Ne feledd, amikor Istenre vársz, jó társaságban vagy.
Téged megelőzően, szentek milliárdjai ültek Isten várótermében. Nem vagy egyedül. Valójában, ha éppen most is a váróteremben vagy – talán egy munkára, egy válaszra, vagy egy imára vársz – körbenézve, sok más embert láthatsz, akik hozzád hasonló helyzetben vannak.
A Zsidóknak írt levél 11:2-ben ez áll: „Őseink neve fennmaradt, mert hittek.” (ICB fordítás) – és ezeknek az embereknek is várniuk kellett.
Gondoljunk Annára, akinek éveket kellett várnia a gyermekáldásra, és emiatt sok éven keresztül imádkozott, hogy Isten megadja neki.
Gondoljunk Józsefre, aki nagyon fiatalon megtudta Istentől látomásban, hogy uralkodó lesz, előtte viszont éveket töltött börtönben egy olyan bűncselekményért, amit nem követett el.
Gondoljunk Mózesre, aki 40 évet vándorolt a pusztában, miközben arra várt, hogy megkapja a következő feladatot és megismerje élete célját.
Gondoljunk Noéra, aki 120 évet várt az özönvízre.
Isten több ezer évet várt, mielőtt elküldte nekünk a Megváltót. Mi sietünk, Isten viszont nem így tesz. A várakozás a hit elengedhetetlen része.
A Zsidóknak írt levél 6:15 szerint: „Így aztán Ábrahám türelmesen várakozva elnyerte az ígéretet.” (SZIT).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése