2017. október 21., szombat

E.W. Kenyon: A név a mindennapi konfliktusokban 11.rész

Ebben a névben található a kereszténység lényege. Ez különbözteti meg minden más vallástól. Ez az a név, aminek leírására nem találunk jelzőket. 

Mialatt itt volt a földön testben, Jézus mindenható Isten volt. Isten mindig meghallgatta az imáit és 
megengedte, hogy használja az Ő mindenható erejét, az Ő tetszése szerint.
Mielőtt elment, megígérte, hogy az embereknek ugyanúgy joguk lesz majd itt a földön használni a
mindenható Isten erejét.
Azt mondta a tanítványoknak, hogy ne menjenek el addig Jeruzsálemből, amíg nem ruháztatnak fel
mennyei erővel. A Szent Szellem fog majd beléjük költözni, és képessé teszi őket arra, hogy
használják az Ő nevét Isten akarata szerint, úgy, mintha Krisztus jött volna vissza ismét testben, használva ezt az isteni erőt, de most már kiterjedtebben, mivel olyan sokan fogják majd használni.
Miután betöltekeztek a Szellemmel, ebben a névben prédikáltak félelmetes erővel.
A betegek meggyógyultak, a démonok kiűzettek, a halottak pedig feltámadtak; ebben a névben
hatástalan volt a kígyócsípés, ami oda vezetett, hogy egy egész sziget lakossága elfogadta Jézus Krisztust megváltójának.
Ebben a névben jött a nyelvek ajándéka, ami lehetővé tette a Pünkösd napján összegyűlt mindenféle nemzetből való embereknek, hogy meghallják a bűnök eltörlésének örömhírét.

Ránk hagyta az Ő nevét
Mindez Jézus azon szavai által teljesedett be, amelyeket mennybemenetele előtt mondott.
„Az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólanak; kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.”
Ez az erő nem a Szent Szellemben volt, hanem abban, hogy a Szellem képessé tette a tanítványokat Isten Fia, az Úr Jézus Krisztus nevének használatára.
Minden erő annak a feltámadott ember Jézus Krisztusnak a nevében van, aki ott ül az Atya jobbján a mennyekben. Az erő nem a böjtölésben vagy a megszentelődésben van, sem pedig a hosszú imákban, hanem Isten Fiának, a názáreti Jézusnak egyszerű nevében.
Az emberek keresik ezt az erőt — Pünkösd erejének hívják — mindenütt keresik, csak ott nem, ahol van. Ez az erő a névben van — keresd ott az erőt.
Ha megtanulod használni a nevet az Ige szerint, a Szellem erejében, megtalálod azt a titkot, ami az
apostolokon keresztül megrázta a világot.
Hogyan kell használni az Ő nevét?
Az Ige hívőjének kell lenned, Isten gyermekének kell lenned, engedelmes kell hogy légy az Igének.
Istenhez, az Atyához kell járulnod Krisztuson keresztül. Ne Jézushoz imádkozz. Ne a Szent
Szellemhez imádkozz; sohase mondd, hogy Jézus miatt kérsz valamit — hanem mindig az Ő nevében imádkozz.
Legyél határozott; ne sértsd meg azzal az Atyát, hogy csak össze-vissza beszélsz, hanem kérd azt, amit akarsz.
Fiúként járulj az Atya elé — ne úgy, mintha valami cseléd vagy rabszolga lennél; te az Ő saját
gyermeke vagy, Ő pedig a te szerető Atyád. Ő szeret téged, te szereted Őt, ezért szabad és boldog vagy az Ő jelenlétében.
Legfőbb vágyad, hogy Ő dicsőséget vegyen magának, ezért beszélj Vele őszintén, nyisd meg a
szívedet, fedd fel előtte vágyaidat, és világosan fogalmazd meg a kéréseidet. Hadd lássa, hogy ez az Ő dicsőségére és mások javára szolgál.
Adj formát az egésznek azzal, hogy jogos kérésedet az Ő Fiának nevében teszed meg, aki ott ül az Őjobbján, emlékeztesd Őt az ígéretére: „Akármit kértek az Atyától az én nevemben, Ő megadja néktek.”
Az isteni ügyvéd
Most már egyenes az út kérésed előtt. Az Úr Jézus vette át kérésed ügyintézését.
Te az Ő nevében kértél, ezzel Krisztust tetted meg személyes ügyvédeddé, most már Hozzá tartozik az ügyed.
Alázatos és egyszerű imád, amit ily módon az Ige alapján intéztél Hozzá, az Isten jobbján ülő Krisztus imájává lesz; te átadtad ügyedet a hatalmas ügyvédnek, aki átvette ügyed intézését.
Ez jól mutatja, hogy mekkora hatalmunk van odafent és idelent.
Ezután már semmitől ne félj. Szállj szembe a heggyel ebben a mindenható névben; a hegynek el kell mozdulnia.

