Rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák. Sötét van.
Ez az időszak a hagyomány szerint a befelé fordulás időszaka.
Ilyenkor a lélek a legősibb, legmélyebb tapasztalatait éli meg, hozza a felszínre.
Mi is készítünk adventi kopogtatót. Ti szoktatok koszorút készíteni?
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, "római hittel" szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása.
A képet Éva Wagnertől kaptuk :)
Karácsonytól a téli napfordulótól, a nappalok egy tyúk lépéssel meghosszabbodnak, indulunk a fény felé. Az adventi időszak várakozást szimbolizál.
A régi időkben az ember természet közeli életet élt, követve a természet változásának ritmusát.
Ma kiestünk ebből a ritmusból, az adventi időszak legalább egy rövid időre visszazökkent bennünket ebbe a ritmusba.
Összegyűjtöttem egy kis összefoglalót az ünnep jelentéséről, az ünnep szimbólumairól és egy böjti receptet is jön később:)
Összegyűjtöttem egy kis összefoglalót az ünnep jelentéséről, az ünnep szimbólumairól és egy böjti receptet is jön később:)
Mi is készítünk adventi kopogtatót. Ti szoktatok koszorút készíteni?
Van valami egyedi szokás, amit beépítettetek az ünnepi készülődésbe?
Kíváncsi vagyok, de tényleg!!
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.
Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
András naphoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,és karácsonyig tart.
András naphoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,és karácsonyig tart.
VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében.
András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében.
Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában.
Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat.
A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jó hírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, "római hittel" szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kis böjtnek” is.
Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek.
Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek.
Várják ugyanis az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához.
Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen az oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila.
A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:•
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);• Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);• Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);• Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása.
Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek.
Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak. Adventkor a 19.-20. század óta szokás koszorút készíteni.
Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak. Adventkor a 19.-20. század óta szokás koszorút készíteni.
Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Advent angyalai: Az első vasárnap angyala
Advent angyalai: Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját.
Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.
A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe.
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe.
De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot?
Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült.
Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében.
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe.
Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre.
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre.
Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van.
Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával.
Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz.
Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá.
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá.
Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie.
A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek.
Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.
Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz, amelyet mindannyiunk megérdemel.
(Felhasznált forrás: Harmonet - Csáki Aranka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése