az aggodalom elveszi a kedvünket, erőnket, és megfoszt a ma örömétől, ezért ha úgy érezzük, hogy gondok terhelnek, bátran forduljunk Istenhez.
Találjuk meg a saját utunkat, amelyen járnunk kell, és ne akarjunk mindent előre tudni.
Elég örömöt adhat az, hogy tudjuk: Isten előre elkészített számunkra mindent.
Ezért teljes szívvel dicsérjünk, és adjunk hálát mindazért, mert minden, ami körülvesz az egyedül Isten ajándéka.
Vannak, és lesznek problémák az életünkben, de ha a szeretet, hit és remény él a szívünkben, akkor bátran léphetünk előre, mert ha netán elesnénk, biztos kezek fognak körülvenni bennünket.
Bátorodjék szívünk, erősödjön a kapcsolatunk Istennel, mert a tegnap már történelem, a holnap rejtelem, de a ma az Úr kegyelmi ajándéka.
Bátorodjék szívünk, erősödjön a kapcsolatunk Istennel, mert a tegnap már történelem, a holnap rejtelem, de a ma az Úr kegyelmi ajándéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése