💥Reggeli dicséret🌹 Ajándék Istentől

„💞Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.” Zsoltárok könyve 65:12

Isten jó és Ő maga szeretet. Nem csupán szeret, mint ahogy mi szeretjük egymást, a társunkat, gyermekünket vagy épp a lasagnét. Neki ez a lényege, minden tettének mozgatórugója. 

Egy tökéletes világban könnyű lenne egyetértenünk ezzel az állítással, de a mi világunk igencsak messze áll ettől.

Az ember, akit eredetileg a szerető Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett meg, rengeteg rossz és végletes következménnyel járó döntést hozott eddigi pályafutása során. 

Mert tetteinket nem a szeretet, hanem sokkal inkább a félelem irányítja.

Egy ilyen borzalmas döntés volt az 1944. április 16-án megkezdett magyarországi zsidóság gettókba zárása, majd pedig a deportálás. Ma azokra emlékezünk, akiket embertelenül taszított a pusztulásba egy őrült ideológia a második világháború idején, és azon kevesekre, akik ezt túlélték.

Hogyan lehet a holokauszt megsemmisíthetetlen árnyékában Istent jónak és szeretőnek látni? 

Hogyan lehet a saját, személyes tragédiáink közepette Istent jónak és szeretőnek látni?

Edith Eva Eger A döntés és Az ajándék című könyvei a tavalyi év során nagy hatással voltak rám. 

Edith magyar származású, Kassán nőtt fel, tizenéves fiatal lányként élte át a koncentrációs táborok borzalmát, elveszítve szüleit és szerelmét is. 

Az 1940-es évek végén emigrált férjével és kislányával az Egyesült Államokba, ahol később pszichológus diplomát szerzett. Egy interjúban említi, hogy a lágerben minden nap beszélt Istennel arról, hogy ez egy átmeneti állapot, hogy ha a mai napot túléli, találkozni fog ismét a szerelmével (On the spot - Az ellenség gyermekei: Edith Eva Eger, kb 38. perctől).

Az ajándék című könyvében pedig a következőket fogalmazza meg: „Nem tudjuk eltörölni a szenvedést, nem tudjuk megváltoztatni, ami történt – de dönthetünk úgy, hogy megtaláljuk az ajándékot az életünkben. Még a sebet is megtanulhatjuk értékelni. […] Az élet – még az elkerülhetetlen traumájával, fájdalmával, gyászával és szenvedésével és a halállal együtt is – ajándék. […] 

Régen mindig azt kérdeztem: „Miért én?” De most azt kérdezem: „Miért ne én?” 

Talán azért vagyok túlélő, hogy eldönthessem, mihez kezdek azzal, ami történt, és hogyan legyek itt és most. 

Hogy másoknak is megmutathassam, hogyan lehet az életet választani, hogy ne legyen hiábavaló a szüleim és annyi más ártatlan halála. Hogy a leckéket, amiket a pokolban tanultam, mind ajándékká változtathassam, amit neked kínálok: lehetőséggé, hogy eldöntsd, milyen életet akarsz élni, felfedezd a kiaknázatlan lehetőséget, ami az árnyékban hever, hogy feltárd és magadnak igényeld azt, aki igazán vagy.” (Edith Eva Eger: Az ajándék 189-190.)

Az élet Isten ajándéka. Te magad Isten ajándéka vagy. Nem tudom, milyen traumákon mentél eddig keresztül, milyen állapotban vagy éppen, de arra hívlak, hogy lásd meg az Ő jóságát és szeretetét! 

Nyisd ki a szemed, és keresd kezének nyomát az életedben! Meg fogod találni.

(Szilvási-Csizmadia Andrea)