Gertie. Így hívták, de nekem csak Eisaman nagymama volt. A szemközti házban lakott amikor kislány voltam. Kicsiny városunkban, Irwinban, mindenki jól ismerte, nem csak elragadó természete miatt, hanem utánozhatatlan sütési tehetségéért is.
A specialitása a borított ananászos torta, fahéjas kalács és frissen készült forró almás gombóc volt, amely pillanatok alatt eltűnt a tányérról. (Kicsorduló nyálam épp rácsöppent a billentyűzetemre...)
Ennek ellenére a házi készítésű kenyere tette őt igazán híressé. Szippants csak bele a levegőbe, és próbáld elképzelni velem illatát. Egyszerűen a szájunkban szétolvadó csoda volt egy-egy falat belőle.
Nyolc éves lehettem, amikor a nagyi megtanított bennünket nővéremmel, Elise-el, házi kenyeret sütni. Még most is melegséggel tölt el, amint visszaemlékezem a részletekre...nagy sárga Tupperware edényt használtunk, zsiradékot, friss sütőélesztő kockákat, meleg vizet, cukrot, sok-sok lisztet és egy csipetnyi sót.
Elise-el aztán elkezdtük pontosan követni nagymama utasításait.
Kevertük, gyúrtuk, formáztuk és megsütöttük a kenyeret, pont úgy, ahogy tanultuk. Ilyenkor a házat a sülő kenyér mennyei illata töltötte be, minden szomszédunk és betoppanó vendégünk pedig örömmel osztozott velünk a frissen sült kenyér iránti rajongásunkban.
A kenyérsütésen túl még egy hatalmas leckére tanított meg bennünket Eisaman nagymama. Mégpedig: a gyengeségeink nem tesznek értéktelenebbé bennünket.
Amikor nagyi 58 éves volt, súlyos agyvérzést kapott, és az egész bal oldala lebénult. Az utolsó 5 évét mozgássérültként élte le, de soha sem engedte, hogy korlátai gúzsba kössék.
Agyvérzése után az élet nagyon megnehezedett számára. Minden egyes mozdulat hatalmas megerőltetést jelentett nagyinak. Az arca eltorzult, féloldalasra deformálódott. Teste nehezen engedelmeskedett neki. Az addig aktív, tettre kész nagymamának bizony le kellett nyugodni.
Eisman nagymama egy idő után a nehézségeit leküzdötte, megtanult bottal járni. Még autót is újra tanult vezetni egy kis változtatással. Számomra lenyűgöző volt látni, ahogy tovább folytatta az életét. Barátaival továbbra is szívesen kártyázott esténként, a gyülekezetben folytatta értékes szolgálatát, és a sütést sem adta fel. Annak ellenére, hogy az élete egy váratlan fordulatot vett, Eisaman nagyi továbbra is együtt nevetett a környezetével, áldásként élt, hűségesen szolgálta az embereket a gyülekezetben, a lakóközösségében, sőt még a konyhában is, mert tovább gyártotta és ajándékozta el a frissen sült kenyereit.
De Eisaman nagymama nem a nehézségei miatt volt értékes.
Kevertük, gyúrtuk, formáztuk és megsütöttük a kenyeret, pont úgy, ahogy tanultuk. Ilyenkor a házat a sülő kenyér mennyei illata töltötte be, minden szomszédunk és betoppanó vendégünk pedig örömmel osztozott velünk a frissen sült kenyér iránti rajongásunkban.
A kenyérsütésen túl még egy hatalmas leckére tanított meg bennünket Eisaman nagymama. Mégpedig: a gyengeségeink nem tesznek értéktelenebbé bennünket.
Amikor nagyi 58 éves volt, súlyos agyvérzést kapott, és az egész bal oldala lebénult. Az utolsó 5 évét mozgássérültként élte le, de soha sem engedte, hogy korlátai gúzsba kössék.
Agyvérzése után az élet nagyon megnehezedett számára. Minden egyes mozdulat hatalmas megerőltetést jelentett nagyinak. Az arca eltorzult, féloldalasra deformálódott. Teste nehezen engedelmeskedett neki. Az addig aktív, tettre kész nagymamának bizony le kellett nyugodni.
Eisman nagymama egy idő után a nehézségeit leküzdötte, megtanult bottal járni. Még autót is újra tanult vezetni egy kis változtatással. Számomra lenyűgöző volt látni, ahogy tovább folytatta az életét. Barátaival továbbra is szívesen kártyázott esténként, a gyülekezetben folytatta értékes szolgálatát, és a sütést sem adta fel. Annak ellenére, hogy az élete egy váratlan fordulatot vett, Eisaman nagyi továbbra is együtt nevetett a környezetével, áldásként élt, hűségesen szolgálta az embereket a gyülekezetben, a lakóközösségében, sőt még a konyhában is, mert tovább gyártotta és ajándékozta el a frissen sült kenyereit.
De Eisaman nagymama nem a nehézségei miatt volt értékes.
És nem a korlátai miatt volt elismerésre méltó.
Nagyi nagyon jól tudta, hogy az Alkotó miként tekint rá. Tudta, hogy a Teremtő Isten már mielőtt az anyaméhben megformálta volna, ismerte és szerette.
Te tudod-e, hogy ki is vagy valójában?
Tudod-e kihez tatozol?
Megengeded-e, hogy a nehézségeid, a múltad, a gondolataid, a tapasztalataid és a korlátaid határozzanak meg téged, vagy átadod-e Istennek a lehetőséget, hogy Ő határozza meg értékes voltodat?
