Géházi Naámán után futott. (2.Kir. 5,21)
Géházi Elizeus szolgája. Ahogy Júdás a Jézus tanítványai körében az ördög eszközévé lett, úgy lett azzá Géházi is az Elizeus házában. Még öt perce sincs, hogy Naámán elment. Géházi ezt gondolta: hogyan lehet az uram ilyen ostoba, hogy ezt a szíriait a millióival kihasználatlanul elengedi? Utána futok és könnyítek a zsákjain.
A Szentírás megmutatja nekünk Géházi bűnének születését. A 20. versben ezt olvassuk: "Géházi... azt gondolta". A gondolatvilágban kezdődik a bűn.
Elizeus prófétai tekintete leleplezi Géházit. Géházi mint szolga nem volt sorsával megelégedve. Ő azzal a reménységgel szegődött Isten emberéhez, hogy olyan áldott lesz, mint legalábbis Lót Ábrahám mellett. Csalódott. Erről álmodozott: földbirtok olajfákkal és szőlővel, legelő juhnyájakkal, és marhacsordákkal. Szolgák és szolgálók hada, pompás lakás, szép ruha és sok-sok pénz! Most mindezt megszerezheti!
Itt a sorok között felismerem, hogy milyen fájdalmas megaláztatást jelentett mindez Elizeus prófétának. Az egész országot bejárta áldásos tetteinek a híre, s íme, saját házában itt van a meg nem tért szolga. Mennyit imádkozhatott naponként Géháziért! Hiába. Nem nyert meghallgatást.
Magának Istennek kellett Géházit bűnéről meggyőzni félelmetes fegyelmezés által. Különösen figyeljünk arra, hogy Géházi bűne a gondolatainál kezdődött. Sok házasságtörő százszor elköveti tettét gondolatban, mielőtt valóban beleesne.
Mi melyik úton járunk? Naámánnal Isten iskolájában az alázat útján lefelé, vagy Géházival az ördög iskolájában a gőg meredek szirtjére fölfelé?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése