2023. november 30., csütörtök

TÖKÉLYRE FEJLESZTETT SZERETET🌹

,,💞Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.,, Zsoltárok könyve 23:6 

Mi, emberek tökélyre fejlesztettük a gonoszságot. 
Legyen szó a nagy dolgokról, amikkel pillanatok alatt a földdel tehetünk egyenlővé városokat, falvakat, és emberek millióinak életét olthatjuk ki egy gombnyomással. 
Az ilyen mértékű gonoszságnak kevés dolog tud ellenállni. 
A hivatásos mentőtisztek, az önfeláldozó orvosok, önkéntes segítők minden erejüket bevetve ápolják a sebeket, de igazi védelmet csak egy bunker, valamiféle óvóhely adhat.

Lehet az akár a metróalagút, vagy a hegybe épített barlangrendszer, a vastag föld– és betonréteg talán (de persze csak talán) kint tartja a művészi gonoszságot. 
Vagy gondoljunk a "legapróbb" gonoszságra, ami a bunker legvastagabb falain is átszűrődik, vagy inkább a bőrünk alatt hozzuk be az óvóhelyre: egy gáncsolás, egy beszólás, egy rosszindulatú megjegyzés, vagy gúnyos odavetés, – művészi módon bánunk a gonoszságunkkal.
És persze, amikor a "legapróbb" dolgokról beszélek, akkor valójában csak apró csomagba rejtett tömegpusztító dolgokra gondolok. 

Victor Hugo egyszer azt írta: "Minden lávák közül, amiket az emberi száj krátere okádni képes, a jókedv a legpusztítóbb hatású. Semmiféle tömeg nem tud ellenállni annak a csábításnak, hogy vidáman kövessen el gonosz dolgot. Nemcsak vérpadokon végeznek ki.
 S valahányszor egybegyűlnek az emberek, mindig akad közöttük egy mindenre kész hóhér, a gúny. Nincs ahhoz hasonló büntetés, mintha valakit kinevetnek."

 Ez az a gonoszság, ami ellen hiába menekülünk az óvóhelyre. 
Mert ezektől – pontosabban ezek közepette – nem egy hely fog megvédeni minket, hanem egy személy. 
Míg mi a gonoszságban vagyunk járatosak, addig Isten tökélyre fejlesztette a jóságot és szeretetet. 

Ő az, aki "a megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el" (Ézsaiás próféta könyve 42:3) aki szabadulást ad az arra vágyóknak (Zsoltárok könyve 12:6). 

Olyan érzés ez, mint amikor egy virtuális óvóhely vesz körül minden nap, egész életedben.
De az óvóhely nem olyan, mint egy bunker. Inkább, mint az Úr háza. Ez egy templom!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése