János evangéliuma 14:12-14
Csábító ez az ige, nem igaz? Hatalmas távlatokat enged látni, kimagasló, remek cselekedeteket, csodák sokaságát. Az ember tenyere szinte már viszket, mikor tehetjük rá egy betegre, hogy meggyógyuljon, mikor mondhatjuk a kerekesszékben ülőnek, hogy „Kelj fel, és járj!”, mikor változik borrá a víz, mikor lesz több mint elegendő egy hétvégi ételosztáson öt kenyér és két hal.
De Jézus 33 éves szolgálata nemcsak ezekből a tettekből állt. Igen, ezek a csodák jelentőségteljesek, mindegyiknek helye volt az Ő és a másik ember életében, mindegyiknek megvolt a miértje, de Jézus ennél sokkal több. És ez a sokkal több pont az apró, szinte láthatatlan dolgokban kezdődik.
Mert az első bekezdésem gyakorlatilag kútba vágja Jézus lényegét. Ha a követésében, a Benne való hitben csak a határtalan karriert látom, akkor én sem tekintek Rá másként, mint azok a kortársai, akik minduntalan jeleket és csodákat vártak Tőle, meg a rómaiak kiűzését és a földi Paradicsomot.
Jézus szolgálata, küldetése az Atyával való bensőséges kapcsolatban rejlik, és mindabban, ami ebből fakad. Igen, a legapróbb dolgokban is. És ha hiszek Benne, ha igazán hiszek Benne, akkor nekem is itt kell kezdenem. Az Istennel való folyamatos kapcsolattartásnál, annál, hogy megismerjem, megszeressem Őt, és az imáim ne csak önmagamról szóljanak.
A szeretet életénél, ami emberszámba veszi azt is, akivel nem értek egyet, aki talán más elveket követ, mint amit én jónak tartok.
A szeretet életénél, ami észreveszi a legkisebbet is, a mindennapos apró, kedves tettek lehetőségét, és nem megy el mindemellett vakon, várva, hogy egyszer szétnyíljon előtte a Vörös-tenger.
Ma Isten ezen az igén keresztül hív minket arra, hogy kezdjük az alapoknál! Az Atyával való beszélgetésnél, a szeretet legapróbb megnyilvánulásainál. Kezdjük Krisztus lényegénél, és éljük meg a mindennapokban, hogy elhisszük, Ő a Messiás!
(Szilvási-Csizmadia Andrea)
De Jézus 33 éves szolgálata nemcsak ezekből a tettekből állt. Igen, ezek a csodák jelentőségteljesek, mindegyiknek helye volt az Ő és a másik ember életében, mindegyiknek megvolt a miértje, de Jézus ennél sokkal több. És ez a sokkal több pont az apró, szinte láthatatlan dolgokban kezdődik.
Mert az első bekezdésem gyakorlatilag kútba vágja Jézus lényegét. Ha a követésében, a Benne való hitben csak a határtalan karriert látom, akkor én sem tekintek Rá másként, mint azok a kortársai, akik minduntalan jeleket és csodákat vártak Tőle, meg a rómaiak kiűzését és a földi Paradicsomot.
Jézus szolgálata, küldetése az Atyával való bensőséges kapcsolatban rejlik, és mindabban, ami ebből fakad. Igen, a legapróbb dolgokban is. És ha hiszek Benne, ha igazán hiszek Benne, akkor nekem is itt kell kezdenem. Az Istennel való folyamatos kapcsolattartásnál, annál, hogy megismerjem, megszeressem Őt, és az imáim ne csak önmagamról szóljanak.
A szeretet életénél, ami emberszámba veszi azt is, akivel nem értek egyet, aki talán más elveket követ, mint amit én jónak tartok.
A szeretet életénél, ami észreveszi a legkisebbet is, a mindennapos apró, kedves tettek lehetőségét, és nem megy el mindemellett vakon, várva, hogy egyszer szétnyíljon előtte a Vörös-tenger.
Ma Isten ezen az igén keresztül hív minket arra, hogy kezdjük az alapoknál! Az Atyával való beszélgetésnél, a szeretet legapróbb megnyilvánulásainál. Kezdjük Krisztus lényegénél, és éljük meg a mindennapokban, hogy elhisszük, Ő a Messiás!
(Szilvási-Csizmadia Andrea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése