,,De most azt mondja az Örökkévaló, aki teremtett téged, Jákób, aki téged alkotott, Izráel:
„Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, enyém vagy!
Tudjuk, hogy ismerjük, de nem emlékszünk a nevére. Főleg amikor már beszélgetünk vele egy ideje és azon gondolkodunk, hogy is hívják. Nem tudom, veled megesett-e, de velem igen.
Nem is egyszer. Megkérdeztük egymástól hogy van, hogy van a család, de hogy név szerint ki volt, na arra meg utána se jöttem rá.
Isten, aki mindent teremtett, aki a napot, holdat, csillagokat...oda helyezte ahol vannak, aki vizet fakasztott a sziklából, aki még a hajszálainkat is számon tartja...és még sorolhatnám, na az az Isten tudja a te nevedet! Neveden szólít! Azt mondja neked, ne félj! Azt is mondja neked, hogy az enyém vagy!
Azt is mondja neked,
Mikor vízen kelsz át, veled vagyok. Ha folyókon, azok el nem borítanak. Mikor tűzön mész keresztül, téged meg nem éget, lángja nem emészt meg,
Név szerint neked!
Tudtad? Ismer és tudja a nevedet!
Legyen szép napod
Isten, aki mindent teremtett, aki a napot, holdat, csillagokat...oda helyezte ahol vannak, aki vizet fakasztott a sziklából, aki még a hajszálainkat is számon tartja...és még sorolhatnám, na az az Isten tudja a te nevedet! Neveden szólít! Azt mondja neked, ne félj! Azt is mondja neked, hogy az enyém vagy!
Azt is mondja neked,
Mikor vízen kelsz át, veled vagyok. Ha folyókon, azok el nem borítanak. Mikor tűzön mész keresztül, téged meg nem éget, lángja nem emészt meg,
Név szerint neked!
Tudtad? Ismer és tudja a nevedet!
Legyen szép napod
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése