Jakab apostol levele 1. fejezet 17. vers
Ajándékot kapni jó! Vagy mégsem? Anno, az esküvőnkre készülve jeleztük a meghívottaknak, hogy készítettünk egy nászajándék listát, amire azon dolgokat írtuk fel, melyekre a leendő közös életünkben szükségünk lenne, és kértük, hogy ebből válasszanak egyet, amivel meglepnének minket.
Ám, sajnos még így sem sikerült elkerülni, hogy összejöjjön a 2-3 étkészlet, pohárkészlet, ami még hagyján, de a plusz kenyérsütőkre, hajszárítókra, gyertyatartókra, képkeretekre egy darabig furcsán néztünk. Ezek számunkra nem jó, hanem az összeköltözéskor csak útban lévő, felesleges, haszontalan ajándékok voltak.
(Egészen addig, amíg barátaink esküvőjén mi is tovább nem ajándékoztuk ezeket. J)
Mai Igénk azt mondja, hogy Isten nem vét hibát, Ő számunkra kizárólag jó és hasznos ajándékokat osztogat.
A kérdés csak az:
1. Vajon észreveszed-e ezeket az ajándékokat?
A létezésedet, a lelki-testi adottságaidat, a családodat, az életkörülményedet, a természet szépségeit, stb.
2. Jó ajándékként értékeled-e ezeket?
Akkor is, ha jelenleg nem olyanok a körülmények, hogy használni tudnád mindet. Sőt lehet némelyiket (családtagok, munkahelyi terhelés, stb.) inkább kihívásként vagy próbaként éled meg.
3. Gondolkodtál-e azon, hogy Isten legtöbb ajándékának te nem a célszemélye, hanem közvetítője vagy?
Ahogy Pál írja a Lélek ajándékairól: „mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.” (1Kor.12:7)
Az Isten ajándékaiért való hálaadáson túl szolgáljunk azokkal egymásnak, „mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.” (1Pét.4:10)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése