Minden okom megvan rá! Hogyne aggódnák az egészségemért, a munkám sikerességéért, a gyermekem jövőjéért?
Én mindent megpróbáltam, és mindent megtettem.
Ebben a világban soha nem nyeri el az igaz, az igazát.
Belefáradtam azokba a súlyos terhekbe, amelyeket a hétköznapokban magammal kell cipelnem: a sérelmekbe, bántásokba. Belefáradtam a betegségekbe, családi problémákba, konfliktusokba.” – ez a kijelentés talán pont egy olyan ember szájából hangzódhatott volna, aki épp a Jézus prédikációját hallgatta. Jézus megoldást kínál. Ez a megoldás nem más, mint az imádság.
Hatalmas Istenünk van.
Semmi sem túl nagy ahhoz, hogy Isten számára elérhetetlen, lehetetlen volna.
Semmi sem túl kicsi ahhoz, hogy Isten atyai gondoskodással, szeretettel ne törődne vele. Gyerekkorunkban a mindennapokhoz tartozott egy kis karcolás, horzsolás, a csalódások és a győzelmek.
Öröm volt minden egyes csekély problémával, diadallal a szüleinkhez szaladni.
Pontosan ugyanígy vihetünk bármit Isten elé, és biztosak lehetünk abban, hogy ő mély érdeklődéssel és féltő gondoskodással fog várni bennünket. Felemelő érzés, amikor imáink szemünk láttára teljesednek be az életünkben. Imádkozhatunk bocsánatért a múltért, azokért a dolgokért, amelyekre a jelenben szükségünk van, és segítségért és útmutatásért a jövőre nézve.
Elvihetjük saját múltunkat, jelenünket és jövőnket Isten jelenlétébe. Imádkozhatunk másokért.
Semmi sem túl nagy ahhoz, hogy Isten számára elérhetetlen, lehetetlen volna.
Semmi sem túl kicsi ahhoz, hogy Isten atyai gondoskodással, szeretettel ne törődne vele. Gyerekkorunkban a mindennapokhoz tartozott egy kis karcolás, horzsolás, a csalódások és a győzelmek.
Öröm volt minden egyes csekély problémával, diadallal a szüleinkhez szaladni.
Pontosan ugyanígy vihetünk bármit Isten elé, és biztosak lehetünk abban, hogy ő mély érdeklődéssel és féltő gondoskodással fog várni bennünket. Felemelő érzés, amikor imáink szemünk láttára teljesednek be az életünkben. Imádkozhatunk bocsánatért a múltért, azokért a dolgokért, amelyekre a jelenben szükségünk van, és segítségért és útmutatásért a jövőre nézve.
Elvihetjük saját múltunkat, jelenünket és jövőnket Isten jelenlétébe. Imádkozhatunk másokért.
Isten gondjaira bízhatjuk azokat a közeli és távoli embereket, akik az emlékeinkben és a szívünkben vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése