Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és felkentje ellen: Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket!
A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket. Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon!
Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá tettelek ma téged!
Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget.
Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!
Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti, bírái a földnek! Félelemmel szolgáljátok az Urat, reszketve vigadjatok!
Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton.
Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!” Zsoltárok 2:1-12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése