Olvasmány: Péld 31,10–31
Ne csak észrevedd, de merd meg is dicsérni a dicséretreméltót!
Magyarázat
Szabad-e megdicsérni egy embert?
Az áhítatolvasók egy részének talán felszalad a szemöldöke egy ilyen kérdés kapcsán, mert úgy véli: hogyan lehet ez egyáltalán kérdés? Csak természetes, hogy amit tudunk, megdicsérünk embertársainkban. Másik részük viszont így gondolkodik: hogyan lehet ez egyáltalán kérdés? Dicsérni csak az Istent szabad, ha embert dicsérnénk, gőgössé válna. Szomorúan hallottam idősebb testvérektől: „Minket a szüleink sohasem dicsértek, így neveltek alázatra.” És még szomorúbb lettem, mikor a beszélgetésből kiderült, hogy ők maguk is ugyanezt a mintát adták tovább gyerekeiknek. Olyan törvénynyel élték vagy élik így az életüket, amit hamis tanítók terheltek a vállukra. Isten igéje ezzel szemben nemcsak felszabadít a dicséretre, hanem kifejezetten arra tanít, hogy vegyük észre a dicsérnivalót, és mondjuk is ki.
Ma különösen az édesanyák felé. Él még az anyukánk, feleségünk, vannak a gyülekezetben egykor családot nevelő édesanyák, lelki édesanyák? Forduljunk oda hozzájuk, és mondjuk el: „Köszönöm, hogy vártál rám, hogy megteríted az asztalt, kimosod a szennyest, dolgozol értem, imádkozol velem, tanítasz, ápolsz... Ügyesen teszed mindezt!” Dicsérjük őket tetteikért mindenhol!
(Szommer Hajnalka)
10.„Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. 11.Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. 12.Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. 13.Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. 14.Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. 15.Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. 16.Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. 17.Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. 18.Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. 19.Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót. 20.Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek. 21.Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. 22.Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. 23.Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. 24.Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. 25.Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. 26.Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. 27.[Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.] 28.Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: 29.Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! 30.Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. 31.Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!”
Magyarázat
Szabad-e megdicsérni egy embert?
Az áhítatolvasók egy részének talán felszalad a szemöldöke egy ilyen kérdés kapcsán, mert úgy véli: hogyan lehet ez egyáltalán kérdés? Csak természetes, hogy amit tudunk, megdicsérünk embertársainkban. Másik részük viszont így gondolkodik: hogyan lehet ez egyáltalán kérdés? Dicsérni csak az Istent szabad, ha embert dicsérnénk, gőgössé válna. Szomorúan hallottam idősebb testvérektől: „Minket a szüleink sohasem dicsértek, így neveltek alázatra.” És még szomorúbb lettem, mikor a beszélgetésből kiderült, hogy ők maguk is ugyanezt a mintát adták tovább gyerekeiknek. Olyan törvénynyel élték vagy élik így az életüket, amit hamis tanítók terheltek a vállukra. Isten igéje ezzel szemben nemcsak felszabadít a dicséretre, hanem kifejezetten arra tanít, hogy vegyük észre a dicsérnivalót, és mondjuk is ki.
Ma különösen az édesanyák felé. Él még az anyukánk, feleségünk, vannak a gyülekezetben egykor családot nevelő édesanyák, lelki édesanyák? Forduljunk oda hozzájuk, és mondjuk el: „Köszönöm, hogy vártál rám, hogy megteríted az asztalt, kimosod a szennyest, dolgozol értem, imádkozol velem, tanítasz, ápolsz... Ügyesen teszed mindezt!” Dicsérjük őket tetteikért mindenhol!
Ima:
Adjunk hálát a gyermekeikért közbenjáró imára kész édesanyákért! (Mt 15,21–22.28)
Adjunk hálát a gyermekeikért közbenjáró imára kész édesanyákért! (Mt 15,21–22.28)
(Szommer Hajnalka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése