Íme, egy csodálatos dolog: a Hold nélkül lehetetlen volna az élet ezen a bolygón. Ha pedig valakinek sikerülne a Holdat kimozdítania pályájáról, akkor megszűnne az élet. A Hold olyan, mint egy cseléd: takarítja az óceánokat és a tengerpartokat. A Holdnak köszönhető árapály nélkül a kikötők és tengerpartok hatalmas, bűzös szemétdombok lennének, és elviselhetetlen lenne a közelükben élni. Az árapály váltakozása miatt a folyamatosan mozgó hullámok megtörnek a partokon, és a hullámhabokkal levegő jut a tengerbe, oxigént biztosítva a tápláléklánc legelső foka, a planktonok számára. Planktonok nélkül nem volna oxigén, és az élet megszűnne. Ugye milyen zseniálisan tervezte meg mindezt Isten? Megalkotta a Holdat pontosan a megfelelő méretűnek, és éppen megfelelő távolságra helyezte el a Földtől, itt pedig létrehozta pontosan azt az atmoszférát, amire szükségünk van. Egy hatalmas légóceánban élünk – mely 78% nitrogént és 21 % oxigént tartalmaz. Ezek az elemek folyamatosan keverednek a Holdnak az atmoszférára gyakorolt hatása miatt. Ez hasonlít a tengerek árapályára, és biztosítja, hogy az oxigén mindig megfelelő arányban legyen jelen. Bár folyamatosan bocsátjuk ki a szén-dioxidot a légkörbe, ezt elnyeli ez a hatalmas légóceán, így továbbra is életben maradunk. Ha az atmoszféra nem olyan vastag lenne, mint amilyen, akkor összezúzna minket a milliárdnyi űrszemét és folyton meteorok zuhannának a bolygóra. Ki vigyáz rád ennyire? Isten! Ő a hét minden napján, huszonnégy órában gondoskodik rólad. Hát nem örülsz neki?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése