💥Reggeli dicséret🌹 - A harmadik

„De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.”
János evangéliuma 17:20-21

Világra jött egy istállóban, hogy láthassuk, Isten a végsőkig elmegy értünk, csak hogy megmenthessen minket. Elmondta és megélte, milyen valójában a Mindenható, aki minden nap hazavárja tékozló gyermekeit. Elmondta, hogy Ő az út az Atyához, és rajta keresztül bátran mehetünk. 

Leélt közöttünk harmincegynéhány évet, hogy megláthassuk, Isten valóban jó, és végre kapcsolatba kerülhessünk Vele. Hogy végre vége legyen a harcnak, a menekülésnek, és beengedhessük Őt az életünkbe. 

Eljött, hogy igazán Emberek lehessünk, az Ő képmásai.

Hogy felismerjük a másikban a testvért, az Embert, az egyszerit és megismételhetetlent. 

Hogy újra egymás szemébe tudjunk nézni, és ki merjük mondani: bocsáss meg! Megbocsátottam. 

Szeretlek. Fontos vagy nekem. Legyünk barátok! Köszönöm.

Eljött, hogy bemutassa, lehet élni együtt, közösségben, szeretettel, megbecsüléssel, elfogadással. Felemelni és nem letaposni a másikat, meglátni az értékét a negatív minősítés helyett, felismerni a szomszédban Isten gyermekét. Emberré lett értünk, hogy bebizonyítsa, nem kellett volna elbuknunk, mert nem a gyűlölet az egyetlen lehetséges út, és nem a Kígyónak van igaza.

Ez a nap az öröm napja. A harmadik gyertya lángjában megláthatod, hogy minden sötétség ellenére van okunk az örömre, mert Krisztus megszületett, meghalt, feltámadt, és itt van ma is közöttünk. 

A te szívedben és az enyémben, hogy elhiggye a világ.

(Szilvsi-Csizmadia Andrea)