Bűn, betegség, körülmények, sátán — mindezeknek hódolniuk kell e névre.
Használd ezt a nevet, bár reszketsz, amikor ezt teszed, ez azonban nem te vagy, hanem az erő, ami e név mögött áll. Nem kell érezned e név erejét — elég, ha tudod ezt — és mindennek meg kell futamodnia erre a mindenek felett diadalmas névre.
„Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben; kérjetek és megkapjátok, hogy a ti
örömetek teljes legyen.”
Az ima egyszerűsége
Ez az Evangélium egyik legdöbbenetesebb kijelentése: „Akármit kértek az Atyától az én nevemben, én megcselekszem azt.”
Figyeljük meg, hogy mit mond Jézus: „ti kértek — én pedig megcselekszem azt.”
Milyen csodálatos is ez — imánk leegyszerűsödik.
— Ti kértek — mondja Jézus —, én pedig megcselekszem azt.
Jézus azt mondja, hogy minden hatalom neki adatott mennyen és földön.
Jézus ereje korlátlan, és most kihívást intéz hozzánk, hogy korlátlanul kérjünk.
Ő hatalmas arra, hogy bármit megtegyen, amire megkérjük.
Az Ő hatalma elégséges ahhoz, hogy bármit is kérsz, megnyerd.
A még üdvösséget nem nyert barátoddal kapcsolatban azt mondja: Te kérd az üdvösségét, én
megcselekszem azt.
Lehet, hogy a te gyülekezeted hideg és a pásztorod úgy be van bugyolálva a hagyományok halotti
leplének kötelékeibe, mint Lázár, de te ettől függetlenül kérsz, és Jézus azt mondja: Én megcselekszem azt.
Ő fel fogja melegíteni az egyház fagyott hangulatát.
Te ébredésért imádkozol, és Jézus meg fogja cselekedni. Jézus az Atya jobbján ül, és akármit kérsz
az Atyától az Ő mindenható nevében, azt mondja: Én megcselekszem azt.
Ha valaki a szeretteid közül megbetegszik, kérd a gyógyulását, és amilyen biztos az, hogy Isten ott ül a trónján, olyan biztos, hogy Ő meg fogja tenni.
Amikor segítséget kérsz az Úrtól, mert anyagiakra van szükséged egy terved végrehajtásához, a te
dolgod csak annyi hogy kérsz, az Ő dolga pedig hogy mindezt elintézze.
Mind emögött Krisztusnak ezek a szavai állnak: „Én megcselekszem azt.”
Semmi sem indokolja, hogy gyengék legyünk, semmi sem indokolja, hogy betegek legyünk.
Semmi sem indokolja, hogy egy gyülekezet vagy egy szolgálat gyümölcstelen legyen.
Semmi sem indokolja, hogy életünk erőtlen legyen.
Odaszánod életedet az imakérések szolgálatának — bátran segítségül hívod az élő és uralkodó Krisztus mindenhatóságát, neki pedig gondja lesz rá, hogy a szerződésben Őrá eső dolgokat végrehajtsa.

Te az Ő társa vagy most; erre a kapcsolatra nem lehet azt mondani, hogy „korlátozott” , mert az Őközössége nincs korlátok közé szorítva. Ő képes megadni szükségeidet; Ő képes anyagilag támogatni bármely vállalkozást.
A nagy és hatalmas Krisztus azt akarja, hogy kérj, azért hogy Ő adhasson.
A gyengeség most már bűncselekménynek számít, a szegénység szelleme bűn, neked mindössze
annyit kell csak tenned, hogy megkéred Őt, és Ő meg fogja cselekedni.
Hogyan imádkozzunk?
Jézus megmondja nekünk, hogyan imádkozzunk. „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk.”
Nem Jézushoz kell imádkoznunk.
Ez nem zárja ki azt az örömteli kiváltságot, hogy közösségben és bensőséges kapcsolatban legyünk
Vele, sem azt, hogy dicsérjük és imádjuk Őt, de amikor egy konkrét kérésünk van, imánkat az Atyához intézzük, Jézus nevében.
Ne „Jézusért” kérd, mert ez azt jelentené, hogy Jézus érdekében kéred, nem pedig annak érdekében, akinek szüksége van rá.
Az imát egyszerűen a mi Atyánkhoz kell intéznünk, Jézus nevében; ez garantálja az Atya válaszát,
Jézus támogatását és közbenjárását.
Tudom, hogy nagyon elterjedt az a szokás, miszerint Jézushoz imádkozunk, de ha az igazságot akarjuk és úgy szeretnénk imádkozni, hogy biztosak legyünk abban, hogy imáinkra választ is kapunk, akkor
engedelmeskednünk kell az Írásnak, és úgy kell imádkoznunk, ahogy az Ige tanít minket.
Értenünk kell, hogy Jézus neve vette át Jézus helyét. Ami a vessző volt Mózes kezében,
ugyanazt jelenti Jézus neve még Isten leggyengébb gyermekének kezében is.
Nem Mózes volt hatalmas, hanem az a vessző. Nem a hívő hatalmas, hanem Jézus neve.
Ígéretünk van arra, hogy minden hívő használhatja ezt a nevet, és minden hívőnek megvan az a joga, hogy betegekre tegye a kezét ebben a névben.
A hívőnek joga van arra, hogy használja a nevet az élet minden olyan helyzetében, amikor az Atya
jelenlétére és segítségére van szükség.
Tény, hogy Jézus neve minden hívőnek a kezében ugyanaz kellene hogy legyen, mintha maga Jézus lenne jelen és Ő cselekedne.
Jézus adta meg nekünk azt a törvényes jogot, hogy használjuk az Ő nevét.
Jézus adta meg nekünk a meghatalmazást, a meghatalmazás pedig a jog és az üzlet világában azonos annak a személynek a jelenlétével, aki adta azt.
Pontosan úgy van, ahogy Jézus mondta: Amikor ti az én nevemben imádkoztok, ezzel lehetőséget
adtok nekem, hogy elkezdjek munkálkodni, és ily módon megdicsőíthessem az én Atyámat.
Ha nem imádkoztok az én nevemben, akkor nem adtok nekem lehetőséget arra, hogy megmutassam az én erőmet.
Ily módon, mind az Atya, mind a Fiú számára igen fontosak a kéréseink.
Te az Atyához imádkozol az Ő Fiának nevében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése