Dicsekedj!🌹

,,💞Sőt, dicsekszünk a megpróbáltatásokkal is, mert tudjuk, hogy a megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által.,,
Rómabeliekhez írt levél, 5. fejezet 3-5. vers

Talán te is többször összefutottál már az interneten azzal a mémmel, ahol két kisfiú beszélget arról, milyen híres személyeket ismernek, és egyikük szégyenlősen ezt mondja: 

"Nem akarok dicsekedni, de én hallottam, amikor apukám Istent az Atyjának szólítja."

A Bibliából jól ismert Pál apostol már kevésbé visszafogott ezen a téren. 

Ő többször is határozottan kijelenti, hogy Istent ismerni, vele kapcsolatban lenni igenis dicsekvésre méltó tény, és gyakran büszkélkedik is vele.

De felmerülhet bennünk a kérdés: a büszkeség és a dicsekvés nem rossz dolog?
Hát, attól függ, mi a célod vele.

Ha dicsekvéseddel mások fölé emeled magad, és azt érezteted a környezetedben élőkkel, hogy ők valamilyen téren alsóbbrendűek nálad, az nem vezet semmi jóra. 

Istennel dicsekedni viszont pont azért jó, mert a vele való kapcsolatunk (jó esetben) nem a mi felsőbbrendűségünkre mutat rá, hanem az ő megbocsátására, nagyvonalúságára, végtelen szeretetére.

És ez a dicsekvés senkit nem zár ki a körből, senkit nem tesz alacsonyabb rangúvá, hiszen Isten számára mind ugyanolyan értékesek és szeretettek vagyunk, és bármelyikünk számára ott a lehetőség, hogy kapcsolatba lépjünk vele.

Bárhová is mész ma, bármit teszel, bármilyen nehéz helyzetbe is kerülsz, dicsekedj, mert a világmindenség ura, akit édesapádnak nevezhetsz, szeret és nem hagy el téged!

(Cserpán Ádám)