Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?
Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?
Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”
💥Van Erőm💥
Az a bizonyos holnap. Vannak napok életünk folyamán, amikor azt kívánjuk, hogy „a mai nap” sose érjen véget. Vannak napok az életünkben, amikor leginkább arra vágyunk, hogy „bárcsak holnap lenne már.” Pedig minden napnak megvan a szépsége a nehézségek, fáradalmak ellenére is.
Máté 6:27-34
💥Van Erőm💥
Az a bizonyos holnap. Vannak napok életünk folyamán, amikor azt kívánjuk, hogy „a mai nap” sose érjen véget. Vannak napok az életünkben, amikor leginkább arra vágyunk, hogy „bárcsak holnap lenne már.” Pedig minden napnak megvan a szépsége a nehézségek, fáradalmak ellenére is.
Élete végén egy idős ember a következőt mondta: Csodás dolog úgy felkelni, hogy nem tudom, hogy alakul az életem estig. Csodás dolog, úgy gondolni a mai napra, hogy annak minden perce hatalmas ajándék a Mennyei Atyámtól, amely soha nem fog visszatérni. Végül, minden reggel felteszem magamnak ezt a kérdést: Isten nekem adta ezt a napot, de rajtam áll, hogy mire használom fel.
A fájdalmak, nehézségek árán még szorosabban foghatom Isten kezét.
És talán jogosan tevődhet fel a kérdés, hogy hogyan lehet egy nagyon nehéz napra úgy gondolni, hogy annak minden percét Isten ajándékba adta?
Talán a következő Ige: „Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”
És talán jogosan tevődhet fel a kérdés, hogy hogyan lehet egy nagyon nehéz napra úgy gondolni, hogy annak minden percét Isten ajándékba adta?
Talán a következő Ige: „Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”
(Máté 6,31.33–34)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése