Keresztény házasság-A VÁRAKOZÓ FÉRFI

Egyik előfeltétele a házasságnak a függetlenség, a másik pedig a ragaszkodás.

"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." (1Móz 2:24)

Az egyik dolog, hogy a férfi, na és persze a nő is független. Függetlennek lenni, hogy maga kenyerét eszi, maga munkájából él, maga felel életének döntéséért már. Nem szülei betakarása alatt munkálkodik. Ha édesapád fizeti a kocsid törlesztő részletét, vagy számláidat, vagy kölcsöneidet, akkor nem vagy független még. A másik dolog a ragaszkodás. A héber dábag szó. A ragaszkodikon kívül jelentése még a kapaszkodik, ragad, csatlakozik hozzá. A másik nagyon fontos dolog a szellemi érettség.

"Hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától." (Ef 4:14)

Fontos nem csak férfinak lenni, hanem hitférfinak is. Mert többé nem csak a saját életed vezeted, hanem a feleségedét is. Ketten lesztek egy testé. A felelősség vállalás a férfinak kötelező a családja sorsáért. Kell egy vezető, aki megadja az irányvonalat és hordozza a rossz döntések következményeit, vagy a jó döntések áldásait.

"Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem." (1Móz 3:12)

Ádám bukásával együtt jöttek be életével a negatív érzelmek, mint félelem, aggodalmak, bűntudat, illetve a vádaskodás. Fontos, hogy milyen erkölcsben vezetjük a nőt. Amíg ezt a pásztorod, vagy ha hívő a leányzó apja, távolról is jobban tudja csinálni, nem vagy méltó közelről vezetni életed nőjét.

Örülök, hogy itt visszatérhetünk egy kicsit a férfi női szerepekre is. A férfi táplál és etet. Mind anyagilag, mind szellemileg.

A hitférfi az otthoni közösség vezetője, aki megnyitja a Bibliát, tanítja a gyerekeket.

Fontos férfiak, hogy ne hányjon ide-oda a hab, a tanításnak akármilyen szele. Ha elérkeztünk oda, hogy felismertük feleségünk, mint ahogy Ádám is tette, a következő lépés, hogy megkérjük kedvesünk kezét apjától. Mert hát nem a te tulajdonod még, más gondozta, más nevelte. Fontos dolog tudni, hogy az ószövetségi zsidó időkben nem volt együtt járás.

"Isten az, aki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe." (2Kor 2,2)

Tételezzük fel, hogy a leányzó igent mond, mert neki is felismerése volt. Azután jön a várakozási idő. Mind a nő, mind a férfi tanul a házasságról. Felkészül egy előléptetésre. A házasság egy előléptetés Krisztus testében, mint a szolgálatra hívások. A várakozáskor Isten kispadra ülteti az embert. Átértékelődnek az emberben a dolgok, hogy mi fontos, mi nem az. Idő és lehetőség nyílik Istennel lenni személyes kapcsolatban, szolgálni felé, kérdezni tőle. Mindez szellemi növekedést is hoz. A férfiból hitférfi is lesz. Megtanulhat mindent amivel majd tud szolgálni felesége felé és addig is imában közben járhat érte.