Nőként minden egyes életszakaszunkban más és más dolgokért küzdünk, hogy értékesnek tarthassuk magunkat. Egy egyetemi hallgató talán a kreditek összegyűjtését vagy a diákönkormányzatban betöltött szerepét tarthatja mércének, egy fiatal anyuka azért küzd, hogy a büdös pelenkák és hajnali etetések között megtalálja értékét, miközben egy vele egykorú egyedülálló nő bibliakörök vezetésében vagy önkéntes munkában teljesedik ki.
Úgy gondolom, hogy senki más nem tudja úgy átérezni egy nőben zajló bizonytalanságot, mint egy másik nő. Drága barátnőm, melletted állok a harcodban. Én magam rengeteg időt elpocsékoltam azzal, hogy mások elismerésének tudatában érezzem fontosnak magam. De aztán megértettem, hogy:
Értékes voltunk Isten végtelen szeretetében gyökerezik,
Erre vonatkozó néhány emlékeztető a Bibliában:
Jézus így szólt: "Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok."(Máté 10:29-31)
Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra...Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. (I.Móz.1:26a, 27)
,,Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben.,,(I.Korinthusi levél 6:19-20)
Tudom, rengeteg hibám van, mind-mind tökéletlen a maga voltában. Csakúgy mint te, elvárásokkal, csalódottsággal, bizonytalansággal kell szembenéznem, melyek arra kísértenek, hogy meghatározzák értékemet. Egyedül azonban Istennek van joga arra, hogy teremtményeit minősítse. A Zsoltárok könyvében azt olvassuk, hogy csodálatosnak lettünk megalkotva. (139:14), és Istennek minden egyes élettel célja van, amely egyedül az Ő dicsőségét és nem a saját magunkét szolgálja.
Tehát értékünket az alapján határozzuk meg, hogy Kihez tartozunk, és ne az alapján, hogy mit tudunk vagy nem tudunk megtenni. Ne az határozzon meg bennünket, hogy a főnökünknek, a bennünket körülvevő embereknek, vagy a kultúrának mi a véleménye rólunk. Ha sikerül megragadnunk saját értékes voltunkat Jézus Krisztus kegyelmének fényében, akkor egy megújult, megingathatatlan identitásunk lesz.
Ha ezen felül még házi készítésű kenyeret is tudunk sütni, --- annál jobb! :-)
Drága Uram! Kérlek segíts elfogadnom, hogy egyedül csak Te határozod meg értékemet. Szeretném ezt a tudatot teljesen magamévá tenni. Rostáld meg a gondolataimat, kétségeimet, bizonytalanságomat és érzelmeimet, amelyek arra késztetnek hogy értéktelennek tartsam magam. Jézus nevében kérlek erre, Ámen.
(Ne csak végigfuss a mai gondolatokon! Vizsgáld meg magadat. Tarts bűnbánatot, ha szükséges. Fordulj Istenhez imában. Csendesedj el a jelenlétében. Légy őszinte. Egyedül Isten képes az őszinteségedet kezelni.
Ha kedved van, mondd el tapasztalataidat, hogy épüljünk belőle,
vagy oszd meg velünk kedvenc süti receptedet!)
(Forrás: Gwen Smith, Significant Who? Significant You! Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014 Used with permission www.girlfriendsingod.com)
Tudom, rengeteg hibám van, mind-mind tökéletlen a maga voltában. Csakúgy mint te, elvárásokkal, csalódottsággal, bizonytalansággal kell szembenéznem, melyek arra kísértenek, hogy meghatározzák értékemet. Egyedül azonban Istennek van joga arra, hogy teremtményeit minősítse. A Zsoltárok könyvében azt olvassuk, hogy csodálatosnak lettünk megalkotva. (139:14), és Istennek minden egyes élettel célja van, amely egyedül az Ő dicsőségét és nem a saját magunkét szolgálja.
Tehát értékünket az alapján határozzuk meg, hogy Kihez tartozunk, és ne az alapján, hogy mit tudunk vagy nem tudunk megtenni. Ne az határozzon meg bennünket, hogy a főnökünknek, a bennünket körülvevő embereknek, vagy a kultúrának mi a véleménye rólunk. Ha sikerül megragadnunk saját értékes voltunkat Jézus Krisztus kegyelmének fényében, akkor egy megújult, megingathatatlan identitásunk lesz.
Ha ezen felül még házi készítésű kenyeret is tudunk sütni, --- annál jobb! :-)
Drága Uram! Kérlek segíts elfogadnom, hogy egyedül csak Te határozod meg értékemet. Szeretném ezt a tudatot teljesen magamévá tenni. Rostáld meg a gondolataimat, kétségeimet, bizonytalanságomat és érzelmeimet, amelyek arra késztetnek hogy értéktelennek tartsam magam. Jézus nevében kérlek erre, Ámen.
(Ne csak végigfuss a mai gondolatokon! Vizsgáld meg magadat. Tarts bűnbánatot, ha szükséges. Fordulj Istenhez imában. Csendesedj el a jelenlétében. Légy őszinte. Egyedül Isten képes az őszinteségedet kezelni.
Ha kedved van, mondd el tapasztalataidat, hogy épüljünk belőle,
vagy oszd meg velünk kedvenc süti receptedet!)
(Forrás: Gwen Smith, Significant Who? Significant You! Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014 Used with permission www.girlfriendsingod.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése