"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek." Pál levele a filippiekhez 2:14-16a
Az egyik televíziócsatornán láttam azt a műsort, amiben a műsorvezető a világ legpiszkosabb munkáit próbálta ki egy-egy műsor erejéig, természetesen mindig a szakma szakértőjének közreműködésével. Volt iszaptisztító, madárköpet-szakértő, csatornavizsgáló, a kínai negyed kukása, rákász és sertéstenyésztő, és minden rész végén úgy gondolhatta az ember, hogy ennél piszkosabb munka bizonyára már nem is létezhet — hogy aztán a következő alkalommal meglepjék, és újra a piszok mélyére kalauzolhassák a nézőket.
A műsorvezető rengeteg különböző munkát kipróbált (a Wikipedia szerint 2005 óta 173 epizód készült) amiből én talán egy kezemen meg tudom számolni, hányat láttam. Egy dologban viszont mindegyik "piszkos munka" megegyezett: mindegyik szakmának megvan a saját eszköztára, ami a legtöbb esetben magában foglalja a megfelelő védelmi és higiéniai felszerelést is. Hiszen nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy a csatornatisztító egy szál rövidnadrágban és strandpapucsban végzi a munkáját, igaz?
A keresztény ember, Pál apostol szerint ragyog, "mint a csillagok" a világban, ahol ő Isten gyermekeihez tartozik az "elfordult és elfajult" nemzedék között. Kicsit olyan, mint egy piszkos munka: nem könnyű tisztának maradni benne. De ha mégis ezt a munkát választottuk, és szeretnénk tisztán megőrizni magunkat, akkor két lehetőségünk van:
Az első, hogy a lelátón ülve, vagy a TV előtt kritizáljuk azokat, akik bemocskolják magukat a világban. Lenézzük, akár meg is szóljuk azokat, akiket mi "bűnösöknek" titulálunk (figyelmen kívül hagyva az iróniát, hogy valójában mi magunk is bűnösök vagyunk, még ha a ruhánk tiszta is). Amikor pedig arra kerül a sor, hogy oda kellene állni, lapátot ragadni, vagy ragyogni ott, ahol fényre volna szükség, "zúgolódunk és vonakodunk". Ez is egy megoldás, csak a végén ne várjuk a piszkos munkáért járó busás fizetséget!
A másik lehetőség, hogy magunkra öltjük a higiéniai szkafandert és elmerülünk a mocsokba.
Ismétlem: csakis szkafanderben! Miért? Mert szkafanderben mi nem leszünk piszkosak, de hatékonyan tudunk takarítani. Hogy miről beszélek? Pál apostol azt írja: Akkor maradhatsz meg tisztán ebben a világban és végezheted becsülettel a szolgálatodat, ha (1) zúgolódás és vonakodás nélkül, (2) az élet igéjére figyelve (3) ragyogsz a világban.
A műsor szlogenje valahogy így szólt: "Piszkos munka, de valakinek muszáj megcsinálnia"
Így van. Neked és nekem.
Szkafandert fel!
Az egyik televíziócsatornán láttam azt a műsort, amiben a műsorvezető a világ legpiszkosabb munkáit próbálta ki egy-egy műsor erejéig, természetesen mindig a szakma szakértőjének közreműködésével. Volt iszaptisztító, madárköpet-szakértő, csatornavizsgáló, a kínai negyed kukása, rákász és sertéstenyésztő, és minden rész végén úgy gondolhatta az ember, hogy ennél piszkosabb munka bizonyára már nem is létezhet — hogy aztán a következő alkalommal meglepjék, és újra a piszok mélyére kalauzolhassák a nézőket.
A műsorvezető rengeteg különböző munkát kipróbált (a Wikipedia szerint 2005 óta 173 epizód készült) amiből én talán egy kezemen meg tudom számolni, hányat láttam. Egy dologban viszont mindegyik "piszkos munka" megegyezett: mindegyik szakmának megvan a saját eszköztára, ami a legtöbb esetben magában foglalja a megfelelő védelmi és higiéniai felszerelést is. Hiszen nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy a csatornatisztító egy szál rövidnadrágban és strandpapucsban végzi a munkáját, igaz?
A keresztény ember, Pál apostol szerint ragyog, "mint a csillagok" a világban, ahol ő Isten gyermekeihez tartozik az "elfordult és elfajult" nemzedék között. Kicsit olyan, mint egy piszkos munka: nem könnyű tisztának maradni benne. De ha mégis ezt a munkát választottuk, és szeretnénk tisztán megőrizni magunkat, akkor két lehetőségünk van:
Az első, hogy a lelátón ülve, vagy a TV előtt kritizáljuk azokat, akik bemocskolják magukat a világban. Lenézzük, akár meg is szóljuk azokat, akiket mi "bűnösöknek" titulálunk (figyelmen kívül hagyva az iróniát, hogy valójában mi magunk is bűnösök vagyunk, még ha a ruhánk tiszta is). Amikor pedig arra kerül a sor, hogy oda kellene állni, lapátot ragadni, vagy ragyogni ott, ahol fényre volna szükség, "zúgolódunk és vonakodunk". Ez is egy megoldás, csak a végén ne várjuk a piszkos munkáért járó busás fizetséget!
A másik lehetőség, hogy magunkra öltjük a higiéniai szkafandert és elmerülünk a mocsokba.
Ismétlem: csakis szkafanderben! Miért? Mert szkafanderben mi nem leszünk piszkosak, de hatékonyan tudunk takarítani. Hogy miről beszélek? Pál apostol azt írja: Akkor maradhatsz meg tisztán ebben a világban és végezheted becsülettel a szolgálatodat, ha (1) zúgolódás és vonakodás nélkül, (2) az élet igéjére figyelve (3) ragyogsz a világban.
A műsor szlogenje valahogy így szólt: "Piszkos munka, de valakinek muszáj megcsinálnia"
Így van. Neked és nekem.
Szkafandert fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése