"Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szentléleknek. És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre." (Zsidókhoz írt levél 6:4, 6)
A hitehagyók végzetének leírása - akik "elestek" (Zsidókhoz írt levél 6:6) - itt, a Zsidókhoz írt levélben sok keresztényben keltett már mély aggodalmat örökkévaló sorsa miatt. Nagyon fontos megértenünk, kikről beszél a levél írója, amikor azt magyarázza, hogy egyeseknek lehetetlen már megtérniük. Úgy tűnik, ezek a személyek egykor újjászületett hívek voltak, hiszen részeseivé lettek a Szentléleknek, s ez az esemény a megtéréskor következik be. Egyértelmű azonban, hogy nem visszaesőkről beszél vagy olyan keresztényekről, akik bűnbe esnek. Számukra ugyanis lehetséges a megtérés, sőt, a Lélek folyamatosan azért dolgozik, hogy Jézushoz vonzza mindazokat, akik elesnek. Ez biztos tény minden szent és minden bűnös életében. "Aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" - biztosít róla Krisztus.
A Zsidókhoz írt levelet elsősorban a zsidókból lett keresztényekhez címezték. Ők nem tudatos bűnökbe estek bele, ennek éppen az ellenkezője volt igaz. A törvényeskedéshez és a cselekedetek általi üdvösség judaista tanításához tértek vissza. Azzal, hogy így tettek, újra megfeszítették a Megváltót, hiszen azt tanították, hogy áldozata szükségtelen az üdvösségükhöz. Újra a juhok, bikák és kecskék vérében bíztak, és már eltűnt belőlük a vágy, hogy gondolkodásmódjukat megváltoztassák vagy megtérjenek.
Az angliai egyház egyik nagy mártírja Thomas Cranmer volt. Megindító tapasztalat az oxfordi emlékmű előtt megállni, ahol őt és a katolicizmus ellen protestálókat máglyán égették el 1556-ban. A börtönben először nagyon durva, majd - közvetlenül kivégzése előtt - elnézőbb bánásmódban részesítették, és egy alattomos módszerrel rávették arra, hogy énekben tagadja meg ellenállását a római eretnekségekkel szemben. Még Mária királynő is határozottan amellett foglalt állást, hogy Cranmernek meg kell halnia. Halála előtt elmondott beszédében könyörgött az Úrhoz, hogy bocsássa meg szörnyű tagadását. Azután kinyújtotta jobb kezét, hogy először azt égessék meg, de szívében ott volt a belső bizonyosság, vagyis hogy üdvössége van Jézus Krisztusban.
A Zsidókhoz írt levelet elsősorban a zsidókból lett keresztényekhez címezték. Ők nem tudatos bűnökbe estek bele, ennek éppen az ellenkezője volt igaz. A törvényeskedéshez és a cselekedetek általi üdvösség judaista tanításához tértek vissza. Azzal, hogy így tettek, újra megfeszítették a Megváltót, hiszen azt tanították, hogy áldozata szükségtelen az üdvösségükhöz. Újra a juhok, bikák és kecskék vérében bíztak, és már eltűnt belőlük a vágy, hogy gondolkodásmódjukat megváltoztassák vagy megtérjenek.
Az angliai egyház egyik nagy mártírja Thomas Cranmer volt. Megindító tapasztalat az oxfordi emlékmű előtt megállni, ahol őt és a katolicizmus ellen protestálókat máglyán égették el 1556-ban. A börtönben először nagyon durva, majd - közvetlenül kivégzése előtt - elnézőbb bánásmódban részesítették, és egy alattomos módszerrel rávették arra, hogy énekben tagadja meg ellenállását a római eretnekségekkel szemben. Még Mária királynő is határozottan amellett foglalt állást, hogy Cranmernek meg kell halnia. Halála előtt elmondott beszédében könyörgött az Úrhoz, hogy bocsássa meg szörnyű tagadását. Azután kinyújtotta jobb kezét, hogy először azt égessék meg, de szívében ott volt a belső bizonyosság, vagyis hogy üdvössége van Jézus Krisztusban.
Imádság a mai napra
"Drága Szentlélek, köszönöm neked azt a bizonyosságot, hogy sohasem veted el egyetlen gyermekedet sem."
"Drága Szentlélek, köszönöm neked azt a bizonyosságot, hogy sohasem veted el egyetlen gyermekedet sem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése