Legtöbbünk fáradtan ébred, már kora reggel elég alacsony az energia szintünk, és olykor alig várjuk, hogy este legyen.
Az is előfordul, hogy felkelés helyett csak forgolódunk az ágyunkban és próbáljuk összeszedni az erőnket, gondolatainkat, kapaszkodva abba a reménysugárba, hogy a mai nap más lesz.
Dávid kérése nem lehetne-e a mi mindennapi kérésünk?
„Uram, kérlek, hallgasd meg a mai kérésemet.”
Dávid nem keresi a lehetséges megoldásokat, vagy csak forgolódik hosszú időn keresztül fekvőhelyén, hanem Isten járul.Döntés kérdése, hogy rendbe tesszük az Istennel való kapcsolatunk, helyet engedünk az Ő gondviselő keze munkájának már kora reggel vagy sem.
A zsoltáros így fejezi be: „Várlak.”Reménység és türelem.
Mert eljön az az idő, amikor teljes szívvel odajárulunk az Úr elé.
Talán zokogva kérjük a változást, talán összeszorul a szívünk, ha a jövőnkre gondolunk, de valami változhat.
Ha már odaadtuk az Úr kezébe kérésünket, akkor türelemmel várjunk.
Úgy sincs kihez mennünk, csak egyedül az Úrhoz.Szóval, mi is volt a legelső gondolatod ma reggel?
Járulj vele oda az Úr elé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése