,,Jöjjetek, és szálljunk perbe! – mondja az Úr. – Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; ha vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.” Ézsaiás könyve 1:18.
A leghosszabb civil per Guinness rekordját egy bizonyos James Martin ügye tarja.
Martint behívták a vietnami háború alatt sorozásra, és az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok után mint fogyatékkal élőt kategorizálták. Ez a besorolás teljesen tönkretette az életét: a tanulmányai, a munkája során sokszor hátrányosan érintette ez a megbélyegzés.
Pedig a döntés ellen már a vizsgálat másnapjától, 1972. december 14. óta küzdött Martin úr, a hátrányos megkülönböztetés miatti ügye 2006-ban még mindig nem fejeződött be.
Martin úr azért küzdött, hogy jobbra forduljon az élete.
“Bezzeg Isten! - terjedt el a vélemény - egyáltalán nem lassú, sőt, olyan gyorsan lesújt, hogy szegény megítéltnek még csak pislogni sincs ideje.” Sokszor Istent úgy látják, mint aki kegyetlen, rosszindulatú bíró, aki csak arra vár, hogy mikor oszthat ki egy újabb máglyát a pokolban.
A félelemmel valló befolyásolás, a pokol tüzeinek középkor imitációi az eretneke alatt ezt a képet erősítették meg.
Az ateista kritikák sokszor olyan istent kritizálnak meg, és ahogy egyik hívő barátom fogalmazta:
“Ha isten ilyen, akkor Isten is ateista lenne!”
Ézsaiás mondata, és a biblia, egészen más képet festenek Istenről. Miért ítél Isten?
Ugyanazért, amiért Martin úr is bíróságra ment: a felmentést keresi. Isten perre hív, az ókori mondatokon érződik a korabeli szokás, ahogyan a tanúk, az öregek tanácsa előtt elhangzik az idézés: “Jöjjetek, és szálljunk perbe!” Ilyenkor minden beidézettnek összerándul a gyomra: most mi fog történni? Vajon milyen negatív következményekkel számolhatok?
Mi lesz a negatív ítélet, mire/mennyire ítélnek el? Isten ítélkezésének a célja azonban valami egészen más: “Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; ha vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.” Isten fel akar menteni, meg akar szabadítani a bűn minden hátrányos következményétől. Persze ennek ára van! Valaki megfizette helyettem a büntetést, nem is akármilyen büntetést halálbüntetést. Maga Isten tette ezt meg Jézusban a keresztfán!
“Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.
Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2 Korinthus 5:18-21)
Engedd, hogy Isten megítéljen!
bejegyezte: Robert Csizmadia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése