Józsué elment, hogy megnézze a problémáját, mivel azt látta, hogy egy idegen férfi állt előtte kivont karddal, erre az ő Istenével találkozott.
Olyan gyakran találkozunk ezzel mi is.
Elmegyünk, hogy megnézzük a problémáinkat, átgondoljuk őket, és imában segítségül hívjuk Istent,
és hirtelen világossá válik minden. Tisztábban látjuk a problémákat.
Meglepődünk és hirtelen rájövünk, hogy Isten velünk van a bonyolultságban és a zűrzavarban, arra hív, hogy boruljunk a lábaihoz, és mindent az ő kezébe adjuk. Isten munkálkodni kezd,
amikor szükségünk van rá. Ő a parancsnok, a legfőbb hadvezér, a legnagyobb támogatója a bajban levő embernek.Így a terheket már nem egyedül Józsué viseli.
A kérdés nem az, hogy az Úr a mi oldalunkon áll-e vagy sem, hanem az, hogy engedelmeskedünk tiszta szívvel a Mindenség Urának.
Akkor tud felemelni és vezetni bennünket, ha örömmel élünk Isten akaratának engedelmeskedve, amelyet az Igében kinyilatkoztatott. Így a terheket már mi nem egyedül hordozzuk.
Akkor tud felemelni és vezetni bennünket, ha örömmel élünk Isten akaratának engedelmeskedve, amelyet az Igében kinyilatkoztatott. Így a terheket már mi nem egyedül hordozzuk.
Ezért boldogan mondhatjuk a levél írójának szavaival, akkor is, ha még nem igazán látjuk a zűrzavaros életünkban a rendet:
„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5,7)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése