A jövő kifürkészhetetlen útja nagyon ködös előttünk. Nem tudjuk, hogy hogyan fog megváltozni az életünk, életkörülményeink a következő 24 órában.
A jelen az adott. Mire használjuk fel?
Nézzük meg a teljes igerészt: „Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.” (Ézsaiás 12,2)
Bízom Istenben, nem rettegek, nem félek. Mára már úgy érzem, hogy elég volt a félelemből, rettegésből. Elhatároztam, hogy a mai napot kihasználom arra, amire eddig nem volt lehetőségem.
Új nap, új kezdet, új lehetőség, de a kegyelem az adott, mert tudom, hogy az én Megváltóm él.
Te hogyan döntesz?
Te hogyan döntesz?
Bezártuk az ajtóinkat, hogy kinyithassuk a szívünket. Mit lehet tenni bezárt ajtók mögött.
Jézus ezt mondta: „Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.” (Máté 6,6)
Imádkozni egymásért, hálát adni. Beszélgetni egymással és Istennel.
Elkezdem dicsérni az Urat! Nem tudom, hogy te felfigyeltél a következőre: „énekem az Úr”.
Elkezdem dicsérni az Urat! Nem tudom, hogy te felfigyeltél a következőre: „énekem az Úr”.
Itt az alkalom dicsérni az Urat. Ezt Mózes akkor mondta, amikor Isten megszabadította népét az egyiptomi fogságból: „Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.
Ő az én Istenem, őt dicsőítem, atyám Istene, őt magasztalom.” (2Mózes 15,2)
Csodás lehetőséget kaptunk arra, hogy dicsérni tudjuk Istent mindazokért a csodákért, amelyeket az Ő keze munkája által megtapasztaltunk eddigi életünkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése