János 11,41-42
Egyik ismerősöm, Sarolt épp a városi park egyik félreeső sarkának csendes magányát élvezte, amikor úgy érezte, az ájulás környékezi.
Gyorsan elővette a telefonját, és tárcsázott, de nem volt elég térerő a hívás létrejöttéhez. Miközben minden elsötétült előtte, felkiáltott: "Istenem, segíts!"
Sarolt nemsokára egy mentőautóban tért magához, útban a kórház felé.
Abban a percben, amikor elveszítette az eszméletét, két egészségügyi dolgozó érkezett a parknak ugyanabba a részébe, hogy elfogyassza az ebédjét.
Amit mások véletlennek hívnak, Sarolt imameghallgatásnak tart.
Néha azt gondoljuk, valamilyen különleges helyen kell lennünk, vagy tökéletes imádságokat kell mondanunk ahhoz, hogy Isten meghallgasson.
Pedig nincs szükségünk valamilyen különleges jelre az Istennel való kapcsolatfelvételhez.
Bárhol lehetünk, Isten elérhető közelségben van. Amikor hozzá kiáltunk, ő meghallgat.
Kegyelmes Édesatyánk, még egy távoli helyen elmondott legegyszerűbb imádság is elér hozzád. Köszönjük ezt a biztonságot, és csodálatos ajándékot. Jézus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése